Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban I-II.
I.: 1526-1774/II.: 1774-1788
Magyar Tudományos Akadémia
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 685 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 685 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1886-1887, Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky V. sajtója), [4] p. + VIII p. + 301 p., [4] p. + 384 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent kötetek.
A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban I-II. (Egységes külön kötetekben.) Írta: Beöthy Zsolt.
I. kötet: 1526-1774. [4] p. + VIII p. + 301 p.
II. kötet: 1774-1788. [4] p. + 384 p.
Szerzői előszóval, betűrendes név és tárgymutatóval, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített pályamű. A tanulmánykötet a Kisfaludy-Társaságnál jutalmat nyert munka. Nyomatott Hornyánszky V. könyvnyomdájában.
A második kötet fedlapjának belső oldalán a Hirhäger K. Könyvkötészetének hiánytalan, jó állapotú kötészeti címkéje, valamint címlapján tulajdonosi szárazbélyegzés látható.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő kötetek a könyvkiadó dombornyomott emblémájával ellátott, dombornyomott keretezéssel díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, az első kötet néhány oldalán ceruzás aláhúzással és jelöléssel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szlováni Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4. – Budapest, 1922. április 18.) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A konzervatív szellemű irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakjának számított a századfordulón. A pesti egyetemen jogot hallgatott, majd a bécsi és müncheni egyetemeken tanult tovább. 1871-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott tisztviselőként, ezt követően az "Athenaeum" korabeli lap szerkesztője lett. Tanári és bölcsészdoktori diplomája megszerzése után egy reáliskolában, majd az egyetemen mint magántanár tanított. 1879-től 1899-ig a Kisfaludy Társaság titkáraként, majd 1900-tól 1922-ig 5. elnökeként tevékenykedett. A Budapesti Országos Tanárvizsgáló Bizottság elnöke, valamint a főrendiház tagja volt. A neves magyar irodalmár ebben az összefoglaló tanulmánykötetében a régi magyar irodalom szépprózai alkotásait elemzi és mutatja be időrendben, a tőle megszokott alapossággal, nagy tárgyi tudással és gazdag adatanyag közreadásával.
A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban I-II. (Egységes külön kötetekben.) Írta: Beöthy Zsolt.
I. kötet: 1526-1774. [4] p. + VIII p. + 301 p.
II. kötet: 1774-1788. [4] p. + 384 p.
Szerzői előszóval, betűrendes név és tárgymutatóval, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített pályamű. A tanulmánykötet a Kisfaludy-Társaságnál jutalmat nyert munka. Nyomatott Hornyánszky V. könyvnyomdájában.
A második kötet fedlapjának belső oldalán a Hirhäger K. Könyvkötészetének hiánytalan, jó állapotú kötészeti címkéje, valamint címlapján tulajdonosi szárazbélyegzés látható.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő kötetek a könyvkiadó dombornyomott emblémájával ellátott, dombornyomott keretezéssel díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, az első kötet néhány oldalán ceruzás aláhúzással és jelöléssel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szlováni Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szeptember 4. – Budapest, 1922. április 18.) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A konzervatív szellemű irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakjának számított a századfordulón. A pesti egyetemen jogot hallgatott, majd a bécsi és müncheni egyetemeken tanult tovább. 1871-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott tisztviselőként, ezt követően az "Athenaeum" korabeli lap szerkesztője lett. Tanári és bölcsészdoktori diplomája megszerzése után egy reáliskolában, majd az egyetemen mint magántanár tanított. 1879-től 1899-ig a Kisfaludy Társaság titkáraként, majd 1900-tól 1922-ig 5. elnökeként tevékenykedett. A Budapesti Országos Tanárvizsgáló Bizottság elnöke, valamint a főrendiház tagja volt. A neves magyar irodalmár ebben az összefoglaló tanulmánykötetében a régi magyar irodalom szépprózai alkotásait elemzi és mutatja be időrendben, a tőle megszokott alapossággal, nagy tárgyi tudással és gazdag adatanyag közreadásával.
Előszó
E munka, mielőtt közrebocsáthattam volna, kéziratban épen a horatiusi kilencz esztendőt érte meg. A Kisfaludy-Társaság 1877. évi január 31-ikén, másfél évi határidővel, pályázatot hirdetett: a... TovábbElőszó
E munka, mielőtt közrebocsáthattam volna, kéziratban épen a horatiusi kilencz esztendőt érte meg. A Kisfaludy-Társaság 1877. évi január 31-ikén, másfél évi határidővel, pályázatot hirdetett: a magyar regény történetére. a kérdés kihirdetése után azonnal munkához láttam. De az előmunkálat igen csekély volt: irodalomtörténeti munkáinkban, tárgyam régibb történetére vonatkozólag, vezérfonalat is alig kaptam; néhány kisebb értelkezést kivéve, egészen a magam kutatására, részben szerencséjére, voltam utalva. Az anyag-gyűjtés és forrás-birálat nehezebben mentés tovább tartott, mint kezdetben gondoltam. Igy történet, hogy a pályázat határideje lejárt, s én jóformán munkám kidolgozásába sem foghattam még. Más pályamű sem érkezvén, a Társaság másodízben is kitüzte, 1879. feburár 2-ikán, a feladatot. nagyobb sietséggel esvén a dolognak, az év végére művemnek legalább egy részét, a kódex-irodalomtól a Kartigámig terjedő részt, benyújtottam a pályázatra, kijelentvén, hogy egyelőre nem is szándékozom a tárgyat tovább folytatni századunk elejénél. VisszaTartalom
Az I. kötet tartalomjegyzéke:Előszó I
Első fejezet: Legendák és példák 1
I. A legendákról általában 3
II. Magyar legendák - Fordítók, másolók, olvasók 9
III. Szent Ferencz és Margit legendája és a legendáriumok - Milyen volt nyelvök? 17
IV. Barlám és Jozafát 28
V. Szent Elek legendája 36
VI. Példák 46
Második fejezet: Históriák és beszédek 51
I. A magyar könyvirodalom kezdete 53
II. Görög és római regények - Középkori mese-gyűjtemények 57
III. A lovag-világ románjai - Hogyan mentek át versből prózába? 66
IV. XVI. és XVII. századbeli epikánk eszményei, műnevei, és olvasói 76
V. Poncziánus - Mikép alakúl az irodalom nyelve? 91
VI. Rosnyai Dávid és a Horologium Turcicum - A nyelvkeverék - Bidpai újabb magyar fordítói 103
VII. Haller János és a Hármas Istória 120
VIII. Az ezópi mese - Heltai és stilje 135
IX. Szép Magelona 147
X. Népkönyvek - Salamon és Markalf - Ki a fordítója? 156
XI. Mit neveztek mesének? 169
XII. Mánkoczi István viselt dolgai 174
XIII. Visszapillantás 181
Harmadik fejezet: Történetek és mesék 185
Első szakasz: Bárócziig 185
I. Az Amadisok - A hősi regény Franciaországban 187
II. Mikes és a heroikus regények eszménye 200
III. Mikes prózája 205
IV. A Mulatságos Napok 217
V. Faludi és a Téli Éjtszakák 223
VI. Mészáros Ignácz és vegyes művei 233
VII. A Kartigám - Törekvés purizmusra 243
VIII. Az eszthetikai és erkölcsi felfogás viszonya 255
IX. Nemzeti életünk átalakúlása - Új eszmék az irodalomban - Író és hazafi 259
X. Új útak az új mezőn 286
Függelékül: Név és tárgymutató 289
A II. kötet tartalomjegyzéke:
Előszó a második kötethez 1
Harmadik fejezet: Történetek és mesék 1
Második szakasz: Báróczitól 1
I. Az első úttörők 3
II. Báróczi pályája 14
III. A Kasszandra 31
IV. Calprendétől Marmontelig - Báróczi többi fordítása 46
V. Az »érthetetlen nyelv« 65
VI. A műnevek történetéhez - Mese, rege, monda 83
VII. Franczia történeti és családi regények fordítói - Az első magyar regényelmélet 88
VIII. A magyar haza együgyű hadi szolgája: Kónyi János 106
IX. Époszok prózában 132
X. Az éposz és regény között - A Cyropaedia és Argenis 151
XI. A két magyar Telemak 161
XII. Szekér Joakhim és a Magyar Robinzon 176
XIII. Mesés utazások és irányzataik - Átmenet Bessenyeihez 188
XIV. Bessenyi fejlődése - Mit vitt magával otthonából? 215
XV. Bessenyi és Voltaire 240
XVI. A bécsi élet hatása Bessenyeire - Áttérése és elvonulása 266
XVII. Bessenyei filozofiája és vallása - Első regénye: Podotz és Kazimir 286
XVIII. a Tariménes - Bessenyei politikája 303
XIX. Bessenyei nyelve - Vége 331
XX. Szentmiklósi Timótheus és a magyar Utópia 351
XXI. Visszatekintés e kötet tartalmára 363
Függelékül: Név- és tárgymutató 369 Vissza
Tétel sorszám:
061
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
12.500 Ft
Licitek száma: 15
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |