Kosáry Domokos: Magyarország története
Országos Közoktatási Tanács
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 411 oldal
Kiadói félvászon kötés , 411 oldal
| Sorozatcím: | Nemzetnevelők Könyvtára I. - Nemzetismeret |
|---|---|
| Kötetszám: | 4 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1943, Országos Közoktatási Tanács (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp.), 411 p. + [1] p. + XVI t. + [3] t., ill. + [2] térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Nemzetnevelők Könyvtára. I. Nemzetismeret. No.: 4. sz.
Magyarország története. Írta: Kosáry Domokos.
Szinyei Merse Jenő M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi miniszter megbízásából kiadja az Országos Közoktatási Tanács. Szöveg közti, fekete-fehér képekkel, 16 fekete-fehér képtáblával és 2 egy színnel színezett térképpel (ebből 1 kihajtható) illusztrált, valamint 3 nemzedékrendi táblázattal (Árpád-ház, Anjouk, Habsburg- és Habsburg-Lotharingiai ház), a képek és térképek jegyzékével, tartalomjegyzékkel, illetve a sorozatban tervezett könyvek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal.
1942-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából indult el a Nemzetnevelők Könyvtára, melynek célja többek között a sok helyen hiányzó tudományos szakmunkák pótlása, illetve a tanárok és oktatók önképzésének előmozdítása volt. A sorozat hat csoportból állt és felölelte nemzetnevelésünk egész területét.
A kötet szerzője, Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas történész, egyetemi tanár. Az Eötvös József Collegium tagja, 1935-től a Magyar Szemle egyik szerzője volt. A Collegium révén ismeretségbe került annak kurátorával, Teleki Pállal. Később a Teleki Pál Tudományos Intézetben a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese lett, a háborút követően pedig az egyetemen is tanított. 1956-tól a Történettudományi Intézet Forradalmi Tanácsának elnökeként, majd a Pest Megyei Levéltár munkatársaként tevékenykedett. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Szakterülete az újabb kori magyar és európai történelem.
Magyarország története. Írta: Kosáry Domokos.
Szinyei Merse Jenő M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi miniszter megbízásából kiadja az Országos Közoktatási Tanács. Szöveg közti, fekete-fehér képekkel, 16 fekete-fehér képtáblával és 2 egy színnel színezett térképpel (ebből 1 kihajtható) illusztrált, valamint 3 nemzedékrendi táblázattal (Árpád-ház, Anjouk, Habsburg- és Habsburg-Lotharingiai ház), a képek és térképek jegyzékével, tartalomjegyzékkel, illetve a sorozatban tervezett könyvek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal.
1942-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából indult el a Nemzetnevelők Könyvtára, melynek célja többek között a sok helyen hiányzó tudományos szakmunkák pótlása, illetve a tanárok és oktatók önképzésének előmozdítása volt. A sorozat hat csoportból állt és felölelte nemzetnevelésünk egész területét.
A kötet szerzője, Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas történész, egyetemi tanár. Az Eötvös József Collegium tagja, 1935-től a Magyar Szemle egyik szerzője volt. A Collegium révén ismeretségbe került annak kurátorával, Teleki Pállal. Később a Teleki Pál Tudományos Intézetben a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese lett, a háborút követően pedig az egyetemen is tanított. 1956-tól a Történettudományi Intézet Forradalmi Tanácsának elnökeként, majd a Pest Megyei Levéltár munkatársaként tevékenykedett. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Szakterülete az újabb kori magyar és európai történelem.
Előszó
Részlet: ELSŐ RÉSZ A kezdetektől a szatmári békéig. I. A MAGYAR NÉP ÉS ÁLLAM KIALAKULÁSA. A magyar történet színhelye több mint ezer év óta a Kárpátmedence volt, amelynek egyik, a földrajz... TovábbElőszó
Részlet: ELSŐ RÉSZ A kezdetektől a szatmári békéig. I. A MAGYAR NÉP ÉS ÁLLAM KIALAKULÁSA. A magyar történet színhelye több mint ezer év óta a Kárpátmedence volt, amelynek egyik, a földrajz kutatóitól gyakran ismételt, jellemző tulajdonsága, hogy földrajzi viszonyai egységes államalakulásnak kedveztek. Egy másik, szintén általánosan ismert tulajdonsága, hogy kelet és nyugat földrajzi sajátságai találkoznak és egységgé olvadnak benne. A nagy, keleti, euráziai füves síkságnak itt vannak, az Alföld táján, legnyugatibb nyúlványai; ezt a központi, sík tájat pedig az európai hegyrendszereknek az orosz steppékre néző, legkeletibb alakulása, a Kárpátok nagy félköríve övezi, mintegy 1500 km hosszú várfalként ölelve körül a medencét s lakóit. A kelet felől érkezők útjában ez az első, nagy, a síkságból felmeredő bástya. A közbezárt, mintegy három és félszázezer négyzetkilométer nagyságú, és egységes vízrendszerrel bíró területen belül inkább átmeneteket, vagy egymást kiegészítő rész-tájakat, peremhegységet meg termékeny völgyeket láthatunk, mint külön, önálló egységeket. Egyedül talán Erdély az, amelyet sajátos, kisebb tájnak lehet nevezni, a nagy egészen belül. VisszaTartalom
| A kezdetektől a szatmári békéig | |
| A magyar nép és állam kialakulása 1301-ig | 3 |
| Az Anjou-kor. Az első török harcok 1301-1458 | 42 |
| Reneszánsz Magyarország és bukása 1458-1526 | 59 |
| A törökkor. Harcok az idegen uralom ellen 1526-1711 | 81 |
| A szatmári békétől a kiegyezésig | |
| Az újjáépülés kora 1711-1830 | 137 |
| Reformkor 1830-1848 | 178 |
| Forradalom és szabadságharc 1848-1849 | 205 |
| Önkényuralom és emigráció 1849-1867 | 233 |
| A kiegyezéstől napjainkig | |
| A kiegyezési kor I. 1867-1905 | 256 |
| A kiegyezési kor II. 1905-1914 | 298 |
| Az első világháború. Bolsevizmus és nemzeti ellenforradalom 1914-1919 | 337 |
| Befejezés. Az utolsó húsz év 1920-1940 | |
| Függelék | |
| Magyarország királyai | 400 |
| Erdély fejedelmei | 401 |
| Magyar miniszterelnökök | 402 |
| Az Árpád-ház nemzedékrendje | 405 |
| Az Anjouk nemzedékrendje | 405 |
| A Jagellók nemzedékrendje | 405 |
| A Habsburg- és Habsburg-Lotharingiai ház nemzedékrendje | 405 |
| Térképek | |
| A magyarok útja a Kárpátmedence felé | 9 |
| Magyarország az Árpádok korában | 25 |
| Keletközép-Európa a XIV. században | 43 |
| A Kárpátmedence magyar népessége a XV. század végén | 73 |
| Török pusztítás Magyarországon | 103 |
| Magyarország a XX. században | 383 |
| Képmellékletek | |
| Szent István | 48 |
| Nagy Lajos | 49 |
| Mátyás | 64 |
| Corvin-codex | 65 |
| Végvári sereg felvonulása | 128 |
| Zrínyi Miklós. - II. Rákóczi Ferenc | 129 |
| Magyarország mint a kereszténység védőbástyája | 144 |
| Főúri pár a XVIII. és XIX. század fordulóján. - Nemesek magyaros és nyugatias viseletben | 145 |
| Polgári pár. - Alföldi parasztok | 160 |
| Szepesi szász pár. - Nyitrai szlovákok | 161 |
| Beregi ruszinok. - Román lány a bánsági határról | 176 |
| Széchenyi István. - Deák Ferenc | 177 |
| A főrendek ülése a pozsonyi országgyűlésen 1836-ban | 224 |
| Görgey az ószőnyi csatában 1849-ben | 225 |
| Kossuth Lajos | 240 |
| Andrássy Gyula gróf, mint az osztrák-magyar monarchia külügyminisztere, a berlini kongresszuson | 241 |
Tétel sorszám:
222
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
16.000 Ft
Licitek száma: 39
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |