Nagy Vilmos, Nagybaczoni vitéz: Szerbia meghódítása (Álgya Pap Sándornak dedikált példány) (Térképmellékletek nélkül.)
Események a Balkánon 1915-1918
Szerzői magánkiadás
,
Kiadói egészvászon kötés , 268 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 268 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1929], A szerző kiadása (Heinrich József nyomdaüzem, Bp.), XII p. + III p. + [2] p. + 6-268 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Szerbia meghódítása. Események a Balkánon 1915-1918. Írta: Nagybaczoni vitéz Nagy Vilmos vezérkari ezredes.
A címlapon a szerző, Nagybaczoni vitéz Nagy Vilmos tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Alsókomorai Álgya-Pap Sándor altábornagy honvédelmi államtitkár úr Őnagyméltóságának mély tisztelete jeléül vitéz Nagy Vilmos ezredes".
A dedikáció címzettje: Álgya Pap Sándor (1877-1961) I. világháborús katonatiszt, vezérkari főnök, altábornagy, 1925-29-ig a honvédelmi minisztérium államtitkára.
7 fekete-fehér, szöveg közti térképvázlattal, tartalomjegyzékkel és a sajtóhibák jegyzékével. Nyomtatta Heinrich József nyomdaüzeme, Budapesten. A kötetből a térképmellékletek hiányoznak.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, színes kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel.
A kötet dedikálója Nagybaczoni vitéz Nagy Vilmos (Parajd, 1884. május 30. – Piliscsaba, 1976. június 21.) katonatiszt, vezérezredes, honvédelmi miniszter. Harcolt az I. világháborúban és a Tanácsköztársaság harcaiban. A Horthy-korban vezérőrnaggyá léptették elő, majd 1942-43-ban a Kállay-kormány hadügyminisztere lett. Miniszterként felszólalt a német érdekek kritikátlan kiszolgálása ellen, és igyekezett fellépni a honvédek és munkaszolgálatosok védelmében egyaránt. A nyilasok bebörtönözték, később a kommunista rendszer is meghurcolta. 1965-ben a Jad Vasem Intézet – a magyarok közül az elsők között – a „világ igazának” ismerte el.
A címlapon a szerző, Nagybaczoni vitéz Nagy Vilmos tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Alsókomorai Álgya-Pap Sándor altábornagy honvédelmi államtitkár úr Őnagyméltóságának mély tisztelete jeléül vitéz Nagy Vilmos ezredes".
A dedikáció címzettje: Álgya Pap Sándor (1877-1961) I. világháborús katonatiszt, vezérkari főnök, altábornagy, 1925-29-ig a honvédelmi minisztérium államtitkára.
7 fekete-fehér, szöveg közti térképvázlattal, tartalomjegyzékkel és a sajtóhibák jegyzékével. Nyomtatta Heinrich József nyomdaüzeme, Budapesten. A kötetből a térképmellékletek hiányoznak.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, színes kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel.
A kötet dedikálója Nagybaczoni vitéz Nagy Vilmos (Parajd, 1884. május 30. – Piliscsaba, 1976. június 21.) katonatiszt, vezérezredes, honvédelmi miniszter. Harcolt az I. világháborúban és a Tanácsköztársaság harcaiban. A Horthy-korban vezérőrnaggyá léptették elő, majd 1942-43-ban a Kállay-kormány hadügyminisztere lett. Miniszterként felszólalt a német érdekek kritikátlan kiszolgálása ellen, és igyekezett fellépni a honvédek és munkaszolgálatosok védelmében egyaránt. A nyilasok bebörtönözték, később a kommunista rendszer is meghurcolta. 1965-ben a Jad Vasem Intézet – a magyarok közül az elsők között – a „világ igazának” ismerte el.
Előszó
Az 1914 évi szerencsétlen kimenetelű szerbiai kaland után a Balkánon elült a harci lárma. A Balkánon a vihar előtti csend honolt. Szerbia nem mozdult ugyan, nagyszabású támadásra még nem... TovábbElőszó
Az 1914 évi szerencsétlen kimenetelű szerbiai kaland után a Balkánon elült a harci lárma. A Balkánon a vihar előtti csend honolt. Szerbia nem mozdult ugyan, nagyszabású támadásra még nem vállalkozott, azonban egészen bizonyosan számolni kellett azzal, hogy Szerbia is újra a tevékenység terére fog lépni. A központi hatalmak keleti szövetségesét, Törökországot a Dardanelláknál szorongatták az entente csapatok, hogy megnyissák az utat a Bosporuson át Oroszország felé. Ausztria-Magyarországnak meg kellett szüntetnie a déli határait állandóan fenyegető veszélyt, Németországnak pedig keleti érdekeinek védelmében támogatnia kellett Törökországot. Az 1913 évi balkánháboruban kijátszott Bulgária a győzelmi zsákmánytól megfosztva, annak visszaszerzését óhajtotta, meg akarta szerezni Szerbiától a bulgárok lakta Macedóniát. így hozta össze a három különféle érdek azt a szövetséget, mely Szerbia meghódítását tűzte ki célul maga elé és vonultatta fel azokat a haderőket Szerbia határán, amelyek a három szövetséges hadicéljainak megfelelően megkezdték Szerbia ellen a hadmüveleteket. 1915 október T-én Belgrádnál a Dunán való átkeléssel indultak meg a támadók és ettől kezdve 1915 december 4-ig, amidőn a szerb hadsereg Albániába menekülő roncsainak üldözése is véget ért, a szerb haderő lépésről-lépésre hátrált és ebben a hátrálásban felmorzsolódott, Szerbia kihivó magatartása, a monarchia elleni szünet nélküli aknamunkája robbantotta fel Európa békéjét, Szerbia volt nagy szövetségesei és védnökei kezében a tüzes csóva. 1914 év viharai még megkímélték Szerbiát a pusztulástól, sorsát azonban el nem kerülhette. 1915 elsöpörte a küzdelem teréről. 1915 decemberében Szerbia urai hontalanul bolyongva unszolták eddigi támogatóikat, hogy segítsék visszaszerezni azt, aminek megtartásában huzavonájuk és késedelmeskedésük folytán eddig nem támogatták őket. VisszaTartalom
Előszó 1I. Fejezet.
Előzmények.
A Szerbia elleni hadmüveletek célja. A bulgárok csatlakozása a központi hatalmakhoz. Az 1915. szeptember 6-iki katonai egyezmény 5
II. Fejezet.
A Szerbia elleni támadási lehetőségek mérlegelése.
Az általános helyzet az előkészületek idején. A Szerbia elleni hadműveletek terve. A szerb haderő csoportosítása. Szerbia nem veszen részt az 1915. évi tavaszi és nyári entente hadmüveletekben. Bulgáriát megakarja támadni. Az entente diplomácia munkája Bukarestben, Szófiában és Athénben. Megjegyzések. 11
III. Fejezet.
Mackensen támadása észak felől. Átkelés a Dunán és a Száván. A 3. hadsereg átkelése.
Mackensen intézkedése az átkelésre szeptember 28-án. Megjegyzések az intézkedéshez. Az ellenség helyzete. A 3. hadsereg parancsnokság-i intézkedései szeptember 27-én. Az átkelési viszonyok jellemzése Belgrádnál. Az átkelési előkészületeké A 3. hadsereg felvonulási csoportosítása. A tüzérségi tűzterv. A műszaki előkészületek. Mackensen intézkedése október 4--én. Az ellenség helyzete a támadók megállapítása szerint. A 3. hadsereg állománya
IV. Fejezet.
A VIII. és XXII. hadtest átkelése.
Események október 5. és 6-án. Események 7-ére virradó éjjel. A készenlétbe helyezés. A támadás megindul. Események október 7-én, A XXII. tartalékhadtest átkelése a Száván. Intézkedések és események október 8—10-ig. Intézkedések és események 10-én. Események 11-én 33
V. Fejezet.
A XIX. hadtest átkelése a Száván 1915. október 7—11-ig.
A hadtest feladata. Műszaki előkészületek. A hadtest csoportosítása az átkeléshez. Az ellenség helyzete. Készültségi állás Progarnál és Boljevcinél. Az átkelés végrehajtása. Események október 7-én Boljevcinél. Események az 53. hadosztálynál. Események október 8—11-ig. A Streith és a Sorsich csoport átkelése a Drinán illetőleg a Száván. Események Visegrádnál (62. hadosztály). A helyzet összefoglaló méltatása és elhatározások október 11-én. 44
VI. Fejezet.
A 11. német hadsereg átkelése a Dunán.
Események október 5—11-ig. A szerb hadvezetőség elhatározása október l1-én. Megjegyzések 56
VII. Fejezet.
Az avalai csata.
Események a Kolubarától nyugatra levő csoportoknál október 12 —17-ig, A 3. hadsereg előnyomulása október 12—17-ig. Események a 3. hadseregnél, október 12-én. Intézkedések október 13-ára. Események október 13-án. Intézkedések október 14-ére. Események október 14-én. Az avalai csata. A 3. hadseregparancsnokság terve és intézkedései. A VIII. hadtest intézkedései. Események október 15-én. Intézkedések október 16-ára. Események október 16-án és 17-én 62
VIII. Fejezet.
A 11. hadsereg előnyomulása október 12—17-ig.
Események október 11-17-ig. A helyzet jellemzése október 14-én 71
IX. Fejezet.
A bulgárok megindulnak.
A bulgárok feladata. Az előnyomulási viszonyok jellemzése. Események az 1. bulgár hadseregnél. A 2. bulgár hadsereg előnyomulása. 74
X. Fejezet.
Üldözés Kragujevác felé.
Mackensen és a 3. hadsereg intézkedése október 17-én. A helyzet jellemzése október 17-én. A 3. hadsereg harcai október 18—22-ig. Események a Sorsich csoportnál és a 62. hadosztálynál október 22-ig. Események a 3. és 11. hadseregnél október 18—224g. Események az 1. és 2. bulgár hadseregnél október 25-ig. 80
XI. Fejezet.
Mackensen intézkedései október 23-án.
A 3. hadsereg előnyomulása október 23—28-ig. Események a 62. hadosztálynál és a Sorsich csoportnál október 23—28-ig. Események a 11. hadseregnél október 26—28-ig. Események az 1. bulgár hadseregnél. A helyzet általános jellemzése és intézkedések október 28-án. Események október 28—30-ig a 3. és a 11. hadseregnél. Megfontolások és intézkedések október 30-án. Megjegyzések. Események október 31-től november 2-ig. Kragujevác megszállása november 1-én. Események a bulgárok arcvonalán október 31. és november 1-én. Intézkedések és események november 2—5-ig. Események az 1. bulgár hadseregnél. A helyzet jellemzése november 5-én. Intézkedések és események november 5-én és 6-án. Események a 62. hadosztálynál október 29-től, november 6-ig 94
XII. Fejezet.
A szerb haderők nyomában a Rigómezö felé.
Intézkedések a további üldözésre. Mackensen felfogása a helyzetről. Conrad és Falkenhayn felfogása. Conrad és Falkenhayn megállapodása a hadműveletek folytatását illetőleg. Intézkedések és események november 7-én és 8-án. Nézeteltérés a két vezérkari főnök között. A 3. hadsereg, Conrad és Falkenhayn felfogása a helyzetről és a hadműveletek folytatásáról. Események november 9-étől 11-ig. A hadműveleti terv november 10-én. A bulgárok előnyomulása a Moraváig. A vranje—gilani csata. Események november 12—19 hadseregnél. Intézkedések november 13-án. Események november 14-19-ig 121
XIII. Fejezet.
A rigómezei harcok. A szerbek visszavonulása Albániába.
A szerbek áttörési terve. Intézkedések november 13-án. Események november 14—19-ig. A rigómezei harcok. A szerbek visszavonulása az Adriáig. 148
XIV. Fejezet.
Az entente keleti-hadsereg elleni hadművelétek.
Előkészületek a keleti-hadsereg megtámadására. A két főparancsnokság tárgyalásai. Mackensen felfogásai A 2. bulgár hadsereg helyzete. Az általános helyzet december 2-án. Az entente csapatok helyzete, Todorov tbk. támadási terve. Események december 4—13-ig. Sarrail visszavonulása Saloniki felé 134
XV. Fejezet.
A helyzet jellemzése 1915. decemberében.
Felvonulás a görög határ mentén. A hadseregcsoportparancsnokság helyzetmegitelése. Tárgyalások a támadás kezdetének időpontját illetőleg. A Saloniki elleni támadást végleg elhalasztják. 168
XVI. Fejezet.
Montenegró elfoglalása.
Előzmények, A támadás terve. A támadó, csoportosítás.A Lovcen elfoglalása. A támadó intézkedés. Események 1916. január 5—13-ig. Nikita békét kér. 178
XVII. Fejezet.
Albánia meghódítása.
Az általános helyzet jellemzése. A 3. hadsereg intézkedése az előnyomulásra. Albánia földrajzi jellemzése. A XIX. hadtest helyzete 1916. január 16-án. Események 1916. január 16—február 9-ig, Durazzo bevétele. Az olaszok helyzete február 15-én. A XIX. hadtest helyzete február 15-én. A 63. hadosztály támadó csoportosítása és intézkedései. Események II. 23—27-ig. Események Durazzó megszállása után. Előnyomulás a Vojusáig. Bandaharcok Délalbániában 1916. októberig. Sali Butka támadása Korica ellen. Az albániai csapatok helyzete 1916—17. telén. A megszálló erők átcsoportosítása. A franciák támadása 1917. őszén az Ohrida tótól nyugatra. Hadtápberendezések Albániában. Támadási tervek cs előkészületek 1917. őszén. Az Osum-menti harcok 1918. tavaszán. A XIX. hadtest helyzete. A beráti csata. A XIX. hadtestparancsnokság helyzetmegítélése. Pflanzer-Baltin átveszi a parancsnoklást Albániában. Az ellentámadás. A harcok befejezése. Albánia kiürítése 1918. őszén. 186
XVIII. Fejezet.
Az 1916. évi macedóniai csata.
Előzmények. A bulgárok támadása 1916. augusztus 17-én. A keleti hadsereg ellentámadása. A florinai ütközet. A Kenali-Céena menti csata. Harcok a Jaratok—brniki állásban. Monastir kiürítése, összefoglaló megjegyzések 215
XIX. Fejezet.
Az 1917. évi májusi csata Macedóniában. 229
XX. Fejezet.
Az összeomlás.
A dobropoljei áttörés előzményei. A keleti entente hadsereg-helyzete. A támadási terv. A keleti hadsereg támadási előkészületei. A támadó csoportosítás. Hogyan itélíe meg a helyzetet a Scholtz csoportparancsnokság 1918. szeptember elején. A támadás megindul. Szeptember 20-i helyzet jelemzése. Az elhatározások mérlegelése. Intézkedések a visszavonulásra szeptember 20-án. A visszavonulás. A bulgárok fegyverszüneti tárgyalásai. Befejezés 232
Vissza
Tétel sorszám:
296
Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
50.000 Ft
Licitek száma: 3
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |