Henszlmann Imre, Dr.: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése/Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei
Győr, Soprony, Pozsony, Sz.-György, Bazin, Modor és Nagy-Szombat
Magyar Királyi Egyetemi Nyomda
(Budapest)
,
Korabeli félvászon kötés , 398 oldal
Korabeli félvászon kötés , 398 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 31 cm x 24 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1876-1880, Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, [6] p. + 177 p. + [3] p. + [7] t. + 1 térk. (kihajtható), ill.; 221 p. + [3] p. + [4] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadások. Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. / Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei II. (két mű egy kötetben) Írta: Dr. Henszlmann Imre.
1.) Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Írta: Dr. Henszlmann Imre. Bp., 1876, Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, [6] p. + 177 p. + [3] p. + [7] t. + 1 térk. (kihajtható), ill.
7 fekete-fehér képtáblával, 1 kihajtható, fekete-fehér térképpel és 287 szöveg közti fametszettel. A táblák közt 1 rézmetszet, 4 fénykép (részben hártyapapírral védett), valamint egy összevont, "I. és II. tábla" címet viselő, kihajtható kötetvégi ábra. A mellékelt kihajtható térkép a könyvben tárgyalt műemlékek átnézeti térképe.
2.) Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei. Győr, Soprony, Pozsony, Sz-György, Bazin, Modor és Nagy-Szombat. II. kötet. Írta: Dr. Henszlmann Imre. Bp., 1880, Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, 221 p. + [3] p. + [4] t., ill. 4 fekete-fehér képtáblával (1 metszet, 3 fényképnyomat) és 191 szöveg közti fametszettel.
Tartalomjegyzékkel ellátott kötetek.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.) művészettörténész, építész, régész, az MTA tagja. Előbb orvosi, majd művészettörténeti és archeológiai tanulmányokat végzett. A szabadságharcban való részvétele miatt börtönbe zárták, később nyugatra emigrált, és csak 1860 után tért vissza Magyarországra. 1862-től részt vett a székesfehérvári püspöki palotánál végzett ásatásokban, 1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt. Szerkesztette az Archeológia Értesítő és az Archaeologiai Közlemények című szakfolyóiratokat is. Ő kezdeményezte az egykori kassai Felsőmagyarországi Rákóczi-múzeum létrehozását is.
1.) Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Írta: Dr. Henszlmann Imre. Bp., 1876, Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, [6] p. + 177 p. + [3] p. + [7] t. + 1 térk. (kihajtható), ill.
7 fekete-fehér képtáblával, 1 kihajtható, fekete-fehér térképpel és 287 szöveg közti fametszettel. A táblák közt 1 rézmetszet, 4 fénykép (részben hártyapapírral védett), valamint egy összevont, "I. és II. tábla" címet viselő, kihajtható kötetvégi ábra. A mellékelt kihajtható térkép a könyvben tárgyalt műemlékek átnézeti térképe.
2.) Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei. Győr, Soprony, Pozsony, Sz-György, Bazin, Modor és Nagy-Szombat. II. kötet. Írta: Dr. Henszlmann Imre. Bp., 1880, Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, 221 p. + [3] p. + [4] t., ill. 4 fekete-fehér képtáblával (1 metszet, 3 fényképnyomat) és 191 szöveg közti fametszettel.
Tartalomjegyzékkel ellátott kötetek.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.) művészettörténész, építész, régész, az MTA tagja. Előbb orvosi, majd művészettörténeti és archeológiai tanulmányokat végzett. A szabadságharcban való részvétele miatt börtönbe zárták, később nyugatra emigrált, és csak 1860 után tért vissza Magyarországra. 1862-től részt vett a székesfehérvári püspöki palotánál végzett ásatásokban, 1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt. Szerkesztette az Archeológia Értesítő és az Archaeologiai Közlemények című szakfolyóiratokat is. Ő kezdeményezte az egykori kassai Felsőmagyarországi Rákóczi-múzeum létrehozását is.
Előszó
A magyarországi műemlékek ideglenes bizottsága működését 1872-dik május havában kezdte meg. Czélja hazánk emlékeit megismerni, megismertetni, lajstromozni, és a mennyire erőnk megengedi és mű- vagy... TovábbElőszó
A magyarországi műemlékek ideglenes bizottsága működését 1872-dik május havában kezdte meg. Czélja hazánk emlékeit megismerni, megismertetni, lajstromozni, és a mennyire erőnk megengedi és mű- vagy történelmi becsök arra érdemesiti, azokat fentartani. E feladatok elseje is már tömérdek nehézséggel jár. A franczia bizottság "Commission des monuments historiques" fennállásának csak 25-dik évében foghatott az emlékek lajstromozásához); mig a bécsi középponti bizottság, mely 1856. adta ki első közleményei ("Mittheil. d. k. k. Central-Commission"), e munkát eddig még nem birta megkezdeni sem. Mindazáltal a magyar bizottság, felhíva a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister ur által, és elismervén, hogy az országnak számadással tartozik négy évi működéséről, a bokros munkát jelen kiadásával megkezdi, eltekintve azon rendes kiadások folytatásától, mely a m. tud. akadémia czége alatt, segítve az országos bizottság budgetjéből, évenként több kötetben szokott megjelenni. VisszaTartalom
I. kötet:Középkori épitészet Magyarországon
Nemzetközi forgalom 1
Földrajzi viszonyok 6
Chronologia és nemzetiség 15
Csoportositás 22
Az épités általános jellemzése24
A középkori régészet állapota Magyarországon 33
Ó-keresztyén épitészet
A pécsi sírkamra "cubiculum" 37
Német-csanádi baptisterium 39
Sz. István székesfehérvári basilikája 42
A legrégibb kalocsai templom 49
Román és átmenetkori épitészet
Esztergomi kápolna 53
A tihanyi altemplom 53
Épitészeti maradványok Dömösön 54
A sz.-fehérvári állami templomnak első átépitése 54
Pécsi székes-egyház 59
Az esztergomi metropolis 73
A nagyváradi székes-egyház 74
Az egri régi székes-egyház 75
A győri székes-egyház 75
A kalocsai metropolis a XIII. században 75
A gyula-fehérvári székes-egyház 81
A szepes-váralljai praepositurának temploma 88
Szerzetesek templomai 91
A harinai templom 91
A lébenyi apátsági templom 94
A kaplonyi (Szabolcs m.) templom 103
Az aracsi (Torontál m.) templom 104
A jáki (Vas m.) templom 105
Zsámbék (Pest m.) 110
Horpács (Sopron m.) 112
Deákmonostor (Pozsony m.) 114
A báthmonostori grangia-templom (Bács m.) 114
Pannonhalma 117
Dömölk (Vas m.) 118
Pécsöl (Zala m.) 119
Árpás (Győr m.) 120
Kis-Bény (Esztergom m.) 122
Ócsa (Pest m.) 123
Türgye (Zala m.) 124
Apátfalva (Borsod m.) 125
Czikados (Borsod m.) 126
Felső-Eörs (Zala m.) 127
Városi parochialis templomok 128
Börsöny (Hont m.) 129
Szász, Dobroniva, Korpona (Zólyom m.) 131
Hajnik 132
Mezővárosi és falusi templomok 132
Tótlak (Vas m.) 133
Rába-Szt-Miklós (Győr m.) 133
Szt.-Mária (Heves m.) 135
Feldebrő 136
Zsegra 137
Karcsa 139
Kis-Peleske 140
Sima 141
Fekete-Ardó (Ugocsa m.) 141
Kápolnák: a szt. Györgyé Bács mellett, a jáki, a veszprémi 142 és 144
A nagy-mártoni (Sopron m.) lámpatartó 144 és 145
Várak 145
A szalavári római castrum 145
A zólyomi puszta- vagy ó-vár 148
A dobronivai vár (Zólyom m.) 152
A posoni vár 153
Visegrád 156
A visegrádi alsó-vár 157
A visegrádi öregtorony (donjon) 159
II. kötet:
Bevezetés 1
Épitészeti arányozás 5
A sorozat alkalmazása 9
Győr
Győri székesegyház 13
Az u. n. hedervári kápolna 21
Püspöki kettős kápolna 24
A föld alatti folyosó 27
Soprony
Sz. Mihály arkangyal temploma 31
Sz. Jakab kápolnája 43
A benczések sopronyi temploma 47
A káptalanház 66
Sz. János temploma (a bécsi utczában) 75
Sz. Lélek temploma 76
Pozsony
A pozsonyi vár 77
A pozsonyi várnak dísz-kapuja 88
A ferencziek pozsonyi temploma 95
A templomnak leirása és arányai 99
A torony 103
Sz. János evangelista kápolnája 106
Arányok 108
Alakzás 112
A pozsonyi Sz. Mártonhoz czímzett káptalani, plébániai és koronázási templom 117
Történeti vázlat 117
A pozsonyi domnak általános leirása 122
A domnak főarányai 126
Különségek 128
Oltárok 129
Temetkezési helyek vagy síremlékek 129
Részletezés. (Nyugati rész) 130
Északi rész. A főkapu 134
Az észak-keleti díszes ajtó 139
Sz. Anna kápolnája 143
Hosszhajó. (Északi és déli rész) 144
A hosszhajó-tám arányai 148
Keleti rész 150
A templom déli oldala 155
Nevezetesebb sírkövek a pozsonyi sz. Mária templomában 156
Az egyház pecsétje 161
Egyházi készlet. (Monstrancia) 162
Keresztelő medencze 164
A káptalan levéltára 168
A Clarissák temploma 168
Sz. Katalin kápolnája 174
A pozsonyi városház 176
Házak 190
Díszkút 192
Sz.-György városnak
Parochialis temploma 193
Arányok 195
Sz.-györgyi és bazini György grófnak koporsója 196
Serédi Gáspár sírköve 198
Morday és nejének sírtáblája 198
Bazin 200
Illésházy István síremléke 203
Modor 204
Nagy-Szombat (Tyrnau) 207
Sz. Miklós társas káptalani és parochialis egyház 209
Arányok 211
Nevezetesebb síremlékek 214
A Nagy-szombati clarissák temploma 216
A templom arányai és alakjai 218
Sz. Ilona templomkája 219
Nagy Lajos király halálozási háza 221 Vissza
Tétel sorszám:
172
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
21.500 Ft
Licitek száma: 16
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |