Róvó Aladár: A könyv (Tiszteletpéldány a szerző névjegykártyájával.)
Szerző
Róvó Aladár
Grafikus
Fáy Dezső
Zádor István
Reiter László
Molnár C. Pál
Conrad Gyula
Berény Róbert
Bortnyik Sándor
Szigeti Imre
Fővárosi Könyvkiadó
(Budapest)
Kiadói varrott papírkötés
, 72 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
30 cm x 24 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é. n., Fővárosi Könyvkiadó (Fővárosi Nyomda, Bp.), [1] t. + 62 p. + [5] t. (részben színes), ill. + 1 mell. (névjegykártya)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A könyv. Írta: Róvó Aladár, a Fővárosi Nyomda Részvénytársaság vezérigazgatója.
"Ez a könyv a vezetésem alatt álló Fővárosi Nyomda Részvénytársaság nyomdájában, Bodoni antikva betűkkel, Miehle rendszerű (The Miehle Mfg. Co., Newyork) kéttúrás gyorssajtón készült. [...] A kliséket Freund J. utóda cég cinkográfiai műintézet készítette. A magyar grafikus illusztrációs képanyag összegyüjtésében Rosner Károly úr segédkezett. A papíros magyar gyártmány, a Diósgyőri Papírgyár R. T. készítménye."
Számos fekete-fehér és színes, szöveg közti és egész oldalas képpel, valamint 6 részben színes képtáblával illusztrált kiadvány. A mű a szerző "A betű" címen kiadott, könyvnyomtatást ismertető munkájának a folytatása.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, mintás előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, a könyvtesthez rögzített, feliratos, két színnel nyomott kiadói borítófedélben.
Különálló, egyedi melléklet: a szerző nyomtatott névjegykártyája, rajta egy tollal írt felirattal ("Tisztelete jeléül.").
Róvó Aladár (Rácalmás, 1878. június 11. – Budapest, 1957, május 2.) nyomdász, könyvművész, könyv- és nyomdászattörténész, a Fővárosi Nyomda Rt. vezérigazgatója. A könyv című, gazdagon illusztrált könyvtörténeti művéről a következőket írta Nádai Pál művészeti író:
"Ritka könyv az olyan, nálunk magyaroknál pedig talán egy sincs, mely ilyen egyszerűen és élvezetesen tárná fel a könyvek történetét. Ékírásos agyagtáblákon kezdi, az asszírokkal, [...] az egyptomi papirusz-tekercsekkel folytatja, a Védákon, a görögök és rómaiak tömegmásolóüzemein és az arab írás gyönyörű ornamentumain át jut el a középkori barátok scriptóriumába. [...] Megtudjuk, hogy bizony jó Gutenberg előtt már sok-sok évszázaddal előbb feltalálták a kínaiak a könyvnyomtatást és a fametszetről ép úgy, mint a különálló betűkről, Európában is hamarább nyomtattak már, mint a mainzi nyomdász cselekedte." (Magyar Művészet, 10. évf. 1934, 369-371.)
Előszó
A történelmi új-kort a történetírók Amerika felfedezésétől számítják; holott helyesebb lenne ezt a könyvnyomtatás feltalálásától számítani, amely félévszázaddal előbb történt. Az emberiség...
Tovább
Előszó
A történelmi új-kort a történetírók Amerika felfedezésétől számítják; holott helyesebb lenne ezt a könyvnyomtatás feltalálásától számítani, amely félévszázaddal előbb történt. Az emberiség haladásának szempontjából ez fontosabb volt, mint az amerikai földrész fölfedezése. Képzeljük el, milyen lenne az élet könyv nélkül, gyermekéveinktől öreg korunkig, otthon és az iskolában vagy a tudományos intézményeinkben. Akkor értjük meg a könyvnek, mint kultúrtényezőnek nagy fontosságát.
A közmondás a virág szeretetét összekapcsolja a jó ember fogalmával. Ezt oda lehetne módosítani, hogy "aki a könyvet szereti, rossz ember nem lehet". A könyv oktat, nevel, szórakoztat, vígasztal, vagy mint az első magyar nyomdász Budai krónikájának az ajánló soraiban mondja: "minden hazafi ismerni kívánja az életet, melyet ősei egykor folytattak, hogy ilymódon emlékezetes, jeles tetteiket utánozhassa, szinte okulva a szerencsétlenségeken, melyek őket érték, azokat kikerülhesse".
A könyv őstörténetét és a könyv fejlődését ismertetem itt. Irásom folytatása kíván lenni "A Betű" című, a könyvnyomtatást ismertető művemnek, mert csak akkor méltányolhatjuk Gutenberg találmányának korszakalkotó jelentőségét, ha ennek következményét: a könyv kultúrájának és vele a művelődés fejlődésének nagy előretörését megismerjük.
Engedtessék meg nekem, hogy odaállítsam a magyar könyvkiadót, könyvkereskedőt és nyomdászt a díszes emelvényre, a legfőbb tanító: a kultuszminiszter, az egyetemi tanárok, a szerzetesi cellák és a papi kúriák hitbuzgó népe, a laboratóriumok tudósai, a tanárok, a tanítók és a magyar írók, a kultúra munkásai közé, mint annak a harcos közösségnek a tagjait, amely vállvetve küzd a magyar kultúráért és azért, ami mindannyiunk vágya, törekvése és bizodalma: az újra eljövendő boldog Nagymagyarországért.
Vissza