Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Móra Ferenc munkái - Jubileumi díszkiadás I-XI. Írta: Móra Ferenc.
Móra Ferenc írói munkásságának harmincéves jubileumára készült díszkiadás. (Teljes sorozat!)
1. Beszélgetés a ferdetoronnyal. Bp., [1930], Genius-Lantos (Révai, Bp.), 246 p. + [2] p.
2. Nádihegedű. Bp., [1930]., Genius (Révai, Bp.), 206 p. + [1] p.
3-4. Aranykoporsó I-II. Bp., [1932], Genius (Révai, Bp.), 278 p., 345 p.
5-6. Ének a búzamezőkről I-II. A második kötet címfedelének belső oldalán illusztrált ex-libris címke látható. Bp., [1932], Genius (Révai, Bp.), 177 p., 246 p.
7. Könnyes Könyv. Második javított kiadás. Bp., [1932], Genius (Révai, Bp.), 199 p.
8. Négy apának egy leánya. A festő halála negyedik kiadása. Bp., [1932], Genius (Kunossy Rt., Bp.), 380 p.
9. Sokféle. Bp., [1932], Genius (Révai, Bp.), 210 p. + [1] p.
10. Véreim. Bp., [1932], Genius (Révai, Bp.), 238 p. + [1] p.
11. Egy cár, akit várnak. Budapest, [1932], Genius (Révai, Bp.), 209 p. + [2] p.
Tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő kötetek feliratozatlan, a szerző aranyozott monogramjával ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, aranyozott díszes könyvgerinccel, piros díszkeretes címlappal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) író, újságíró, muzeológus, régész. A Budapesti Egyetem földrajz-természetrajz szakán végzett. Felsőlövői segédtanár, a "Szegedi Napló" munkatársa majd főszerkesztője, a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt. Elvégezte a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot. Később múzeumigazgató, ezt követően a "Szeged" Szabadkőműves Páholy tagja és tisztségviselője lett. A "Délmagyarország" publicistájaként, tárcaírójaként, a "Világ" c. liberális napilap munkatársaként, a "Magyar Hírlap" főmunkatársaként is tevékenykedett.
Előszó
Részlet az Aranykoporsó I. kötetéből:
Még a császári palota márványfalai is szinte beleizzadtak a szíriai délbe. A kapuőrséget elnyomta az álom, a széditő hőségben nem kellett tartani talpraugrasztó látogatástól. Hárman, ciprióták, hanyattdőlve horkoltak az oszlopok megrövidült árnyékában. Két lándzsás arab guggolva bóbiskolt, ahogy gyerekkorában a sivatagban megszokta.
A palotával szemben szamár rágcsálta a Juno templomát körülvevő liget mirtuszainak kérgét. A szamárhoz tartozó ember a palota legalsó lépcsőjén szundikált, nekivetve hátát egy zsák dinnyének. Egyéb ruhája nem volt a válltól térdig érő bőrkötőnél, amelyet leeresztett izzadó, legyektől ellepett szőrös mellére. Néha közéjük vakart s melléről poros, piszkos arcára zavarta őket. Falusi paraszt lehetett, aki csöndes helyet keresett a Kelet lármás fővárosában. Nyilván nem is tudta, hol heveredett le.
Fönt a kapunyltásban, az őrök mögött megjelent egy kiterjesztett szárnyú páva. Juno szent madara szomjas volt és szétnyitott csőrrel tekintgetett viz után. Megpróbált felrepülni Janus kulcsos szobrára, amelyen verebek tollászkodtak. Aztán befelé tipegett a portikus porfir-oszlopai közt.
Vissza
Tartalom
Aranykoporsó I-II. 278 p., 345 p.
Beszélgetés a ferdetoronnyal. 246 p.
Egy cár, akit várnak. 209 p.
Ének a buzamezőkről I-II. 177 p., 246 p.
Könnyes könyv. 197 p.
Nádihegedű. 206 p.
Négy apának egy leánya. 381 p.
Sokféle. 210 p.
Véreim. 238 p.
Vissza