Répássy Miklós: Édesvizi halászat és halgazdaság
Pallas Részvénytársaság Nyomdája
(Budapest)
,
Korabeli félvászon kötés , 502 oldal
Korabeli félvászon kötés , 502 oldal
| Sorozatcím: | A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványa |
|---|---|
| Kötetszám: | 4 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1909, Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 502 p. + 1 t. + 1 térk., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványa. 1909/4. sz. Édesvizi halászat és halgazdaság. Írta: Répássy Miklós.
Százhuszonegy fekete-fehér, szöveg közti képpel, 1 kihajtható táblával (helyszínrajz) és 1 térképpel (Magyarország halászati térképe, 1908). Tartalomjegyzékkel, valamint betűrendes tárgymutatóval ellátott kötet. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés látható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Répássy Miklós (1864-1955) gépészmérnök, a vízügyi szolgálat vezetője, halászati szakirodalmunk egyik legjelentősebb szerzője. 1889-ben Landgraf Jánossal és Corchus Bélával együtt fogott hozzá a mesterséges tógazdasági haltenyésztő gazdaságok kiépítéséhez, és megszervezte a halászati társulatokat. 1906-tól az Országos Halászati Felügyelőség elnöke, 1912-től 1923-ig a Halászat c. folyóirat szerkesztője, 1921 és 1924 között az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetője volt.
Százhuszonegy fekete-fehér, szöveg közti képpel, 1 kihajtható táblával (helyszínrajz) és 1 térképpel (Magyarország halászati térképe, 1908). Tartalomjegyzékkel, valamint betűrendes tárgymutatóval ellátott kötet. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés látható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Répássy Miklós (1864-1955) gépészmérnök, a vízügyi szolgálat vezetője, halászati szakirodalmunk egyik legjelentősebb szerzője. 1889-ben Landgraf Jánossal és Corchus Bélával együtt fogott hozzá a mesterséges tógazdasági haltenyésztő gazdaságok kiépítéséhez, és megszervezte a halászati társulatokat. 1906-tól az Országos Halászati Felügyelőség elnöke, 1912-től 1923-ig a Halászat c. folyóirat szerkesztője, 1921 és 1924 között az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetője volt.
Előszó
E könyv alapja «Édesvízi halászat és haltenyésztés» czímű füzetem volt. Tulajdonkép annak második kiadását kellett volna előkészítenem. Ama kis dolgozat első megjelenése óta azonban halászatunk... TovábbElőszó
E könyv alapja «Édesvízi halászat és haltenyésztés» czímű füzetem volt. Tulajdonkép annak második kiadását kellett volna előkészítenem. Ama kis dolgozat első megjelenése óta azonban halászatunk annyit haladt, hogy az e téren fellépő igényeket csak egy jóval terjedelmesebb, minden részletre kiterjedő mű elégítheti ki. Így lett ez a könyv egészen új munka. A halászatról, mint a gazdasági termelés egyik eszközéről már nem csak általános tájékoztatást akartam nyújtani, hanem gyakorlati útmutatást mindenki részére, aki ezt az eszközt használni akarja. Igyekeztem a kész halasgazdaságok üzemének kimerítő képét adni, hogy azok, a kikre ilyenek vezetése hárul, megtalálják könyvemben a szükséges tudnivalókat. A modern halászat azonban a vízhasznosítás egyik olyan módja, amelynek tervezésénél és berendezésénél a műszaki munka sem nélkülözhető. Törekedtem tehát azokat az irányelveket is megállapítani, a melyeket a vízhasznosítással foglalkozó mérnököknek az ily természetű feladatok megoldásánál figyelembe kell venniök. Feladatomnak ismertem végül azt is, hogy a magyar munkának a halgazdaság terén elért különleges eredményeit kiemeljem. Így különösen a szikes területek hasznosítását, a fogassüllő tenyésztésének fejlesztését s az alföldi sík vidékeken oly nagy fontosságú szivattyús teleltetést. Mennyire sikerült feladatomat megoldanom, annak megállapítását jóindulatú bírálóimra bízom. Egy ilyen fejlődésben lévő művelési módnál bizony lehet még elég vitás dolog, a melyre vonatkozólag a nézetek megállapodását csak a jövő hozza meg. VisszaTartalom
| Előszó | 13 |
| A) Általános rész | |
| I. Halaink természetrajza: | |
| 1. Halaink szervezete | 19 |
| 2. Halaink életmódja | 22 |
| A víz levegője s hőmérséklete | 22 |
| Az ivás | 22 |
| A halak természetes tápláléka s táplálkozásuk módja | 23 |
| A halak ellenségei | 33 |
| II. Halfajtáink s osztályozásuk: | |
| 1. Természetrajzi osztályozás | 36 |
| 2. Gazdasági tekintetben értékes halaink | 38 |
| 3. Szintájak. Földrajzi elterjedés | 40 |
| B) Mesterséges halászat | |
| Halgazdaságok | 43 |
| A mesterséges tenyésztésre alkalmas fajok. Járulékhalak | 45 |
| A ponty tenyésztése | |
| I. A ponty természetrajza | 46 |
| II. A pontyos tavak: | |
| 1. A ponty tenyésztésre alkalmas területek | 48 |
| 2. A tavak művelése | 50 |
| A tófenék feltörése s téli kiszárítása | 50 |
| A káros növényzet irtása. Hasznos növények | 51 |
| A tavak trágyázása | 56 |
| A tavak ugaron hagyása. Váltógazdaság | 62 |
| 3. A tavak hozama | 63 |
| 4. A tavak beosztása s jellemzésük | 64 |
| Ívó tavak | 66 |
| Teleltető tavak | 68 |
| III. Halasgazdaságok tervezése s műszaki berendezése: | |
| 1. Vízzel való ellátás | 70 |
| A víz minősége s mennyisége | 70 |
| A vízmennyiség meghatározása | 72 |
| Alább fekvő vízhasználatok érdekei. Vízveszteség | 75 |
| 2. A terület műszaki felvétele | 76 |
| Lejtmérő műszer | 76 |
| A műszer megigazítása | 80 |
| Vonalak lejtmérése | 81 |
| Területek lejtmérése | 84 |
| Rétegrajza | 87 |
| 3. A tervezés és a munka végrehajtása | 89 |
| A gátak (töltések) | 90 |
| A tavak lecsapolása. Halágy | 93 |
| A zsilipek. Árapasztó. Halrács. Duzzasztó művek | 93 |
| Építési anyag | 106 |
| Szivattyúk alkalmazása | 106 |
| Telteltető s raktártavak | 107 |
| IV. A pontyos halgazdaság üzemének tagozása: | |
| Az üzem tartalma. A munka megoszlása | 114 |
| 1. Tavaszi s nyári munka | 114 |
| A flasítás. Első évjárat | 114 |
| A nyútjás. Második évjárat | 123 |
| A hízlalás. Harmadik évjárat | 130 |
| 2. A tavak lehalászása | 130 |
| Idő; sorrend | 130 |
| A lehalászás készsége | 134 |
| A munka menete | 140 |
| 3. A halak a teleltőben | 143 |
| 4. A rendestől eltérő üzemek | 146 |
| Részleges üzemű tógazdaságok | 146 |
| Két éves üzem. Kevert évjáratok | 148 |
| V. A ponty etetése: | |
| 1. Általános szabályok | 149 |
| Haltakarmány | 150 |
| A takarmány jó kihasználása | 152 |
| Etető helyek. Adagolás | 153 |
| Az etetés időköze | 155 |
| A mesterséges takarmány s a természetes táplálék viszonya | 156 |
| Mikor etessünk? | 157 |
| 2. Gyakorlati példák | 158 |
| Csehországi tógazdaságok | 159 |
| Hazai tógazdaságok | 162 |
| 3. Az etetés üzeme | 169 |
| Az anyagcsere figyelemmel kisérése. Kisérleti tavak | 169 |
| A takarmány mennyiségének kiszámítása s adagolása | 173 |
| Az etetés jövedelmezősége | 176 |
| VI. A pontyos tavak járulékhalai: | |
| 1. A czompó | 181 |
| 2. A fogas süllő | 183 |
| Természetrajza | 183 |
| Az ikra nyerése | 185 |
| Az ikra csomagolása s szétküldése | 187 |
| Az ikra kihelyezése s kikötése | 189 |
| Kihalászása. Eredmények | 190 |
| 3. A csuka | 195 |
| 4. A harcsa | 196 |
| 5. A sügér | 197 |
| 6. Az angolna | 197 |
| 7. Idegen halak | 198 |
| Pisztrángsügér | 198 |
| Törpe harcsa | 198 |
| VII. Az élő halak szállítása: | |
| 1. Vízen való szállítás | 200 |
| 2. Szárazon való szállítás | 201 |
| Szállító edények | 201 |
| Szállító-edényekbe való berakás | 202 |
| Útközben | 203 |
| Vasúti szállítás | 203 |
| Gépes szállító edények | 208 |
| A járúlékhalak szállítása | 209 |
| VIII. A halak értékesítése | 209 |
| IX. A tógazdaság felszerelése: | |
| Tópásztor lakása | 211 |
| Szerszámok | 211 |
| X. A pontyos tógazdaságok üzemterve s könyvelése: | |
| 1. Három évjáratos üzem | 215 |
| A tavak beosztása | 216 |
| Az ivadék czélszerű nagysága. A súlyfentartás befolyása | 220 |
| A halasítás mértékszáma | 222 |
| A járulékhalak kihelyezendő mennyisége | 225 |
| Összefoglalás | 226 |
| Három éves üzem etetéssel | 228 |
| 2. A rendestől eltérő üzemek | 229 |
| Két éves üzem | 229 |
| Magukba álló tavak üzeme | 230 |
| Kevert évjáratú népesítés | 230 |
| A tógazdaság könyvelése | 232 |
| A tenyésztő tavak könyvlapja | 232 |
| Halászási napló | 232 |
| Szállító bárczák | 235 |
| A telepítők könylapja | 235 |
| Az üzleti könyvelés és a jövedelmezőség számitása | 235 |
| A pisztráng-féle halak tenyésztése | |
| I. A pisztráng-féle halak gazdasági jelentősége. Mesterséges tenyésztésre alkalmas fajok | 240 |
| II. A sebes pisztráng tenyésztése: | |
| 1. A sebes pisztráng természetrajza | 241 |
| 2. A mesterséges ikranyerés s termékenyítés | 253 |
| 3. A költés | 255 |
| Víz. Szűrő | 255 |
| Kavics között való költetés | 256 |
| Költőedények | 259 |
| Költőház | 263 |
| A víz vezetése | 266 |
| Az ikra gondozása | 266 |
| Az ikra szállítása | 270 |
| Az ikra kikelése | 272 |
| Az ivadék gondozása a kikelés után | 274 |
| 4. A pisztrángos tógazdaság | 275 |
| Az ivadék nevelése az első évben | 279 |
| A pisztráng nevelése a második s harmadik évben. Etetés | 282 |
| Teleltetők, haltartók | 284 |
| A pisztrángos tavak lehalászása | 285 |
| A pisztrángos tógazdasághoz tartozó patakok halászása | 287 |
| Szállítás. Értékesítés | 289 |
| III. A többi pisztráng-féle halak tenyésztése: | |
| 1. A szivárvány pisztráng | 294 |
| 2. A pataki saibling | 296 |
| 3. Más pisztráng-féle halak | 296 |
| Veszedelmek a mesterséges halászatnál | |
| 1. A víztől származó veszedelmek | 298 |
| 2. A halak ellenségei | 300 |
| 3. A halak betegségei | 304 |
| C) Természetes halászat | |
| 1. A halbőség és halszüke: | |
| A Tisza folyó | 314 |
| A közvizek halállományának védelme s fentartása | 323 |
| II. A halászatról szóló törvény: | |
| A halászat joga | 325 |
| A halászat gyakorlása | 326 |
| Tilalmak | 327 |
| Romániával való egyezményünk | 331 |
| Felügyelet s hatóságok | 332 |
| III. Halászati társulatok: | |
| Üzemterv | 334 |
| Egységes kezelés | 336 |
| Társulati alapszabályok és üzemterv mintái | 337 |
| IV. A meder s vízjárás gondozása: | |
| Kubikgödrök | 354 |
| Párhuzamos művek. Tisztogatások | 356 |
| Duzzasztók. Haláteresztők | 356 |
| Pisztrángos patakok | 356 |
| Vízhasználatok | 357 |
| Vízmosások megkötése. Alácsövezések | 358 |
| V. A víz természetes tisztaságának megóvása: | |
| Gyári szennyezések | 359 |
| Kender- s lenáztatás | 360 |
| Erdő- s bányaüzem | 360 |
| VI. Mesterséges behalasítás: | |
| Alsóbb szintájú vízek | 362 |
| Ivadéknevelő helyek | 362 |
| A behalasításra szükséges anyag mennyisége | 365 |
| Hegyvidéki vizek | 369 |
| A pisztrángivadék kihelyezése | 369 |
| VII. A rák: | |
| Rákfajok | 373 |
| Lélegzés | 375 |
| Táplálkozás | 376 |
| Vedlés s növekedés | 376 |
| Tartózkodási helyek; mozgás | 377 |
| Szaporodás | 378 |
| Benépesítésre alkalmas vizek | 379 |
| A benépesítésnél követendő eljárás | 379 |
| A rák ellenségei | 381 |
| Törvényes tilalmak | 382 |
| VIII. Védelem | 382 |
| D) Halászatunk közgazdasága | |
| I. Történeti visszapillantás: | |
| A régi s új kor halászata | 388 |
| A hanyatól halászat érdekében tett első lépések. A sikertelenség oka | 389 |
| Az első szabályrendeletek s egyesületek | 391 |
| A helyes irány felismerése. Az országos halászati felügyelői intézmény. A halászatról szóló törvény | 393 |
| A további lassú haladás oka. Az úttörő vállalkozók fellépése | 395 |
| II. Állami intézmények: | |
| 1. Központi igazgatás | 398 |
| 2. Külső hivatalok | 398 |
| Az országos halászati felügyelőség | 398 |
| A m. kir. halélettani és szennyvíztisztító kisérleti állomás | 399 |
| A halkórtani állomás | 401 |
| 3. Állami támogatás | 403 |
| Költségadomány | 403 |
| Ivadéknevelő telepek | 404 |
| Tenyészanyag | 406 |
| A halászati ismeretek terjesztése | 406 |
| III. Az ország mai halászata: | |
| 1. A Tisza folyó völgye | 407 |
| Társulatok | 407 |
| Eredmények | 410 |
| 2. A Duna halászata | 413 |
| Dévénytől a Drávatorokig | 413 |
| Drávatoroktól Orsováig. Az ártéri halászat | 416 |
| 3. Különállóbb folyóvizek, csatornák | 417 |
| A Poprád folyó | 420 |
| Helyi vizeink, Költőtelepek | 420 |
| 4. A Balaton halászata | 420 |
| A Balaton vize | 421 |
| A Balaton halászata a múltban | 421 |
| A Balatoni halászati társulat. Egységes üzem | 421 |
| Fogási eredmények | 422 |
| A mesterséges halasítás kérdése | 424 |
| A fogas-süllő gondozás | 426 |
| A halak értékesítése. Halpikkely | 428 |
| Munkás viszonyok | 429 |
| 5. Többi tavaink | 430 |
| A Velenczei tó | 431 |
| A Fertő tava | 431 |
| A Palicsi tó | 432 |
| Hegyi tavaink | 432 |
| 6. Rendszeres tógazdaságaink | 437 |
| A tógazdaságok térfoglalása | 437 |
| Példák | 439 |
| IV. A jövő feladatai: | |
| 1. Rendszeres halászati statisztika | 452 |
| 2. Halkereskedelmünk szervezése | 453 |
| 3. A halászati törvény reviziója | 454 |
| 4. Mesterséges tógazdaságok kedvezményezése | 455 |
| E) Más országok halászati viszonyai | |
| 1. Horvát-Szlavonország | 459 |
| 2. Bosznia és Herczegovina | 459 |
| 3. Ausztria | 460 |
| Törvényes intézkedések | 460 |
| Statisztika | 461 |
| Csehország. Witingau | 461 |
| 4. Szerbia | 464 |
| 5. Románia | 465 |
| 6. Oroszország | 466 |
| 7. Németország | 467 |
| Termelés | 467 |
| Kereskedelem | 468 |
| Egyesületek. Irodalom | 468 |
| 8. Dánia | 469 |
| 9. Francziaország | 469 |
| A halászati rendészet | 469 |
| Horgászó egyesületek | 472 |
| A halászat jövedelme | 473 |
| Függelék | 481 |
| Betűrendes tárgymutató | 497 |
Tétel sorszám:
335
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
21.400 Ft
Licitek száma: 11
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |