Aukciós tétel adatai
Budapest, 1882, Ráth Mór (Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája), 116 p. + 107 p. + [1] p. + 153 p. + [1] p. + 96 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Toldi. / Toldi estéje. / Buda halála. / Murány ostroma. (Négy mű egy kötetben.) Írta: Arany János.
I.: Toldi. Költői elbeszélés tizenkét énekben. Ötödik kiadás. Budapest, 1882, Ráth Mór, 116 p.
II.: Toldi estéje. Költői elbeszélés hat énekben. Negyedik kiadás. Budapest, 1882, Ráth Mór, 107 p. + [1] p.
III.: Buda halála. Hún-rege. Ötödik kiadás. Budapest, 1887, Ráth Mór, 153 p. + [1] p.
IV.: Murány ostroma. Negyedik kiadás. Budapest, 1884, Ráth Mór, 96 p.
Nyomtatta Prochaska Károly Udvari Könyvnyomdája.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott címfedéllel és könyvgerinccel, dombornyomott keretezéssel és díszítéssel ellátott hátlappal, aranyozott, mintás, kiadói előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetek szerzője, Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) költő, az MTA főtitkára, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, leggazdagabb szókinccsel bíró egyénisége, aki költőként (pl.: Toldi-trilógia, balladák), műfordítóként (pl.: Shakespeare művei) és lapszerkesztőként (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú) is óriási hatással volt kora irodalmi életére és művelődésére. Életműve kortársa és barátja, Petőfi Sándor munkásságával együtt a magyar irodalomtörténet legnagyobbjai között foglal helyet.
Előszó
Előszó Buda halálához
Jelen költemény, a mennyiben Buda viszonyát Etelével tárgyazza, teljes egész; de a mennyiben későbbi fejlemények alapjául szolgál, csak mintegy előjátékát teszi a nagy...
Tovább
Előszó
Előszó Buda halálához
Jelen költemény, a mennyiben Buda viszonyát Etelével tárgyazza, teljes egész; de a mennyiben későbbi fejlemények alapjául szolgál, csak mintegy előjátékát teszi a nagy tragédiának, mely a szerző gondolatában már megalkotva él. Annálfogva, ha talán a költői nemezis ellen kifogása lenne a birálatnak: kéri a szerző ezt tekintetbe venni. Tudniillik e költeménynek is egy magasb egységbe kellvén összefolynia, nem lehetett ennek special egységét annyira bezárni, hogy a továbbiakkal minden kapcsolata megszünjék.
Mi az elbeszélés ószerüen naiv formáját illeti, az nem affectatio. Szerző annyira s oly kizárólag jelen tárgyához tartozónak véli ezt, hogy részéről képtelen vakmerőségnek gondolna egy oly epost, melyben Attila szerepel, így kezdeni: "Férfiat énekelek"... stb., míg a krónikák egyszerű nyelvén sok mindent el lehet mondani. Hanem ezt és a hasonlókat olvasói itéletére bizza.
Vissza