Témakörök



Lezárt aukciók


Szántó Piroska: Bálám szamara (dedikált példány)

Szerző
Szántó Piroska
Szerkesztő
Ugrin Aranka
Grafikus
Szántó Piroska
Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest) ,
Kiadói egészvászon kötés , 296 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN: 963-15-2207-5
Aukció vége:
2026-05-17 20:30

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1982, Szépirodalmi Könyvkiadó (Kner Nyomda, Gyomaendrőd), 272 p. + [8] p. + [8] t., ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Szerző által aláírt példány. Első kiadás. Bálám szamara. Írta: Szántó Piroska.
A címlapon a szerző, Szántó Piroska tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "M.-nek szeretettel Piroska néni 1982 Karácsony."
Szántó Piroska szöveg közti, fekete-fehér rajzaival, illetve 8 táblán színes festményeivel illusztrált, valamint tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A rajzok régi vázlatkönyvek kitépett lapjai. A védőborító, kötésterv és a tipográfia Ginács László munkája. A felvételeket Varga Péter készítette. Nyomtatta a Kner Nyomda, Gyomaendrődön.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban feliratos, színes illusztrációval ellátott kiadói borítófedélben.

A szerző, Szántó Piroska (Kiskunfélegyháza, 1913. december 7. – Budapest, 1998. augusztus 2.) festő, grafikus, író, az Európai Iskola és a Szocialista Képzőművész Csoportja tagja. Férje Vas István költő volt. Az 1940-es évek elejétől Vajda Lajos késői szürrealista műveinek hatására találta meg képi gondolkozásának egyik ciklikusan visszatérő arculatát, a szürrealisztikus, antropomorfizált növény- és állatábrázolásokat. A természettel kialakított bensőséges kapcsolata a stiláris változások ellenére mindvégig művészetének egyik alapvető jellemzője maradt. Első önálló kiállítását 1946-ban rendezte. Az 1950-es években Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy Gyula, Radnóti Miklós műveinek illusztrálása jelentett megélhetést a művész számára. 1960-as évektől kezdődően a képépítés azonossága mellé sokszor technikai eljárásokat és anyaghasználatot is társított a művész. Életművét 1988-ban a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta.

Fülszöveg

Hogy volnék én író, mikor hatvanhat éves koromban jelent meg először írásom? Addig csak éktelen hosszú leveleket írtam a testvéremnek, ha éppen nem beszélhettem vele mindennap, meg meséltem a... Tovább

Fülszöveg

Hogy volnék én író, mikor hatvanhat éves koromban jelent meg először írásom? Addig csak éktelen hosszú leveleket írtam a testvéremnek, ha éppen nem beszélhettem vele mindennap, meg meséltem a barátainknak. Sajnos, elég tarka volt az életem, volt mivel szórakoztatni az embereket, szerettem, hogy az a sok minden, ami történt, most már múlt, néha történelem is, mindenesetre lezárult, tudom a végét. Az biztos, hogy mindent, amit átéltem, úgy néztem közben, hogy no, mi lesz ebből, mi lesz ennek a kalandnak a folytatása? Felvesznek a főiskolára, vagy nem, feleségül vesz a szerelmem vagy elhagy, agyonvág-e egy bomba, lelőnek vagy megmenekülök, lekéssük a repülőgépet, mert nem jön a busz? Mi az, meghalok infarktusban? Festő vagyok, kiállításom van? Velem történik ez? Aztán micsoda ízléstelenség, ha egy író felesége írni kezd, mi vagyok én, "írogatni" akarok? Mikor festeni sokkal jobb! És mennyivel gyorsabban megy, mint az írás, és sokkal egészségesebb is, az ember nemcsak ül, ül és cigarettázik, hanem hegyen-völgyön kóborol, bámészkodik, memorizálja egy rózsa belső mozgását, vagy nézi a macskáját, ahogy bekomponálja magát egy szék alá, esetleg egy útszéli feszületet vagy tulajdon csontvázának a szerkezetét. Persze az is szöget üthetett volna a fejembe, hogy mennyi festő ír, Gauguintől Egryig, Bernáthtól Kondorig - kitéve magát annak az, úgy látszik kifogyhatatlan közhelyszellemességnek, hogy: jobb író, mint festő, vagy fordítva. Kell, hogy valami köze legyen a két műfajnak egymáshoz, Thackeray rajzolt, Jókai festett, Nagy László festett. Csak egy baj van: az írók tudnak az írásról beszélni, de a festők közül csak kevesen a festésről, s ha mégis, hát annyira rejtjelesen, komplikáltan, mintha nem is a tulajdon mesterségünkről beszélnénk. Én eddig ezt meg sem mertem próbálni, tudtam, hogy erre képtelen vagyok. Most próbálom először, ezt is álcázva, besuszterolva a "megtörtént esetek"' mellé. Hátha az Úr angyalát megláthatja a szamár is, s ha van mersze Bálámnak, fejbe vághat érte. Vissza

Tartalom

Pályámról
Pályám emlékezete9
Történetek
Életem megmentője: Adorján Manassé27
A Bowden-zsinór49
A herfli62
A Károlyi-címer74
Szamizdat89
Hős arcképe - kutyafuttában101
Certaldo108
A Weinberger ház124
De pictura
Bálám szamara141
Sziklarajzok a Gerecsében165
"Az ördög nem ilyen (Ferenczy Béniről)183
Topolánszky sírja187
Vaszary Jánosról190
Lovak193
Megnyitó, 1957. május 18.205
Akkor, Szentendrén213
Elhangzott
A háborúnak vége237
Költészet és valóság250
TV-beszélgetés Zsigmondi Boriska filmjéből263
Vissza
Tétel sorszám:
179

Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Aktuális ár:
1 Ft Licitek száma: 1



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!