Budapest városfejlesztési programmja (1 melléklet hiány)
Az 1937. évi VI. T.-C. alapján készítendő városfejlesztési terv/A törvényhatósági közgyűlés által városfejlesztési programm készítésére alakított külön bizottság jelentése
, Kiadói tűzött papírkötés
, 149 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 30 cm x 22 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1940, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, 149 p. + [3] p. + 9 mell.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Budapest városfejlesztési programmja. Az 1937. évi VI. t.-c. alapján készítendő városfejlesztési terv. A törvényhatósági közgyűlés által városfejlesztési programm készítésére alakított külön bizottság jelentése.
Előszóval, tartalomjegyzékkel és a mellékletek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta Budapest Székesfőváros Házinyomdája.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, feliratozott, javított, kiadói védődobozban.
Térképek és grafikonok (mellékletek):
1. Budapest beépítettségének fejlődése.
2. Budapest építési övezeti beosztása az 1894. évi és az 1914. évi Építésügyi Szabályzat szerint.
3. Budapest mai települtsége és települési lehetőségei az 1914. évi Építésügyi Szabályzat és a városfejlesztési programm telepítési elgondolása szerint (tipikus példák).
4. Budapest települtsége és települési lehetőségei az 1914. évi Építésügyi Szabályzat és a városfejlesztési programm telepítési elgondolása szerint (összefoglalás).
5. Budapest telepítési térképe.
8. Budapest forgalmi úthálózata. (1:25.000)
9. Budapest történeti és műemlékeinek, valamint egységes művészi városképek kialakítását kívánó helyei. (1:12.500)
A 7. számú melléklet (Budapest vasúti térképe) hiányzik a kötetből.
"Az 1937. évi VI. t.-c. a magyar városok életében kétségenkívül korszakalkotó jelentőségűnek nevezhető. Ez a törvény, amely a városok rendezéséről szól, minden város legfontosabb és elsőrendű feladatává tette annak a tervnek kidolgozását és elkészítését, amely a város jövőbeni fejlődését irányítani, egységessé tenni és lendületesebbé váltani hivatott. A törvény intencióinak megfelelően Budapest általános és részletes rendezése tervének megállapítása a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörébe tartozik, a városfejlesztési terv, vagyis a városfejlesztési programm elkészítése azonban a székesfőváros törvényhatóságának feladata és joga. Ennek értelmében a székesfőváros közgyűlése külön bizottságot küldött ki önmagából, amely dr. Harrer Ferenc elnöklete alatt önmagát szakértőkkel kiegészítve a mozgalmas idők ellenére is munkáját gyorsan elvégezte és elgondolásait most a székesfőváros polgármesterének elhatározásából nyomtatásban is közzétette. Budapest városfejlesztési programmja egyrészről a külön bizottság elnökének jelentését, másrészről az ehhez csatlakozó térképeket és grafikonokat közli..." - írta a fejlesztéssel és a művel kapcsolatban Ruisz Rezső (Városok Lapja, 1940. július 15./35. évfolyam/14. szám).
Előszóval, tartalomjegyzékkel és a mellékletek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta Budapest Székesfőváros Házinyomdája.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, feliratozott, javított, kiadói védődobozban.
Térképek és grafikonok (mellékletek):
1. Budapest beépítettségének fejlődése.
2. Budapest építési övezeti beosztása az 1894. évi és az 1914. évi Építésügyi Szabályzat szerint.
3. Budapest mai települtsége és települési lehetőségei az 1914. évi Építésügyi Szabályzat és a városfejlesztési programm telepítési elgondolása szerint (tipikus példák).
4. Budapest települtsége és települési lehetőségei az 1914. évi Építésügyi Szabályzat és a városfejlesztési programm telepítési elgondolása szerint (összefoglalás).
5. Budapest telepítési térképe.
- A) Beépítésre szánt terület. (1:25.000)
- B) Be nem építésre szánt terület és fürdőváros. (1:25.000)
8. Budapest forgalmi úthálózata. (1:25.000)
9. Budapest történeti és műemlékeinek, valamint egységes művészi városképek kialakítását kívánó helyei. (1:12.500)
A 7. számú melléklet (Budapest vasúti térképe) hiányzik a kötetből.
"Az 1937. évi VI. t.-c. a magyar városok életében kétségenkívül korszakalkotó jelentőségűnek nevezhető. Ez a törvény, amely a városok rendezéséről szól, minden város legfontosabb és elsőrendű feladatává tette annak a tervnek kidolgozását és elkészítését, amely a város jövőbeni fejlődését irányítani, egységessé tenni és lendületesebbé váltani hivatott. A törvény intencióinak megfelelően Budapest általános és részletes rendezése tervének megállapítása a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörébe tartozik, a városfejlesztési terv, vagyis a városfejlesztési programm elkészítése azonban a székesfőváros törvényhatóságának feladata és joga. Ennek értelmében a székesfőváros közgyűlése külön bizottságot küldött ki önmagából, amely dr. Harrer Ferenc elnöklete alatt önmagát szakértőkkel kiegészítve a mozgalmas idők ellenére is munkáját gyorsan elvégezte és elgondolásait most a székesfőváros polgármesterének elhatározásából nyomtatásban is közzétette. Budapest városfejlesztési programmja egyrészről a külön bizottság elnökének jelentését, másrészről az ehhez csatlakozó térképeket és grafikonokat közli..." - írta a fejlesztéssel és a művel kapcsolatban Ruisz Rezső (Városok Lapja, 1940. július 15./35. évfolyam/14. szám).
Előszó
A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1932. évi június hó 27.-én városfejlesztési programm készítésére az 1930. évi XVIII. t.-c. 33-ának (3) bekezdése alapján külön bizottságot küldött ki. Mivel a... TovábbElőszó
A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1932. évi június hó 27.-én városfejlesztési programm készítésére az 1930. évi XVIII. t.-c. 33-ának (3) bekezdése alapján külön bizottságot küldött ki. Mivel a törvény rendelkezése szerint a külön bizottságok megbízatása legfeljebb egy évre szólhat, a bizottságra bízott feladat elvégzése azonban többéves munkát követelt, a közgyűlés a városfejlesztési programm készítésére kiküldött külön bizottságot, munkájának immár befejezéséig, még hat ízben újra megalakította. A bizottság utolsó ülését 1939. évi június hó 9.-én tartotta. A bizottság tagjai voltak mindvégig: K. Császár Ferenc, Dorner Gyula, Harrer Ferenc dr., Petrovácz Gyula és Schoditsch Lajos törvényhatósági bizottsági tagok: több-kevesebb ideig: Bényi Károly dr., Blaskó Artúr, Bresztovszky Ede, Büchler József, Farkas Zoltán dr., Ilovszky János, Katona János, Kuncze Lajos dr., Lampel Vilmos, Lévai Sándor, Magyar Miklós, Mandl Oszkár dr., Martin János, v. Martsekényi Imre, Nagy Andor, id. Paulheim Ferenc, ifj. Paulheim Ferenc, Pfeifer Ignác, Pintér János, Sármezey Endre, Szepessy Albert, Veress Gábor, Zala Zsigmond és Zsitvay Tibor dr. törvényhatósági bizottsági tagok. A bizottság elnökéül Harrer Ferenc dr.-t, helyettes elnökéül Schoditsch Lajost választotta meg, akik e tisztségüket a bizottság egész működése alatt viselték. A bizottság előadója Messik Géza műszaki főtanácsos volt. A jegyzői tisztet Heim Ernő, Rihmer Pál és Zala Pál látták el. A bizottság ülésein állandóan résztvettek a városrendezési ügyosztály vezetői: előbb Kempelen Ágoston, utúbb vitéz Becske Kálmán tanácsnokok. VisszaTartalom
| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 17 |
| I. Természeti és társadalmi adottságok | 29 |
| A) Természeti adottságok | |
| B) Társadalmi adottságok | |
| II. Telepítési politika | 43 |
| A) Beépítésre szánt terület | |
| B) Be nem építésre szánt terület | |
| C) Közintézmények elhelyezése | |
| III. Víziutak és kikötők | 81 |
| IV. Nagyvasutak és légiforgalom | 85 |
| V. Forgalmi úthálózat | 91 |
| VI. Városi vasutak és autobuszhálózat | 111 |
| VII. Városszépítés | 115 |
| VIII. A városrendezés jogi eszközei | 125 |
| IX. A városrendezés pénzügyi politikája | 139 |
| Térképek és grafikonok | |
| 1. Budapest beépítettségének a fejlődése | |
| 2. Budapest építési övezeti beosztása az 1894. évi és az 1914. évi Építésügyi Szabályzat szerint | |
| 3. Budapest mai települtsége és települési lehetőségei az 1914. évi Építésügyi Szabályzat és a városfejlesztési programm telepítési elgondolása szerint (tipikus példák) | |
| 4. Budapest települtsége és települési lehetőségei az 1914. évi Építésügyi Szabályzat és a városfejlesztési programm telepítési elgondolása szerint (összefoglalás) | |
| 5. Budapest telepítési térképe | |
| A) Beépítésre szánt terület (1:25.000) | |
| B) Be nem építésre szánt terület és fürdőváros (1:25.000) | |
| 6. Budapest vízi térképe (1:25.000) | |
| 7. Budapest vasúti térképe (1:25.000) | |
| Nagyvasút, gyorsvasút, közúti vasút | |
| 8. Budapest forgalmi úthálózata (1:25.000) | |
| 9. Budapest történeti és műemlékeinek, valamint egységes művészi városképek kialakítását kívánó helyei (1:12.500) |
Tétel sorszám:
063
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
16.000 Ft
Licitek száma: 25
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |