Aukciós tétel adatai
Budapest, cop. 1931, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. (Hungária Rt., Bp.), 351 p. + [1] t.: ill.; 258 p.; 316 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Pax Vobis I-III. Regény három kötetben (egységes külön kötetek). Írta: P. Gulácsy Irén.
Az I. kötetben a címlapkép alatt a szerző, P. Gulácsy Irén tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Az I. kötetben címlapképen a szerző fekete-fehér fotóportréjával illusztrált, a III. kötet végén a felhasznált forrásmunkák jegyzékével kiegészített regénytrilógia. A köteteket a Hungária Rt. nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példányok aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, modern előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Gulácsy Irén /Pálffy Jenőné/ (Szeged, 1894. szeptember 9. – Budapest, 1945. január 2.) író, költő. Szegeden a felső leányiskolában és a tanítónőképzőben tanult. Fiatalon férjhez ment unokabátyjához, erdődi Pálffy Jenőhöz, az Esterházy-uradalmak akkori mérnökéhez, akivel 1914-ben Nagyváradra költöztek. Első írásait a nagyváradi Magyar Szó és a Tavasz közölte, később számos erdélyi lapban publikált (pl.: Pásztortűz, Brassói Lapok, Ellenzék, Napkelet, stb.). A Hamueső c. műve volt az Erdélyi Szépmíves Céh első kiadott regénye Kós Károly illusztrációival. Férje elhunyta után egy darabig még Nagyváradon élt, aztán átköltözött Kolozsvárra, majd végleg Magyarországra települt. Magyarországon folytatta történelmi tárgyú műveinek sorozatát, amelyeknek népszerűségét köszönhette. Budapesten a "Magyarság", a "Pesti Hírlap" és az "Új Idők" munkatársa is volt. „Gulácsy komolyan vette regényírói feladatát. Részletes előtanulmányokat végzett. Több mint húsz kötetnyi jegyzetanyag tanúsítja szorgalmát, s ezt a korra vonatkozó történelmi szakirodalomból való hatalmas ismeretanyagot mind beötvözte regényébe.” - Írta az írónőről Illés Endre író.
Előszó
Részlet a könyvből:
Esteledett. A május-eleji szél lágy fuvallattal lengette meg a föld, a friss füvek és fák tavaszi illatát. Körülfolyta a vöröskői vár csillagalakban emelkedő hatalmas épülettömbjét is. Föllibbent a bástyatornyokhoz, majd az erősség közepéből kicsúcsosodó földhalom hegyén megint elomlott.
Fent a toronyban mély hangon kondult a harang. A vár urasága, Pálffy János gróf horvát bán úr és családja ilyenkor szokott felköszönni az esteli táblától. A mélyöblű, boltíves ablakok sorba megvilágosodtak. A vaskosarak rostélyain keresztül látni lehetett, ahogy a kamaraszolgák készítgetik az uraságok számára az éjszakai nyugvóhelyeket.
Vissza