Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Illyés Gyula háromszoros Kossuth-, valamint József Attila-díjas költőnek dedikált példány. Első kiadás. A gyűdi kegyhely a történelmi események forgatagában. Írta: P. Ángyán Aurél.
A címlapon Kiss István simontornyai orvos tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "[P. Ángyán Aurél] Simontornyán 1936-ban halt meg, betegem volt. Illyés Gyulának szeretettel: K. Pista".
Számos, szöveg közti, fekete-fehér képpel és 3 fekete-fehér képtáblával illusztrált, valamint függelékkel, zárszóval és a fényképmellékletek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta a Kapisztrán-nyomda Vácon.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, néhány oldalon ceruzás aláhúzással, hiánytalan állapotban.
A dedikáció címzettje, Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék legelismertebb tagjai közé tartozott. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságot ápolt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti és kritikai vitáknak. Így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról, stb. Letisztult, kifinomult költészetére az emberi helytállás, a szociális érzékenység és a lírai képek egymásba fonódása egyaránt jellemző.
Tartalom
A gyüdi kegyhely általános leírása 5
Gyüd elnevezése és a kegyhely eredete 8
A csodatevő Mária-szobor megőrzése, gondozása és tisztelete az első kegytemplom építéséig 1000-1148. - A szenttrinitási apátság alapítása 12
II. Géza király hazafias aggodalmai hozzájárultak ahhoz, hogy Gyüdön kegytemplomot építsen. Szomorú kedélyállapota, melyet Boris a trónkövetelő itt Gyüd körül okozott, bizonyíték az általa épített kegytemplom létrejöttéhez. II. Géza által épített templom méretei és képzelet szerinti megrajzolása. 13
A gyüdi csodatevő Mária-szobor áthelyezése a II. Géza által épített j templomba a főoltáron emelt trónusra s a régi kápolnácskának elrejtése az építkezés alkalmával 15
A siklósi N. B. Asszony képe Magyarországon. II. Géza a Keresztesvitézrendnek klastromot és templomot építtet Sokolon, azaz Siklóson 18
A jó példa hatása. - A főnemesek temetkezési helyül választják Gyödöt, egyes magasranguak pedig csendes és ájtatos visszavonulásra veszik igénybe 21
A csodatevő Mária-szobor sorsa és a kegytemplom viszontagságai a török uralom alatt 23
Mi történt azzal a Mária-szoborral melyet herceg Eszterházy Pál nádor csodatevőnek nevezett? - A kegyhelynek világi papok által való gondozása. - A csodatevő Mária-szobor elveszett. Megnyugtató gondolatok a kegyszobor elveszése miatt 29
Gyüd eltérítése a kat. hitről a református vallásra. A kegytemplom elfoglalása a reformátusok által. Az új hit terjesztésének rövid vázolása. Perényi Péter és Sztárai Mihály szerepe a reformáció terjesztésében. A gyüdi jobbágyok kényszerhelyzete. Perényi Péter sírját a villám csapdossa Tőke-Terebesen. Szlavóniában a ferencesen tartották fenn a kat. ker. hitet és a gyüdi hagyományokat. 36
A török uralom bukása. A gyüdi kegyhely visszavétele a reformátusoktól. A B. Szűz megjelenései 45
A reformátusoktól visszavett kegytemplom helyreállítása és a második csodatevő szobor. A sokac és bunyevác katolikusok betelepítése Gyót vidékére 53
A rác bosszú-vérengzés Siklósok és Pécsett, a Rákóczi féle szabadságharc tartama alatt. A kat. hívők legyilkolása a siklósi templomban. A siklósi és pécsi ferences atyák és jezsuiták kegyetlen kivégzése, nemkülönben néhány világi pap leölése. 56
A kegytemplom viszontagságos helyzete a rác vérengzés tartama alatt és a kegyszobor bántalmazása, megvagdalása, és vérzése a siklósi templomban és átvitele Eszékre. Mi az alap oka annak, hogy a hívők kegyelettel ragaszodnak Mária kegyszobraihoz? 62
Néhai Kaputsi György pécsi kanonok kegyeletes emléke 69
A búcsújárások szünetelése a rác vérengzés után. A kegyhely látogatásának fellendülése a B. Szűz újabb megjelenései által. Új kegyszobor elhelyezése a főoltár trónusán a római döntvény értelmében és a gyüdi szobor Eszéken marad. 71
A II. Géza által épített kegytemplom kibővítése 1739-1742. Pestis járvány 1738. Battyhány Károly felgyógyulása életveszélyes betegségéből édesanyja és a B. Szűz közbenjárása által. Miként kapta a kegyhely a mostani búcsúteret és szabad térséget a templom körül? A templom kibővítésének megörökítése jelképes táblával s ennek értelmezése. Az arany és ezüst hála emléktárgyak felsorolása, melyektől II. József császár a kegytemplomot megfosztotta. - II. József császár betiltja a búcsújárásokat, de Battyhyány Károly kieszközli a betiltás megszüntetését. 77
A gyüdi kegyhely pápai elismerése búcsú engedélyezés által 88
Scitovszky János pécsi püspök a gyüdi búcsújáróhelyet hivatalosan is kegyhelynek nyilvánítja 90
A gyüdi búcsújáró napok rövid jegyzéke 91
A gyüdi gyónók és áldozók statisztikai kimutatása a világháború előtti időből 92
A gyüdi kegyhely ájtatoskodási állomásai: 94
1. A gyóntató udvar
2. A kálvária
3. A fájdalmas Szűz Anya szobra
4. A jubileumi kereszt
A gyüdi kegyhely gondozói 101
A gyüdi kegyhely a világháború alatt 103
A gyüdi kegyhely a szerb megszállás alatt 105
A gyüdi kegyhely és a trianoni határvonal 105
A magyar vidékek érdeklődése és vonzódása a gyüdi kegyhelyhez 106
Gyüd néhány érdekessége 106
Függelék
A gyüdi zarándokok imái elinduláskor, útközben, a kegyhelyre érkezéskor és távozáskor, két melódikus énekszöveggel az 1801-ik évből származó "Zarándok utató"-ból
Vissza