Baktay Ervin: A boldog völgy országa
Barangolások Kasmirban
Szerző
Baktay Ervin
Szerkesztő
Cholnoky Jenő
Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés
, 220 oldal
| Sorozatcím: |
A magyar földrajzi társaság könyvtára
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
22 cm x 16 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Franklin-Társulat kiadása és nyomása, 220 p. + [4] p. + [58] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: Cholnoky Jenő.
A boldog völgy országa. Barangolások Kashmirban. Írta: Baktay Ervin.
58 képtáblán 83 fekete-fehér képpel és 2 térképvázlattal illusztrált, tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája, Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozással gazdagon díszített címfedéllel és könyvgerinccel, színes kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Baktay Ervin (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) művészettörténész, orientalista, író, műfordító, festőművész. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az 1920-as évek elején fordítások közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-ban Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit. A '30-as évek elején a Dunakanyarban „indián törzset és tábort” hozott létre. 1930-44-ig A Földgömb c. népszerű ismeretterjesztő folyóirat szerkesztője volt. 1946 és 1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója. 1956-57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra.
Előszó
Áprilisban Északindia forró katlanná válik. A hőség már hetekkel előbb perzseli Középindiát, azután folytatja hódító előnyomulását észak felé, majd eléri a Pandzsábot (Punjab) is, hogy végül, május...
Tovább
Előszó
Áprilisban Északindia forró katlanná válik. A hőség már hetekkel előbb perzseli Középindiát, azután folytatja hódító előnyomulását észak felé, majd eléri a Pandzsábot (Punjab) is, hogy végül, május elején, egész Északindia síksága vagy alacsonyabb dombvidéke száraz pusztasággá váljék. Az úgynevezett félszigeti (Peninsular) Indiát, ami alatt kb. a 20. szélességi foktól délre fekvő területet szokás érteni, a forró évszak pokoli hősége kevésbé érinti. A félsziget délnek lefelé keskenyedik, a keleti és nyugati tengerpartok felől az üdítő, párával telt szelek átlengenek egész Délindián. Ennek köszönhető, hogy a Dekkan éghajlata kevésbbé végletes, mint az északi tájaké. A vízhálózat sűrűbb, a növényzet ott délen egész éven át dúsabb, mint Északindiában. India északi felében, a tulajdonképpeni Hindusztán földjén, a nagy folyók völgyvidékeitől eltekintve, ritkább a vízhálózat, szárazabb a talaj, kevesebb az erdőség. Még hatalmas sivatagok is ékelődnek a termékeny területek közé. Az év kilenc hónapjában nagyon kevés a csapadék, s az egész nagy földdarab már rég teljesen sivataggá vált volna, ha a természet háztartása nem gondoskodik a szükséges esőmennyiségről. Ezt nyaranta a délnyugati monszún-szél hozza az Arab-tenger felől.
Vissza
Tartalom
| Kasmir és India. Évszakok. Az utazás módjai. Dzsammu | 5 |
| Utazás Kasmirba. A Dzsammu-Szringar útvonal | 23 |
| Rávalpinditől Szrinagarig. A Pir Pandzsál-útvonal. A Nagy-mogulok útja Kasmirba | 39 |
| Kasmir a múltban. A kasmiri nép | 49 |
| Szrinagarban. A hándzsik. Viszontagságok a bárkaházzal | 66 |
| Víziélet Szringabarba. A főváros. Kelet Velencéje | 84 |
| Bazár-élet. Üzletek. Műipar. Zenészek. A mahárádzsa ünnepélyes bevonulása. Jézus sírja | 108 |
| A Dáltó. Úszó szigetek. A Nagymogulok díszkertjei | 130 |
| Víziutak Kasmirban. A Dzsélam völgye. Régi romok és emlékek. A kasmiri tavak | 152 |
| Kasmir hegykoszorúja. Vándorélet a Himalája bércei közt. Tangmarg és Gulmarg. Érintetlen hegyormok | 178 |
| A kasmiri völgyek. A Szind völgyében. Szónamarg. Magyar nyomok Kasmirban. Mohandmarg. Stein Aurél havasi táborhelye. Búcsú a Boldog Völgytől | 196 |
Vissza