Eckhart Ferenc: Magyarország története
Renaissance Könyvkiadóvállalat
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 340 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 340 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1940, Renaissance Könyvkiadóvállalat (Rábaközi Nyomda, Sopron), 340 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Magyarország története. Írta: Eckhart Ferenc.
Új, bővített kiadás. A magyar királyok és erdélyi fejedelmek listájával, kronológiával és kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Rábaközi Nyomda, Sopronban.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, az MTA tagja. Egyetemi tanulmányai után 1911-ben a bécsi állami levéltár munkatársa lett. 1919-ben külügyminiszteri osztálytanácsos a bécsi követségen, feladata a Magyarországot érintő dokumentumok hazahozatalát előkészítése volt. 1928-ban a bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója lett. 1929-től a budapesti egyetem jogi karán a jog- és alkotmánytörténet tanszéket vezette egészen haláláig. 1943-45-ig a Századok c. történelmi szakfolyóirat szerkesztője, 1946 és 1949 között a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt. Munkásságából a vérszerződés, a Szent Korona-tan, a földesúri bíráskodás és a megyei igazságszolgáltatás kutatásának a kérdése emelkedik ki. Az 1950-es években gazdaságtörténettel is elkezdett foglalkozni.
Új, bővített kiadás. A magyar királyok és erdélyi fejedelmek listájával, kronológiával és kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Rábaközi Nyomda, Sopronban.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, az MTA tagja. Egyetemi tanulmányai után 1911-ben a bécsi állami levéltár munkatársa lett. 1919-ben külügyminiszteri osztálytanácsos a bécsi követségen, feladata a Magyarországot érintő dokumentumok hazahozatalát előkészítése volt. 1928-ban a bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója lett. 1929-től a budapesti egyetem jogi karán a jog- és alkotmánytörténet tanszéket vezette egészen haláláig. 1943-45-ig a Századok c. történelmi szakfolyóirat szerkesztője, 1946 és 1949 között a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt. Munkásságából a vérszerződés, a Szent Korona-tan, a földesúri bíráskodás és a megyei igazságszolgáltatás kutatásának a kérdése emelkedik ki. Az 1950-es években gazdaságtörténettel is elkezdett foglalkozni.
Előszó
A MAGYAR ŐSKOR Miként az egyéneket családjuk leszármazása, úgy a népeket eredetük kérdése minden időben sokat foglalkoztatta. A magyar népnek, sajnos, kiveszett fabulái között, amelyekre... TovábbElőszó
A MAGYAR ŐSKOR Miként az egyéneket családjuk leszármazása, úgy a népeket eredetük kérdése minden időben sokat foglalkoztatta. A magyar népnek, sajnos, kiveszett fabulái között, amelyekre megvetéssel tekintettek azok az udvari papok, akik először írtak nálunk öntudatos szerkesztéssel oktató és szórakoztató ,, gestákat", tudós történeti munkákat, bizonyára több is volt, amely az eredettel foglalkozott. Kézai Simon, Kun László udvari papja őrizte meg számunkra krónikájában a kétségtelenül ősi hagyományból merített nőrablás mondáját. Hunor (Hun-eri, hun ember) és Magor (Magyar) a Maeotis (a mai Azóvi-tenger) ingoványaiból előtörve, a pusztán férfiak nélkül mulatozó asszonyokra, Belar (Bolgár) fiainak feleségeire találtak, akik között Dulának, az alánok fejedelmének leányai is voltak. Közülük az egyiket Hunor, a másikat Magor vette feleségül. Az egyik házasságból a hunok, a másikból a magyarok származtak. Az elveszett nemzeti krónika, az „ős gesta", amelyet valószínűleg Szent László idejében írtak és ennek alapján Anonymus, aki a tudomány mai állása szerint alighanem II. Béla király jegyzője volt, a fejedelmi családnak azt a hagyományát is megőrizték, hogy az Árpádok a világ ostorának, Attilának a leszármazottai s ez szintén bizonyítéka az akkori nemzeti tudatban meglévő hún-magyar rokonságnak. Nemzetünk származásáról írásbeli följegyzések egyébként nem maradtak. VisszaTartalom
| A magyar őskor | 7 |
| A honfoglalás és a kalandozások | 15 |
| A keresztény magyar királyság | 37 |
| Az új magyar állam politikai helyzete | 45 |
| A patrimoniális királyság | 55 |
| A rendi társadalom kifejlődése | 71 |
| Az utolsó Árpádok | 85 |
| Az Anjouk Magyarországa | 105 |
| A rendi alkotmány kifejlődése | 117 |
| A Hunyadiak | 125 |
| A bomlás kora | 137 |
| Az ország földarabolása, a nemzet pusztulása | 149 |
| A reformáció és ellenreformáció | 166 |
| I. Lipót abszolutizmusa, az ország fölszabadítása | 173 |
| Magyarország és a Habsburg-monarchia | 190 |
| Mária Terézia és a fölvilágosult abszolutizmus | 195 |
| Széchenyi István gróf reformprogramja | 226 |
| Kossuth Lajos és a liberális eszmék | 237 |
| 1848, az új liberális alkotmány | 257 |
| A forradalom és a függetlenségi harc | 265 |
| Az abszolutizmus és a kiegyezés | 276 |
| A dualizmus kora | 287 |
| Trianon és reviziója | 317 |
| Irodalom | 326 |
| Magyar királyok | 333 |
| Kronológia | 336 |
Tétel sorszám:
091
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
5.100 Ft
Licitek száma: 10
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |