Fodor Ferenc, Dr.: A szülőföld és honismeret könyve (Gróf Klebelsberg Kuno ajánlásával.)
A mi hazánk/A mi községünk
Szerző
Dr. Fodor Ferenc
Szerkesztő
Zsóry György
Borsod-Gömör-Kishont Vármegye Közönsége
Kiadói egészvászon kötés
, 383 oldal
| Sorozatcím: |
A magyar népművelés könyvei
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
21 cm x 15 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
h. n., [1926], Kiadja Borsod-Gömör-Kishont vármegye közönsége (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp.), 383 p. + [1] p. + 4 mell. (színes, kihajtható), ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Népművelés Könyvei c. sorozatban megjelent mű (számjelzés nélkül).
A szülőföld és honismeret könyve. I. A mi hazánk. II. A mi községünk. Írta: Dr. Fodor Ferenc.
Négy számozott, színes, kihajtható melléklettel – melyek közül 3 térkép, 1 statisztikai tábla –, továbbá számos fekete-fehér, szöveg közti ábrával és rajzzal illusztrált, tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A könyv ajánlását gróf Klebelsberg Kuno, az előszót Zsóry György Borsod-Gömör-Kishont vármegyei alispán írta. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesten. A címlap verzóján tollal írt ajándékozási bejegyzés látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, díszmintás címfedéllel és könyvgerinccel, díszes, nyomdai emblémával illusztrált hátlappal, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője Fodor Ferenc (Tenke, 1887. március 5. – Budapest, 1962. május 23.) geográfus, kartográfus-történész, tanár, a budapesti közgazdasági egyetem adjunktusa. Nevéhez értékes táj- és gazdaságföldrajzi, vízrajzi és térképtörténeti tanulmányok fűződnek.
"A Szózat legmagyarabb sorait tűzi jeligéül a szerző és ebben a szellemben beszél magyar földről, levegőről, vizekről és növényvilágról. Elmondja hogyan lett a magyar földből magyar haza. Leírja a földmíves és pásztor munkásságát, iparunkat, forgalmunkat, egész nemzeti életünket és államunk szervezetét." (Napkelet, 1927/7. sz., 655-656.)
Előszó
Régi magyar közmondás, hogy a jó pap holtig tanul. De ami régen csak a papra vonatkozott, az ma jóformán minden emberre áll. A tudás és maga az élet az utolsó évtizedekben oly gyors ütemben haladt,...
Tovább
Előszó
Régi magyar közmondás, hogy a jó pap holtig tanul. De ami régen csak a papra vonatkozott, az ma jóformán minden emberre áll. A tudás és maga az élet az utolsó évtizedekben oly gyors ütemben haladt, hogy az iskolában szerzett természettudományi, földrajzi, gazdasági, szociális és alkotmányi ismereteink jórészt elavultak, a történelem pedig hatalmas fejezettel bővült. Lomtárba kell tehát dobni „a kész ember" fogalmát; aki önelégültségében azt képzelné, hogy iskoláit kijárván, elégséges szellemi útravalót szerzett az egész életre, csakhamar lemaradna azokkal az embertársaival szemben, akik ismerik a modern élet dinamikáját és ismereteiket folytonosan kiegészíteni igyekeznek.
A tanulásnak ellentéte a felejtés. Az egyszer megszerzett ismeretanyag sem marad sajátunk. Művelődésünk, ha azon állandóan nem dolgozunk, korántsem marad meg eredeti terjedelmében, hanem, mint tavasszal a hóember, gyorsan összeesik a felejtés sorvasztó melegének hatása alatt.
A tanulásnak az iskola bevégeztével nincs vége. Korábban a további munkát kizárólag az önképzésnek engedték át, de ma már a modern államok, átlátván az iskolánkívüli népművelés megszervezésének döntő fontosságát, a további művelődés lehetőségét elviszik mindenkihez, aki tovább akar tanulni.
Vissza
Tartalom
| A mi hazánk | |
| Ajánlás. Írta: dr. gróf Klebelsberg Kuno m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter | 7 |
| Előszó | 1` |
| Bevezetés | 15 |
| A magyar föld | |
| Hol fekszik Magyarország? | 17 |
| A magyar haza földje | 20 |
| A magyar föld éghajlata és időjárása | 47 |
| A magyar föld folyóvizei | 52 |
| A magyar termőtalaj | 55 |
| A magyar föld növényvilága | 56 |
| Hogyan lett a magyar földből magyar haza? | |
| Hogyan népesítették be őseink a magyar földet? | 59 |
| Van-e a magyar nemzetnek ősi joga a magyar földhöz? | 62 |
| Mit dolgozott a nemzet hazája földjéért? | 67 |
| Hogyan tartja el a magyar föld a magyar nemzetet? | |
| A magyar földműves munkája | |
| Hogyan művelték eleink a földet? | 73 |
| A földművelők eloszlása a magyar földön | 77 |
| Hol és mit termel a magyar nemzet? | 84 |
| Eltartja-e a magyar termőföld a magyar nemzetet? | 95 |
| Hogyan termelnek más nemzetek? | 99 |
| A magyar pásztor munkája | 104 |
| A magyar erdők | 113 |
| Mit ad a nemzetnek a magyar föld belseje? | 116 |
| A magyar iparos munkája | 121 |
| A magyar föld forgalma | |
| A magyar föld útai | 140 |
| A magyar föld gazdasági forgalma | 153 |
| Mit kap a nemzet a külföldtől és mit ad el neki? | 159 |
| A magyar nép | 166 |
| A magyar nemzet műveltsége | 195 |
| A magyar nemzet élete | 208 |
| A nép eloszlása a magyar földön | |
| Miért lehet megélni az ország minden részében? | 216 |
| A magyar falvak és városok | 228 |
| A magyar állami szervezet | 246 |
| Nagy Magyarországtól Csonka-Magyarországig | 251 |
| A csodálatos magyar föld | 266 |
| Mi van körülöttünk? | 289 |
| Hiszek Magyarország feltámadásában! | 311 |
| A mi községünk | |
| A szülőföld és a szülőföld ismerete | 323 |
| A mi szülőföldünk | 327 |
| Szülőföldünk ege | 334 |
| Községünk helyzete | 341 |
| A mi községünk | 346 |
| Községünk házatájai | 350 |
| Községünk múltja | 354 |
| A mi népünk | 357 |
| Községünk határa | 362 |
| A mi népünk élete | 368 |
| Községünk belekapcsolódása az ország életébe | 378 |
Vissza