Prinz Gyula: Hat világrész földrajza
Renaissance Könyvkiadóvállalat
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 568 oldal
Kiadói félvászon kötés , 568 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1943, Renaissance Könyvkiadóvállalat (Andrási József Nyomda, Bp.), 568. p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Hat világrész földrajza. Írta: Prinz Gyula.
38 számozott, fekete-fehér, szöveg közti ábrával és kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomatott Andrási Józsefnél, Budapesten. A címlapon egy ragasztott címke látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány aranyozott emblémával illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Prinz Gyula (Rábamolnári, 1882. január 11. – Budapest, 1973. december 31.) geológus, geográfus, néprajzkutató, a pozsonyi, a pécsi és a budapesti egyetemek tanára, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem intézet- és tanszékvezető professzora. Neve Almásy György 1906-os közép-ázsiai expedíciója kapcsán vált híressé, amelynek résztvevőjeként feltérképezte a Tien-san hegység vonulatait, és a magashegységek geomorfológiájának kialakulásával kapcsolatban több vitatott kérdésre is választ talált. Az 1910-es évektől elismert egyetemi oktató, emellett számos európai tanulmányúton is részt vett. 1920-tól a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke, majd 1923-tól főtitkára volt, utóbb (1952-ben) a szervezet örökös tiszteletbeli elnökévé választották. A XX. századi magyar földrajztudomány kiemelkedő személyisége volt.
38 számozott, fekete-fehér, szöveg közti ábrával és kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomatott Andrási Józsefnél, Budapesten. A címlapon egy ragasztott címke látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány aranyozott emblémával illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Prinz Gyula (Rábamolnári, 1882. január 11. – Budapest, 1973. december 31.) geológus, geográfus, néprajzkutató, a pozsonyi, a pécsi és a budapesti egyetemek tanára, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem intézet- és tanszékvezető professzora. Neve Almásy György 1906-os közép-ázsiai expedíciója kapcsán vált híressé, amelynek résztvevőjeként feltérképezte a Tien-san hegység vonulatait, és a magashegységek geomorfológiájának kialakulásával kapcsolatban több vitatott kérdésre is választ talált. Az 1910-es évektől elismert egyetemi oktató, emellett számos európai tanulmányúton is részt vett. 1920-tól a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke, majd 1923-tól főtitkára volt, utóbb (1952-ben) a szervezet örökös tiszteletbeli elnökévé választották. A XX. századi magyar földrajztudomány kiemelkedő személyisége volt.
Előszó
A XIX. század államférfiainak asztala felett csaknem kivétel nélkül nagy uralkodóik nagy elődaik arcképe lógott. Ma közismert a világ egyik vezéregyéniségének hatalmas dolgozóterme. Itt egész falat... TovábbElőszó
A XIX. század államférfiainak asztala felett csaknem kivétel nélkül nagy uralkodóik nagy elődaik arcképe lógott. Ma közismert a világ egyik vezéregyéniségének hatalmas dolgozóterme. Itt egész falat elfoglaló világtérképre vetíti e hatalmas férfiú árnyékát az asztali lámpa fénye. A világtérkép ma többre figyelmeztet, mint a nagy szellemek sugárzása. De nemcsak államférfiak és hadvezérek mérlegelik a világtérkép méreteit és vonalait. Nemcsak ők tudják, hogy ma már közeledik az emberiség életének földgömbi egységbe való összefolyása és így minden nagy lendület láthatatlan hajtószíjakat ránt meg. Akár eszmei, akár gazdasági, akár hatalmi célkitűzések idézik elő a lendületet, hullámzások a közelben, ellaposodó kilengések a távolban, gyenge rezgések a messzeségben a következményei valamennyinek; államhatárok ma már megállítani nem tudják őket. Érzik ezt a népek műveltségei is. Mennyi elmélkedő, merengő, kutató tekintet hull ma azokra a térképekre, melyek nemrég még csak utazásra vágyó, új színpompákat kereső gondtalan lelkeket szórakoztatva repítettek a "világ körül."... VisszaTartalom
| Előszó | 5 |
| A Föld képe | |
| A szárazulatok | 7 |
| A Föld szerkezete és felszínének osztályai | 16 |
| Az élet szférái | 24 |
| A világrészek | 37 |
| A népek alkata, színei és területi kialakulásaik | 44 |
| A nyelvnemzetek elterjedése | 55 |
| A világ államföldrajzi képe | 66 |
| Az emberiség elhelyezkedése | 91 |
| A világgazdaság földrajzi képe | 102 |
| A világutak hálózata | 114 |
| Második rész | |
| Eurázsia általános képe | 127 |
| Az európai országok földgömbi helyzete | 147 |
| Magyarország | 159 |
| Magyarország világhelyzete és szomszédságai | 174 |
| Német országok | 191 |
| Svábország, Poroszország | 207 |
| Rajnaország | 271 |
| Ősnémetország | 313 |
| Hollandia és Belgium | 339 |
| Lengyelország | 351 |
| Az orosz országok | 357 |
| Az orosz élettér | 368 |
| A balkáni és görög országok | 377 |
| Harmadik rész | |
| Törökország. Örményország és a Kaukázus | 394 |
| Olaszország | 400 |
| Atlászország | 416 |
| Spanyolország és Portugália | 421 |
| Franciaország | 436 |
| A brit szigetország | 451 |
| Európa északi országai | 464 |
| Negyedik rész | |
| A Nílus országai és a Száhárá | 476 |
| A szír-arab- és iráni országok | 481 |
| Brit-India 3 országa | 487 |
| Afrika délnyugati felének országai | 491 |
| Kino-Ausztrália országai | 499 |
| Észak-Amerika országai | 519 |
| Dél-Amerikai országai | 540 |
Tétel sorszám:
343
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
7.000 Ft
Licitek száma: 23
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |