Eötvös Károly: Harcz a nemzeti hadseregért
Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T.
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon sorozatkötés (Gottermayer kötés) , 322 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés (Gottermayer kötés) , 322 oldal
| Sorozatcím: | Eötvös Károly Munkái |
|---|---|
| Kötetszám: | 20 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1906, Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T. (Révai és Salamon Könyvnyomdája, Bp.), 322 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Eötvös Károly Munkái. No.: XX. kötet.
Harcz a nemzeti hadseregért. Írta: Eötvös Károly.
Kötetvégi tartalomjegyzékkel és könyvhirdetésekkel. Nyomtatta Révai és Salamon Könyvnyomdája Budapesten. A kötés Gottermayer Nándor budapesti műhelyében készült.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott díszítésű címfedéllel és könyvgerinccel, aranyozott mintával díszített hátlappal, modern előzéklapokkal, színezett lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, író, publicista, országgyűlési képviselő, korának egyik legnevesebb ügyvédje és legismertebb közéleti személyisége. Az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében Eötvös volt a vádlottak védője, utóbb könyvet is írt a perről. A pesti közéletben "a Vajda" néven vált ismertté; az Abbázia Kávéházban fenntartott törzsasztala fontos társasági események színhelye volt. Írói karrierje ügyvédi és politikusi visszavonulása (1899) után indult: első nagy sikere az Utazás a Balaton körül c., kortörténeti jelentőségű műve lett, amelyben a Balaton-vidékhez kapcsolódó anekdotákat és történeteket írt meg. 1900-ban a Révai kiadó vállalkozott művei kiadására. Novella- és anekdotafüzéréi, életrajzai és közéleti karcai még életében népszerűvé tették az író Eötvöst.
Harcz a nemzeti hadseregért. Írta: Eötvös Károly.
Kötetvégi tartalomjegyzékkel és könyvhirdetésekkel. Nyomtatta Révai és Salamon Könyvnyomdája Budapesten. A kötés Gottermayer Nándor budapesti műhelyében készült.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott díszítésű címfedéllel és könyvgerinccel, aranyozott mintával díszített hátlappal, modern előzéklapokkal, színezett lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, író, publicista, országgyűlési képviselő, korának egyik legnevesebb ügyvédje és legismertebb közéleti személyisége. Az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében Eötvös volt a vádlottak védője, utóbb könyvet is írt a perről. A pesti közéletben "a Vajda" néven vált ismertté; az Abbázia Kávéházban fenntartott törzsasztala fontos társasági események színhelye volt. Írói karrierje ügyvédi és politikusi visszavonulása (1899) után indult: első nagy sikere az Utazás a Balaton körül c., kortörténeti jelentőségű műve lett, amelyben a Balaton-vidékhez kapcsolódó anekdotákat és történeteket írt meg. 1900-ban a Révai kiadó vállalkozott művei kiadására. Novella- és anekdotafüzéréi, életrajzai és közéleti karcai még életében népszerűvé tették az író Eötvöst.
Előszó
TÁJÉKOZÓ (Szónokaink összegyűjtött beszédei. - Nem elterjedt nemzeti olvasmányok. - Hány nyilvános beszédet tartottam életemben ? - Mik az okaim arra, hogy beszédeim egy részét kiadjam ? - Az én... TovábbElőszó
TÁJÉKOZÓ (Szónokaink összegyűjtött beszédei. - Nem elterjedt nemzeti olvasmányok. - Hány nyilvános beszédet tartottam életemben ? - Mik az okaim arra, hogy beszédeim egy részét kiadjam ? - Az én nemzedékem. - Az én életem feladata.) Beszédeimből egy kötetnyit adok ezuttal a nagyközönség kezébe. Nyájas olvasóimnak módjukban áll nyilvános beszédeimben napvilágra jött szellemi munkásságom gyümölcseit is megtekinteni, olvasgatni s birálgatni. Kétségem van, vajjon nem elbizakodás-e, nem vakmerőség-e összegyűjtött beszédeket tenni a közönség elé ? Ez a kérdés nem elméleti, sőt a mi irodalmi és műveltségi viszonyaink közt igen is gyakorlati. Voltak állami közéletünk jeles férfiai közt kiváló szónokok. Kevés szónok beszédeit gyüjtötték össze az élők vagy a hivek vagy az örökösök. Wesselényi Miklós, felső-bükki Nagy Pál, ifjabb Balogh János, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, Szilágyi Dezső beszédeihez például csak a történet és az irodalom buvárainak vesződséges munkásságával lehet eljutni. Kossuth és Széchenyi beszédeit most gyűjtögetik, most rendezik sajtó alá. VisszaTartalom
| Tájékoztató | 1 |
| Szónokaink összegyűjtött beszédei | |
| Nem elterjedt nemzeti olvasmányok | |
| Hány nyilvános beszédet tartottam életemben? | |
| Mik az okaim arra, hogy beszédeim egy részét kiadjam? | |
| Az én nemzedékem | |
| Az én életem feladata | |
| A szolgálati idő | |
| A beszéd története | 11 |
| A beszéd | 12 |
| A nemzet hadügyi jogai az 1867-ik törvény szerint | |
| A szolgálati idő meghatározása | |
| Ezt a jogot a javaslat alapján önkényüleg sérthetik | |
| A hosszú szolgálati idő közgazdasági káros volta | |
| A békelétszám emelése a militarizmus erősítése | |
| A jogot semmiféle tekintetből fel nem áldozzuk | |
| A nemzeti hadsereg | |
| A beszéd története | 28 |
| A beszéd | 27 |
| Mit vártunk egykor a balközéptől és Tisza Kálmántól? | |
| Miért akarunk erős hadsereget? | |
| Miben áll a nemzeti jelleg a hadseregnél? | |
| Milyen most a mi hadseregünk? | |
| Mit ér Tisza Kálmán meggyőződése? | |
| Gróf Széchenyi Aladár kijelentése | |
| Gróf Andrássy Gyula és Tisza István tévelygései | |
| Az álhazafiság | |
| Az osztálytárgyalás mellőzése | |
| Az 1867-iki példa | |
| A német nyelv története nálunk | |
| A XVI. és XVII. században | |
| Mit írt Hunyady a pápának? | |
| Magyar nyelv a hadseregben | |
| A beszéd története | 56 |
| A beszéd | 58 |
| György Endre logikája | |
| A magyar nyelv és a föderalizmus | |
| A jus reservatum | |
| Mit jelent ez a három latin szó: divina favente clementia? | |
| Az 1741-iki példa | |
| Ziskay Antal okoskodása | |
| A szokásjog miből áll? | |
| Heister Siegbert osztrák generális szokása | |
| Werbőczy szokásjoga | |
| Mit tesz a magyar törvények szerint a hadsereg vezénylete és belszervezete? | |
| A magyar ezredek tulajdonosai | |
| A "csavargó nyelv" | |
| Könyörgés-e a törvény? | |
| A törvényjavaslat miben tér el az 1868-iki megállapodásoktól? | |
| Minő természetrajzi tünet a "Soldatenkind"? | |
| A pedagogiai tekintetek | |
| A nemzedék elsatnyulása | |
| Különbség a katonai és polgári agy között | |
| A demokráczia kérdése | |
| Miért nevelik a főherczegeket katonának? | |
| Mikor csempészték a német nyelvet a magyar ezredekbe? | |
| A Gréwen-huszárezred kérvénye 1790-ben | |
| A nemesi gárda | |
| Mit ér az országgyűlési határozat | |
| Deák Ferencz beszéde | |
| Kurucz Csáky Mihály, a rodostói halott | |
| Erkölcsi harczképesség | |
| A beszéd története | 108 |
| A beszéd | 109 |
| Minő volt a magyar felfogás az 1866-iki háborúról? | |
| Mit ér a statisztika? | |
| Gróf Pongrácz Károly és Láng Lajos tudománya | |
| A háborúk nem nemzetünk érdekében folytak | |
| A nemzet lelkesülése hiányzott az idegen érdekű háborúkban | |
| A harczképesség fenntartása a mi érdekünk | |
| Az értelmiség ifjait kimélni kell | |
| Az egyéves önkénytesi intézmény bevált | |
| Nem szabad elrontani | |
| Az egyéves önkénytesek zaklatása | |
| Gróf Pongrácz meggyőződése | |
| A nemzet a dinasztia zsoldosa soha nem lesz | |
| Nessi Pál képviselő mentelmi ügye | |
| A beszéd története | 131 |
| A beszéd | 136 |
| 1848 előtt a mentelmi jog hatalmi kérdés volt | |
| A Gotterhalte nem magyar intézmény | |
| Semmi törvény nem biztosítja a Gotterhalte tiszteletét | |
| Élő nemzetre idegen nemzet érzéseit ráerőszakolni nem lehet | |
| Hajdan nem parancsolták a Gotterhaltét | |
| A légy az ember orrán, - olyan a Gotterhalte a nemzeten | |
| A vád alatt állás is büntetés | |
| Mi a jellem? | |
| Minő jellemének kell lenni a magyar tisztnek? | |
| Mi Magyarország törvényhozói vagyunk | |
| Nemzeti sérelmeink a hadseregben | |
| A beszéd története | 159 |
| A beszéd | 161 |
| Hadügyi jogunk az 1867-iki törvény alapján | |
| A létszámemelés nemzeti föltételeit most kell megszabni | |
| Mi a nagyhatalmassági érdek? | |
| Gróf Tisza István és gróf Andrássy Gyula érvei | |
| Az ellenértékek | |
| A katonai perrend | |
| A magyar tisztek visszahelyezése | |
| A jelvény | |
| Máig se változott a nemzet és a Habsburgok közti viszony | |
| Andrássy és Tisza ne bizonykodjanak az osztrákok helyett | |
| A hadseregben ma is elnyomják a magyart | |
| A "hier" | |
| A magyar elégedetlen | |
| Deák Ferencz is megtagadja az ujonczot 1889-ben | |
| Hol van a régi nemzeti párt? | |
| Olyan hadsereg, mint a császári osztrák, ismeretlen a tudományban | |
| A nemzet igazságai | |
| A beszéd története | 193 |
| A beszéd | 195 |
| A miniszterek ne csak a királynak, hanem a nemzetnek is hű tanácsosai legyenek | |
| A földmivelési miniszter kárhoztatja a nemzetet | |
| A méh természetrajza | |
| A nemzet állami léte nincs elismerve | |
| Miért legyen a nemzet csupán dinasztikus? | |
| Mi a politikában a "lehetetlen"? | |
| Miért lettem függetlenségi harmincz év előtt? | |
| A dinasztika érdeke s a nemzet érdeke nem egy | |
| Bosznia és a király esküje | |
| Ha a hadsereget fejlesztjük: a nemzet jogait és hatalmát is fejlesztenünk kell | |
| Az első közösügy 1580-ban | |
| A vidéki küldöttségek | |
| A jura reservata | |
| Mikor csempészték a magyar ezredekbe a németséget? | |
| Az idegen vezényszó ostobaság | |
| A kormány egyaránt őszinte legyen a nemzettel s a királylyal szemben | |
| Legyen felelős együtt a többséggel | |
| Az exlexet ki lehet kerülni, de csak úgy, mint 1840-ben | |
| Mi sors vár Széll Kálmánra? | |
| A megrekedt szekérről le kell szállnia | |
| A többség és a nemzet akarata | |
| A beszéd története | 237 |
| A beszéd | 238 |
| A többség joga | |
| A központi hivatalos jelölés | |
| A végrehajtó bizottság | |
| Példák | |
| A hivatalos jelölés története | |
| A nemzet ébredése | |
| A régi választás | |
| A két igazság egymás ellen | |
| Idegen nemzetek példái nem irányadók | |
| A királyra nemzetünk sorsát nem bízhatjuk | |
| Mennyiben magyar most a magyar hadsereg | |
| Mi van az 1867-iki törvényben? | |
| A németséget ovrul csempészték a magyar hadseregbe | |
| Mit csináltunk 37 év alatt? | |
| A napkeleti szultán | |
| Becsületbeli kötelesség a nemzeti hadseregért küzdeni | |
| A Khuen-Héderváry kormány bemutatkozása | |
| A beszéd története | 273 |
| A beszéd | 275 |
| A horvát miniszter szava: ha husz millió magyar volna | |
| A kormányelnök "ugy csöppent" ide | |
| Kinek a javaslatára lett kormányelnök? | |
| Gyökere nincs se a parlamentben, se a pártokban | |
| Khuen-Héderváry 1894-iki évi szerepe | |
| Mostani föllépése és programmja is pongyola | |
| Kormánya "folytatás"-e vagy nem? | |
| Mi a szabadelvűség? | |
| Mi a különös magyar szabadelvűség? | |
| Az uj kormánynyal senki se nyert semmit | |
| A király és a nemzeti tekintélye | |
| Mi az a keresztyén irány? | |
| Mit konzerváljunk | |
| Bizalmatlanság | |
| A beszéd története | 301 |
| A beszéd | 302 |
| A magyar nemzet soha nem vétkezett, hanem gyakran szerencsétlen volt | |
| A pénzügyi helyzet | |
| Mire való az óriási hadügyi kiadás? | |
| Miként van államunk berendezve? | |
| Állami kiadásaink nagy része nincs a nemzet érdekében | |
| Mit vártam a kormánytól? | |
| A magyar ifju nem olvadhat be az osztrák hadseregbe |
Tétel sorszám:
103
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
3.200 Ft
Licitek száma: 3
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |