Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A romániai magyar telepek történeti vázlata. Írta: Auner Károly. [Fordította: Pacha Ágost]
Két fekete-fehér térképvázlattal illusztrált (1. Általános tájékoztató térkép, 2. Tájékoztató térkép a bácáu-i és a roman-i megyékben), valamint szerzői előszóval, tartalomjegyzékkel, illetve betűrendes név- és tárgymutatóval kiegészített kötet. A Csanádegyházmegyei Sajtó nyomása.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratozás nélküli könyvgerinccel, néhány oldalon ceruzás aláhúzással, hiánytalan állapotban.
"...Auner Károly bukaresti kanonok, ki a romániai római katholikus magyarok lelki gondozásában maga is részt vesz, a magyarság iránti jóindulatú érdeklődéséről tesz tanúságot előttünk fekvő tanulmányában is, melyben a romániai magyar telepek történetét kísérli meg összeállítani. Kutatásaiban a XIII. századra megy vissza, s az első magyar településeket a német lovagrend havasalföldi hódításával hozza összefüggésbe..." - írta a műről kemény Lajos (Századok, 1908. december 15./XLII-ik évfolyan/10. füzet)
Előszó
A moldovaországi csángók származásának kérdése nem egy írót indított már arra, hogy megoldását akár történeti úton, akár a filológia segítségével megkisérelje. Az első volt Gegő Sándor: A magyar telepek Moldovában, Budapest 1827. című munkájával; majd Rokonföldi, Munkácsi Bernát, Szarvas Gábor és Rubinyi Mózes a "Magyar Nyelvőr" több cikkében. Mindamellett ez írók nézetei részint határozatlanok, részint tévesek, mert nem rendelkeztek több oly forrással, melyek múlhatatlanul felhasználandók. A jelen tanulmány először használja fel a iasi-i s a bukaresti egyházmegyei levéltárak fölötte fontos okiratait. Ezek a több százados bevándorlási folyamat egyes korszakaira több-kevesebb világosságot vetnek, valamint megismertetik velünk a letelepülés földrajzát; de a kérdés ezzel még nincs teljesen megoldva, a mint azt a többi közismert okirat sem oldotta meg. Sőt úgy látszik, a nyelvészetet illeti e kérdésben az utolsó szó. A jelen tanulmány azt tűzte ki célul, hogy ennek a tudománynak határozottabb történeti alapot szolgáltasson.
Kéziratomat Pacha Ágost, tb. csanádi kanonok és püspöki titkár fordította magyar nyelvre, a kinek ezért e helyütt köszönetet mondok.
Bukarest, 1908. április havában.
Vissza
Tartalom
1. §. A legrégibb telepek. 1. — Kunok Romániában. 1. — Német lovagok meghívása az ország határára. 1. — Előrenyomulásuk Romániába. 2. — Magyar telepesek bevándorlása. 2. — A legrégibb telepek. 2. — A csángómagyarok legelső nyomai. 3. — A Xlll-ik század előtt nem voltak Romániában telepek. 4. — A hunok ivadékairól és a 7 vezér egyikéről szóló mese.
2. §. Gyér bevándorlások. 5. — Magyar püspökök fenhatósága Romániában. 5.
— A kunok megtérése. 5. — Püspökük Theodorich Milcov székhellyel. 6. — Egyházmegyéjének kiterjesztése a Kárpátokon túl lakó székelyek és szászok földjére. 6. — A romániai telepek okmányszerü kimutatása 1234-ben. 6. — A Szörényi bánság alapítása. 7. — Gergely, az első Szörényi püspök. 7. — A tatárok betörése. 7.
— A magyar telepesek nem pusztultak el. 7. — Az oláhországi állam megalakulása a magyar korona fenhatósága alatt. 8. — Rosetti véleménye a moldvai csángók eredetéről. 8.
3. §. Nagyobbmérvü bevándorlások. 9. — A moldvai állam alakulása magyar fenhatóság alatt. 9. — Magyar és szász telepesek. 9. — Létezésük okmányokkal bizonyítva. 9. — A magyarok letelepülése különösen a Trotus és Seret völgyében. 10. — Magyarok mint az uj állam bojárai 10. — A magyarok helységeket alapítanak. 11. — Nagyszámú magyar klérus Oláhországban 11. — Cámpulung, Arges, Szörény. 12.
4. §. Magyar hussziták bevándorlása. 12. — Husszita-üldözés Magyarországon. 13. — Bevándorlások Moldvába. 13. — Miért épen oda ? 13. — Husszita prédikátorok Moldvában. 13. — Az első magyar bibliafordítás Trotus-ban. 14. — A hussziták szaporodása Moldvában. 14. — Ujabb bevándorlások 1468-ban Husi-ba és környékére. 15. — Csöbörcsök Besszarábiában. 16. — A „cseh testvérek' bevándorlása. 17.
5. §. A székelyek bevándorlása. 17. — Nagy István moldvai fejedelem betörése Erdélybe. 18. — Magyar telepesek Lucace§ti-ben. 18. — A falut elajándékozza a fejedelem a bistrita-i keleti zárdának. 18. — Székely bevándorlás 1494 körül. 19. — A biicfiu-i magyar obszerváns kolostor első történeti nyoma. 19. — Sabaoani, HárliTu, Tecuci. 20. — Üldözések ,Nyúzó" István alatt. 20. — Cotnari. 20. — A bfic;'iu-i kolostort elfoglalják a konventualisták. 21. — Magyar klérus után való vágyakozás. 21. — Jezsuiták Moldvában 1588-ban. 21. — Magyarok Oláhországban. 21. — Targoviste. 21. — Cilmpulung, Ramnic-Válcea. 22. — A protestantizmus behatolása s elterjedése. 22. - Hussziták megtérhése Trotu^-, Husi- és Roman-ban. 22, 23.
6. §. A három első statisztika. 24. — Quirini Moldva püspöke. 24. — Egyházlátogatása. 24, 25. — 9000 magyar Moldvában. 25. — A csik-somlyói obszer-vánsok ismét birtokukba veszik a bácáu-i kolostort. 26. — A telepesek nagyarányú pusztulása és szétszóródása a tatárok betörésekor 1602-ben. 26. — Quirini-t is megölik. 27. — A lengyel Arsengo Bacáu első püspöke. 27. — Olasz misszióprefektusok Romániában. 27. — Az uj állapot hatása a magyar telepesekre. 28. — Sabaoani-t és Berende.sti-t elajándékozzák a secul-i görög keleti zárdának. 28. — Kecskeméti baia-i plébános. 28. — A vaslui-i és harlau-i egyházközségek elpusztulása. 28. — Remondi statisztikája. 29. — Baksich, sophiai érsek statisztikája Oláhországról és Moldváról. 30.
7. §. Bandin! statisztikája. 31. — Bandini, Marcianopolis érseke és Moldvaország apostoli kormányzója. 31. - lasi-ban a nép magyar papot követel. 31. — Beke jezsuita oda siet. 32. - Összetűzés a misszió-prefektussal. 32. — A plébánia a jezsuitáké marad. 32. — Bandini egyházlátogatásának jelentősége. 32. — Husi, Vaslui. 32. — Barlad, Oalati. 33. — Magyar falvak Bacau-tól észak-keletre. 33. — Trotus. 33. — A Bacautól dél-nyugatra eső falvak. 34. - Bacau városa. 34. — Romaii és a körülfekvő falvak. 35. — Telepek Moldva északi részében. 35. — lasi városa. 35. — Csöbörcsök. 36. — 5000 magyar Moldvában. 36.
8. §. Magyar klérusért való törekvések. 37. — A iasi-i jezsuita kollégiumot a lengyel provinciához csatolják. 37. — Bandini visszavonul Boszniába. 37. — Utódj.-i Parchevich. 38. — A bacáu-i kolostor a csik-somlyói obszervánsok birtokában. 38. — Az obszervánsok elfoglalják a konventualisták helyét Oláhországban 39. — Piluzzi statisztikája Moldváról. 39. — Parchevich elismeri az obszervánsok jogát a bilcau-i kolostor fölött. 40. - A moldvai konventualistákat meghívják Erdélybe a székelyekhez. 40. — Parchevich egyházlátogatása. 41. — A lengyel nuncius mint Parchevich ellenese. 41. — Az utóbbi halála 1674-ben. 42. — Utódja Taploczai, ki azonban már 1678-ban meghalt. 42. — A bacau-i kolostor a konventualisták birtokában. 42.
9. §. Nehéz idők. 42. — A telepesek nagyarányú pusztulása és szétszóródása az 1680-iki évvel kezdődő háborús időkben. 43. — Stephani statisztikája. 44. — A bolgár-oláh obszervánsok rendtartományát áthelyezik Erdélybe. 44, 45. — A kath. egyház Oláhországban és Moldvában Ausztria, illetőleg Lengyelország védnöksége alatt. 45. — A magyarok visszatérése Moldvába. 54. -- Rákóczi lelkészt küld Csöbörcsökre. 45—46. - A bukaresti protestáns egyházközség állítólag Rákóczi katonáinak alapítása. 46—47. — Moldvai konventualisták Erdélyben. 47. — Magyar obszervánsok Oláhországban. 47. - A moldvai katholikus egyház magyar jellege. 47—48. — Jezierski statisztikája 1741-ből. 48. — 5000 telepes Moldvában. 48. -- Három jezsuita ugyanott. 48-49. — Összetűzésük a misszió-prefektussal. 49. — Jezierski második statisztikája 1744-ből. 50. — Magyar klérus hiánya Moldvában. 50. ^ A magyar provinciából néhány konventualistát küldenek oda. 50-51.
10. §. Bevándorlások. Zöld misszió-útja. 51. — Bevándorlás Erdélyből a nagy adó miatt 1762-ben. 52. — Uj telepek Moldvában. 52-53.— Zöld misszió-útja és tudósítása. 53. — A telepekről általában. 53—54. lasi, Ripiceni, Rfichiteni, Sabaoani, Talpa. 54. — Calugara, Faraoani, Grozesti, Husi. 54—55. — Csöbörcsök. 55—56. — 9000 telepes Moldvában. 56.
11. §. Bevándorlás II. József alatt. L7. — Magyar obszervánsok Oláhországban. 57—58. — A telepesek csekély száma ugyanott. 58. - Bevándorlás Bukovinába és Moldvába Mária Terézia és II. József alatt. 58. - Ujabb bevándorlások. 58—59. — Magyar klérusban való hiány. 59. — Batthyán Ignác erdélyi püspök föllépése. 59 - 60. — Batthyán József hercegprímás a magyar rendtartományból két konventualistát küld Moldvába. 60. — Miért nem akart a magyarországi egyházi és világi hatóság a telepeseknek magyar papokat adni 60—61. - Kizárólag magyar obszervánsok működnek Oláhországban. 61. — A moldvai kath. egyház is osztrák védnökség alá kerül. 62. — Oatti két statisztikája. 62-63. — 15.000 magyar telepes Moldvában. 63.
12. §. Ujabb 10.000 bevándorló. 64. — Drágaság Moldvában. 64. — Vágyakozás magyar klérus után. 64. — Brocani rendelete a magyar és román nyelv használatáról az isteni tiszteletnél. 64. — Bocskor Moldvában. 65. — Fondorkodásai. 65. — Hamnier konzul statisztikája. 65 -66. — 21.307 telepes. 66. — Hammer mint a moldvai magyar klérus ellenzője. 66. — Papp és Finta misszionáriusok. 66-67. — Berardi statisztikája 1814. 67.- Grozesti és Cleja. 67. - Calugara, Sabaoani, Husi. 67 —68. -- 25.000 telepes. 68. - Református prédikátorok Vizantiá-ban. 68. — Az önálló református egyházközség megalapítása Bukarestben. 68—69. — Dénes Imre Moldvában. 69. — A magyar letelepülés nyomai Bukarestben. 70. — Magyar iskolai oktatás ugyanott. 70. — Magyar obszervánsok Oláhországban. 70—71.
13. §. Az utolsó bevándorlás. 72. — Románia felszabadítása a fanarioták uralma alól 1821-ben. 72. — Tömeges bevándorlás, 50.000 telepes Moldvában. 72. — Magyar klérus hiánya. 72—73. — A konventualisták magyar provinciálisával való szerződés, hogy állandóan 6 misszionáriust tartson Moldvában évi 100 tallérnyi ellenszolgálat fejében. 73. — Román és magyar lelkipásztorkodás. 73—75. — Arduini ap. vikariusnak erről szóló körlevele. 74. - Magyar lapok igazságtalan támadása e püspök ellen. 74. - Érdemei a magyar iskolák körül. 74, — Összeütközése a magyar konventualisták provinciálisával 600 tallér hátralék miatt. 74 -75. — Sardi püspök. 75. — Kopácsy hercegprímás föllépése. 75. — A magyar klérus szaporodása. 76. — Altalános kiutasítás veszélye. 76. — A magyar konventualistákkal kötött szerződés felbomlása. 76. A jelen mű befejeződik 1848-al. 1824 óta nem történt többé bevándorlás. 77. — A telepesek mai 64.000-re tehető száma Moldvában a 80 évi természetes szaporodás eredménye. 77. — Csak Bukarestben növekszik a bevándorlás. 77.
14. §. Visszapillantás. A mai lélekszám. 78. — Első letelepülés 1211 körül. 78. — Bevándorlás a moldvai fejedelemség alapításakor. 78. — Magyar hussziták Moldvában. 78. — Székelyek bevándorlása 1490 körül. 78. — Háborúk által előidézett összezsugorodás 5000 telepesre. Tömeges bevándorlás 1763-ban. 79. — A gyarmat fokozatos növekedése. 79. - Az 1824. évvel bezárul a letelepülés. 79. Jelenlegi statisztika. 79. Magyar telepesek a moldvai dekanátusokban: a iasi-iban. 79—80. — A roman-iban. 80-81. —A bac;iu-iban. 81—82. — A trotu?-iban. 82—83. — Összesen 64.601 telepes. 84. — A Románia városaiban lakó magyarok száma. Körülbelül 30.000. 84. — Van tehát Romániában 95.000 magyar, kiknek 70"/„-a román állampolgár. 84. — Betűrendes név- és helymutató. 85—94. — Általános tájékoztató. 95. — Tájékoztató a bacau-i és a roman-i megyékről. 96.
Vissza