Engel Pál: Szent István birodalma
A középkori Magyarország története
História Alapítvány
(Budapest)
,
Ragasztott papírkötés , 344 oldal
Ragasztott papírkötés , 344 oldal
| Sorozatcím: | História könyvtár monográfiák |
|---|---|
| Kötetszám: | 17 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-8312-76-9 |
| Aukció vége: |
2025-11-17 20:00
|
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szép állapotú példány.
Néhány színes térképpel.
Egy lap vágáshibás.
Néhány színes térképpel.
Egy lap vágáshibás.
Előszó
A kötetről, amelyet az olvasó a kezében tart, elsősorban azt kell tudni, hogy nem itthoni, hanem külföldi közönség számára íródott. 1993-ban ért az a megtiszteltetés, hogy Andrew Ayton angol... TovábbElőszó
A kötetről, amelyet az olvasó a kezében tart, elsősorban azt kell tudni, hogy nem itthoni, hanem külföldi közönség számára íródott. 1993-ban ért az a megtiszteltetés, hogy Andrew Ayton angol történész felkért, írjak egy 150 ezer szó terjedelmű összefoglaló művet Magyarország középkori történetéről a londoni I. B. Tauris Kiadó számára. Ilyen tárgyú munka külföldön addig tudvalévőleg csak egy került forgalomba: Hóman Bálinté (Ungarisches Mittelalter, I-II, 1940-1943), az is német nyelven, ráadásul igen régen, ennélfogva már jócskán elavult. Az ajánlatot tehát nem utasíthattam vissza, bármennyire sugallta is kényelem-szeretetem az ellenkezőjét. Rettenetesen fáztam az óriási feladattól, de be kellett látnom: ilyen esetben minden magyar történésznek úgyszólván "hazafias" kötelessége, hogy éljen a kivételes lehetőséggel, és megtegye, ami telik tőle. 1994-ben kötöttük meg a szerződést, 1996 nyarára kellett volna elkészülnöm a kézirattal, de különböző okok miatt ezután tudtam csak hozzáfogni a megírásához, és 1999 februárjában fejeztem be. Az angol fordítást, amelyet kiváló fiatal kollégám, Pálosfalvi Tamás készített, maga Andrew Ayton rendezte sajtó alá, s a kötet idén áprilisban látott napvilágot. VisszaTartalom
| Előszó | |
| Bevezetés | 1 |
| Táj és történelem | 1 |
| Források | 3 |
| A kutatás határai | 4 |
| A Kárpát-medence a magyarok előtt | 7 |
| Rómaiak, hunok, avarok | 7 |
| A kontinuitás kérdései | 10 |
| A pogány magyarok | 12 |
| A magyarok eredete | 12 |
| A honfoglalás | 14 |
| A kalandozások | 16 |
| A pogány társadalom | 18 |
| A "törzsek" | 22 |
| Megtelepedés | 24 |
| A keresztény királyság megalapítása | 26 |
| Géza fejedelem | 26 |
| Szent István | 27 |
| Szent István utódai | 29 |
| Szent László | 32 |
| Kálmán király | 33 |
| A keresztény monarchia | 36 |
| Az uralom monarchia | 36 |
| Az uralom megszervezése | 38 |
| Az új magyar egyház | 40 |
| A pogányság kiirtása | 42 |
| A pogányság nyomai | 44 |
| A tizenkettedik század (1116-1196) | 46 |
| Kálmán utódai | 46 |
| III. Béla kora | 48 |
| Állattenyésztés | 50 |
| Földművelés | 52 |
| Lakosság és települések | 53 |
| Királyi jövedelmek | 55 |
| A gazdaság jellege | 57 |
| A korai társadalom | 59 |
| Szabadon és szolgák | 59 |
| Várnépek és várjobbágyok | 62 |
| A vár és ispánja | 64 |
| Udvarnokok és szolgálónépek | 66 |
| A földesuraság keletkezése | 67 |
| A magántulajdon formái | 70 |
| Az aranybullák kora (1196-1242) | 73 |
| A nemesség eredete | 73 |
| Az úri nemzetségek | 75 |
| Imre király | 77 |
| II. András | 78 |
| Az "új intézkedés" | 80 |
| Az 1222. évi Aranybulla | 81 |
| II. András és fiai | 83 |
| A mongol támadás | 85 |
| Az utolsó Árpádok (1242-1301) | 88 |
| A tatárjárás hatásai | 88 |
| Katonai reformok | 90 |
| IV. Béla és V. István | 92 |
| IV. László és III. András | 93 |
| Telepítések és városiasodás | 96 |
| Az erdélyi szászok | 98 |
| A székelyek | 100 |
| A románok | 101 |
| A nemesi rend | 104 |
| Az írásbeliség elterjedése | 106 |
| Anjou I. Károly (1301-1342) | 108 |
| A "tartományurak" | 108 |
| A familiaritás | 110 |
| I. Károly trónra jutása | 111 |
| Háború a tartományurakkal | 113 |
| A döntés évei | 115 |
| Balkáni aspirációk | 116 |
| Osztrák, cseh és lengyel kapcsolatok | 118 |
| Károly halála és emlékezete | 119 |
| Az új berendezkedés | 121 |
| Az alapelvek | 121 |
| A király és az egyház | 123 |
| Károly bárói | 124 |
| A királyi udvar | 125 |
| A királyi székhely | 127 |
| A királyi birtok | 128 |
| A honorok | 130 |
| Kamarák és pénzügyek | 133 |
| A magyar arany | 134 |
| Nagy Lajos (1342-1382) | 136 |
| A lovagkirály | 136 |
| A nápolyi kaland | 137 |
| Horvátország, Dalmácia és Bosznia | 139 |
| Balkáni háborúk | 141 |
| A lengyel unió | 144 |
| A trónöröklés kérdése | 146 |
| Vallási buzgalom | 147 |
| Nagy Lajos királysága | 150 |
| Nemesek és jobbágyok | 150 |
| Az udvari nemesség | 152 |
| A vidéki nemesség | 154 |
| A katonabárók | 156 |
| A hadsereg | 158 |
| Pénzügyek | 160 |
| A reformok kora | 161 |
| A reformok | 163 |
| Világi jogászok | 165 |
| A királyi hatalom válsága (1382-1403) | 167 |
| Mária királynő | 167 |
| Az 1386. évi válság | 169 |
| Zsigmond király és a liga | 170 |
| Az Anjou-párt leverése | 172 |
| Nikápoly | 173 |
| A temesvári országgyűlés | 174 |
| Zsigmond győzelme | 176 |
| Zsigmond konszolidációja (1403-1437) | 179 |
| A rendszer oszlopai | 179 |
| Idegenek és parvenük | 181 |
| A kormányzat | 182 |
| A királyi birtok | 184 |
| A megyék | 186 |
| Az igazságszolgáltatás reformja | 187 |
| Pénzügyek | 189 |
| Rendes bevételek | 190 |
| Rendkívüli jövedelmek | 192 |
| Zsigmond külpolitikája (1403-1437) | 194 |
| Zsigmond és a Nyugat | 194 |
| Az oszmán kérdés és az ütközőállamok | 195 |
| A déli határ az 1410-es években | 198 |
| A déli határ 1419-1437 között | 199 |
| Zsigmond utolsó évei | 201 |
| A Zsigmond kor kultúrája | 203 |
| A gazdaság szerkezete és a városok | 206 |
| Általános jellemzők | 206 |
| A termékek | 208 |
| A városok | 211 |
| Királyi városok | 213 |
| Buda szerepe | 215 |
| Városgazdaság | 216 |
| A városi társadalom | 219 |
| A mezővárosok | 221 |
| A pénz diadala | 222 |
| A falu és a parasztság | 224 |
| A népesség növekedése és a telepítések | 224 |
| Etnikai változások | 225 |
| A mezőgazdaság és a falu | 227 |
| A parasztság | 229 |
| Az erdélyi parasztfelkelés | 231 |
| Hunyadi János kora (1437-1457) | 233 |
| Albert király | 233 |
| Kettős koronázás és polgárháború | 235 |
| Hunyadi felemelkedése | 237 |
| A várnai hadjárat | 239 |
| Hunyadi kormányzósága | 241 |
| V. László | 244 |
| Nándorfehérvár ostroma | 246 |
| Hunyadi Mátyás (1458-1490) | 249 |
| A konszolidáció | 249 |
| A török veszélye és a koronázás | 251 |
| Morvaország és Szilézia meghódítása | 252 |
| Lengyel és osztrák háborúk | 254 |
| Magyarország és az oszmán birodalom | 255 |
| Hadsereg és pénzügyek | 258 |
| A király támaszai | 259 |
| A király és az országgyűlés | 261 |
| Humanizmus és reneszánsz | 264 |
| A nemesi műveltség | 266 |
| Magyarország: a középkor végén | 268 |
| Gazdasági fellendülés | 268 |
| Földesurak és parasztok | 270 |
| Demográfia | 272 |
| Etnikai viszonyok | 273 |
| A királyság és birtokosai | 275 |
| Az egyház | 276 |
| A nemesség | 279 |
| A főurak | 282 |
| A Jagellók kora (1490-1526) | 285 |
| II. Ulászló | 285 |
| A rendek újjáéledése | 287 |
| Régi és új eszmék | 288 |
| Az államapparátus | 291 |
| Rendi törekvések | 293 |
| Az állam meggyengülése | 295 |
| Külügyek | 297 |
| A parasztháború | 299 |
| Hatalmi harcok | 301 |
| Az összeomlás | 303 |
| Epilógus | 306 |
| Név- és tárgymutató | 308 |
| Rövidítések | 342 |
| Térképek | 345 |
Témakörök
Tétel sorszám:
134
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
14.000 Ft
Licitek száma: 12
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |