Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Új Európa Könyvtár (Juhász Árpád könyvnyomdája, Budapest), 47 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Döntsd a tőkét, ne siránkozz. József Attila új versei. Írta: József Attila.
Tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta Juhász Árpád könyvnyomdája Budapesten.
Könyvkötői félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratozott címkével ellátott könyvgerinccel, új előzéklapokkal, a kiadói címfedél és hátlap megtartásával, hiánytalan állapotban.
A kötet érdekessége, hogy a benne megjelent Szocialisták című vers miatt az ügyészség felelősségre vonta a költőt és a könyv előállítóit a munkásosztályt a tőkésosztály ellen való gyűlöletre izgatás vádjával. A következőket írta erről egy korabeli lapban Németh Andor: "...József Attila negyedik verseskönyve, «Döntsd a tőkét, ne siránkozz» címmel jelenik meg, mint a féllegális Társadalmi Szemle szerkesztőjének, Sándor Pálnak kiadásában induló Új Európa Könyvtár első és egyetlen füzete, kifejezetten forradalmi verseskötet. Annak tekinti az ügyészség is, mely azonnal lefoglaltatja, szerzője ellen pedig eljárást indít. Az ügyészség emellett feltűnően tapintatos. A füzetnek mindössze egy versét inkriminálja, a «Szocialisták» című költeményt..." - (Csillag, 1948. március 01./2. évfolyam/4. szám).
A kötet szerzője, József Attila (Budapest, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb, meghatározó alakja. Nehéz sorsú gyermekként ifjúsága tele volt lemondással, felnőttként pedig szembesülnie kellett az elzárkózás, a meg nem értés és a kivetettség érzésvilágával is. Mindössze harminckét évet élt, életműve mégis óriás hatást gyakorolt a XX. századi magyar lírára és napjaink költészetére is.
Előszó
Részlet:
Anyám
A bögrét két kezébe fogta,
úgy estefelé egy vasárnap
csöndesen elmosolyodott
s ült egy kicsit a félhomályban.
Kis lábaskában hazahozta
kegyelmeséktől vacsoráját,
lefeküdtünk...
Tovább
Előszó
Részlet:
Anyám
A bögrét két kezébe fogta,
úgy estefelé egy vasárnap
csöndesen elmosolyodott
s ült egy kicsit a félhomályban.
Kis lábaskában hazahozta
kegyelmeséktől vacsoráját,
lefeküdtünk és eltűnődtem,
hogy ők egész fazékkal esznek.
Vissza