Prónay Gábor: Esquisses de la vie populaire en Hongrie [Vázlatok Magyarhon népéletéből.] Pesth, [1855]
Vázlatok a magyar népéletről
Hermann Geibel
(Pest)
,
Kiadói egésvászon díszkötés , 136 oldal
Kiadói egésvászon díszkötés , 136 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Francia |
| Méret: | 42 cm x 31 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-09-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pesth, é. n., Hermann Geibel (Giesecke et Devrient, Leipzig), [6] p. + VIII p. + 136 p. + [25] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első francia nyelvű kiadás. Esquisses de la vie populaire en Hongrie. / Vázlatok Magyarhon népéletéből. Báró Prónay Gábor műve alapján, francia nyelvre átültette F. A. Schwiedland (Pesten a francia nyelv professzora).
Francia nyelvű kiadás. Barabás Miklós, Wéber Henrik és Sterio Károly művei után készült 25 színes, hártyapapírral védett reprodukcióval (litográfia) és fekete-fehér iniciálékkal illusztrált, valamint előszóval, Xavier Marmier bevezetésével és a táblák jegyzékével kiegészített kötet. A képeket az Arnz & Comp. Litográfiai Intézet készítette Düsseldorfban.
A 25 képtábla a következő:
A Vázlatok Magyarhon népéletéből c. könyv először 1855-ben jelent meg magyar és német nyelven, a francia kiadás későbbre tehető. A mű sokévi tanulmányozás, adatgyűjtés és szellemi munka terméke, ami többek között Magyarország népszokásait, viseletét, az ország természeti kincseit és adományait mutatja be. A szerző magyar irodalmi hírnevét ez a munka alapozta meg, mely közelismerésben is részesült, valamint ennek köszönhetően választotta a Magyar Tudományos Akadémia Prónay-t levelező tagjai közé.
Báró Prónay Gábor (Besztercebánya, 1812. április 1. – Firenze, 1875. április 1.) jogász, néprajzi és kertészeti szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia l. tagja. A magyar közigazgatásban kezdte pályáját. Turóc vármegye követeként kemény szabadelvű beszédeivel nagy feltűnést keltett. A szabadságharc alatt a főrendiház tagja volt (de nem költözött a parlamenttel Debrecenbe). 1851-től a testgyakorló intézet, 1852-től a Nemzeti Zenede elnökeként működött. 1858-ban létrehozta a Magyar Kertészeti Társulatot, 1859-ben pedig Rákospalotán faiskolát és kertészeti tanintézetet létesített. 1861-ben Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes felügyelőjévé választották, ezt a tisztségét másfél évtizeden keresztül, egészen haláláig töltötte be.
Francia nyelvű kiadás. Barabás Miklós, Wéber Henrik és Sterio Károly művei után készült 25 színes, hártyapapírral védett reprodukcióval (litográfia) és fekete-fehér iniciálékkal illusztrált, valamint előszóval, Xavier Marmier bevezetésével és a táblák jegyzékével kiegészített kötet. A képeket az Arnz & Comp. Litográfiai Intézet készítette Düsseldorfban.
A 25 képtábla a következő:
- Nász-menet az esküvőre
- Menyegző hon menet
- Az Aratok-koszoruja
- Alföldi szérü
- A juhász
- Gulyás
- Bivaly-csordás
- Csikós
- Kondás
- Vándor czigány-telep
- Budai szüret-tor
- Agarászat
- Túzok-vadászat
- Tiszai halászat
- Drotos-tót
- Az olaj-árus
- Oláh szekeres
- Lúd-hajtsár
- Fonoka
- A falusi tanács
- Népviselet
- Puszta
- Pesti Dinnye-vásár
- Dunavíz hordogató
- Laczi konyhája
A Vázlatok Magyarhon népéletéből c. könyv először 1855-ben jelent meg magyar és német nyelven, a francia kiadás későbbre tehető. A mű sokévi tanulmányozás, adatgyűjtés és szellemi munka terméke, ami többek között Magyarország népszokásait, viseletét, az ország természeti kincseit és adományait mutatja be. A szerző magyar irodalmi hírnevét ez a munka alapozta meg, mely közelismerésben is részesült, valamint ennek köszönhetően választotta a Magyar Tudományos Akadémia Prónay-t levelező tagjai közé.
Báró Prónay Gábor (Besztercebánya, 1812. április 1. – Firenze, 1875. április 1.) jogász, néprajzi és kertészeti szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia l. tagja. A magyar közigazgatásban kezdte pályáját. Turóc vármegye követeként kemény szabadelvű beszédeivel nagy feltűnést keltett. A szabadságharc alatt a főrendiház tagja volt (de nem költözött a parlamenttel Debrecenbe). 1851-től a testgyakorló intézet, 1852-től a Nemzeti Zenede elnökeként működött. 1858-ban létrehozta a Magyar Kertészeti Társulatot, 1859-ben pedig Rákospalotán faiskolát és kertészeti tanintézetet létesített. 1861-ben Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes felügyelőjévé választották, ezt a tisztségét másfél évtizeden keresztül, egészen haláláig töltötte be.
Előszó
Tovább
Tétel sorszám:
302
Kikiáltási ár:
1.200.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
2.000.000 Ft
Licitek száma: 18
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |