Petőfi költeményei (bibliofil példány)

Fülszöveg

»Midőn... az új iskola virágzása tetőpontján állna, Vörösmarty és Garay ragyogó neve mellett egyszerre egy igénytelen név lőn olvasható, majd Petrovics Sándor, majd Pönögei Kis Pál, végre Petőfi Sándor alakban, mely hivatva volt amazokat nemsokára háttérbe szorítani. Egy ifjú lángész bátortalan föllépései voltak ezek, ki még az új iskola formáinak tisztelettel hódolt, innen van az, hogy legelső versei, a külsőt tekintve, gondosabban vannak írva, mint a későbbiek. De a kölcsönzött forma alatt eredeti eszmék ragyogtak; az ijfú szellem mind szabadabban kezde röpülni, és az iskola némely hívei döbbenve tapasztalták, hogy az ifjú költő, kitől a tehetséget elvitázni nem lehetett, egészen más úton halad, mint ők. Innen az éles megtámadások a kritika részéről, de melyek a tanulni nem akaró tanítványt még makacsabbá tevék; ellenben népszerűsége a közönség előtt napról napra növekedett. Így látjuk őt nemcsak hazája kedvenc költőjévé, de Európa-hírre is emelkedni; így látjuk őt, mint irányadóját a legújabb magyar lírának, melynek feladata volna nemzetien népszerű lenni, s ez az, mit ... legújabb iskolának neveztünk...
Petőfi nemcsak a magyar nemzet, de az egész világ legjelentékenyebb költői közé tartozik.« Arany János
Vissza