Baranyi József: Konkordancia a Károli Bibliához (számozott példány)

Előszó

A beszélő Isten lábaihoz telepedünk le, valahányszor kinyitjuk a Szentírást, és olvasni, tanulmányozni kezdjük. Jó, ha mindent megteszünk azért, hogy a bibliaolvasás során minél hamarabb ráhangolódjunk arra a hullámhosszra, amelyen a legtisztábban halljuk Isten üzenetét. Sok a zavaró tényező. Lelki állapotunk, hiányos tudásunk, vagy testi fáradtságunk mind-mind alapvetőn befolyásolják lelki-szellemi felfogóképességünket. Van amikor mindez látszólag nem számít, s minden külső-belső ziláltságunk ellenére Isten Igéje képes megeleveníteni, feltölteni, helyreállítani bennünket, mert a szívünk mélyén igényeltük, és nem értjük, idegesít régies nyelvezete, s frázisként hatnak ránk a jól ismert igeversek. Lehet, hogy úgy ülünk Jézus lábainál, mint a nagy tudású Nikodémus, akit minden tudása nem segített, hanem éppen akadályozott abban, hogy megértse Jézusnak az újjászületésről mondott szavait. Igaza van az énekírónak, aki az Istennel való párbeszéd lehetőségeiről így vall:
Ki kétkedőn boncolja Őt, annak választ nem ád, de a hívő előtt az Úr megfejti önmagát. Vissza