Petercsák Tivadar/Veres Gábor : Heves megye népművészete
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Jó állapotú példány.
Színes és fekete-fehér illusztrációkkal.
Angol nyelvű összefoglalóval.
A borító kopott.
Színes és fekete-fehér illusztrációkkal.
Angol nyelvű összefoglalóval.
A borító kopott.
Előszó
Részlet:TÁJ ÉS NÉPESSÉG, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
A megye területének alakulása
Heves megye mai területe Szent István államszervezésének idején az Aba Sámuel... Tovább
Előszó
Részlet:TÁJ ÉS NÉPESSÉG, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
A megye területének alakulása
Heves megye mai területe Szent István államszervezésének idején az Aba Sámuel uralta vidéken 1010 után létrejött Újvár megyéhez tartozott. Ennek központja Abaújvár földvára volt, s onnan igazgatták a hevesi részeket is. Heves vármegye kialakulása a 13. század első felében kezdődött meg a hevesi földvár mint korai ispáni központ körül. „Hevesújvármegye" királyi ispánságból szerveződött a nemesi önkormányzatú vármegye, amelynek önállóságát 1323-tól számíthatjuk. Korai határai északon átnyúltak a Mátra gerincén, keleten az Eger patak, nyugati irányban a Zagyva választotta el a szomszédos vármegyéktől, s délkeleten a „kemeji részek" eredetileg a Berettyó és a Sebes-Körös mocsarakig húzódtak. A Tisza mentén a megye legdélibb pontja Szolnok környékén volt. A Nagykunság és Jászság jól lehatárolható területe a 15. század végén levált Heves vármegyéről, majd a 16. században következtek be a jelentős területi változások. A török terjeszkedésével az 1569. évi 52. tc. szerint az elfoglalt Külső-Szolnok vármegye magyar közigazgatását és bíráskodását a még meg nem hódolt Heves megye látta el. Eger török kézre kerülése - 1596 - után a megalakult egri vilajet Pest megye kivételével az egész Duna-Tisza közét, a Jászságot, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegyék teljes területét felölelte. Eger 1687-es török alóli felszabadulása után a Jászság és a Kunság autonóm terület lett, a kettős megye pedig az 1569. évi állapotnak megfelelően Heves és Külső-Szolnok vármegye néven alkotott egy közigazgatási egységet. Területe 6739,8 km2, lakossága 321 537 fő volt 1868-ban. Vissza
Tartalom
| Táj és népesség, gazdagság és társadalom (Petercsák Tivadar) | 5 |
| Mesteremberek, specialisták, háziiparosok, manufaktúrák (Petercsák Tivadar) | 47 |
| Település, építkezés (Veres Gábor) | 73 |
| Lakáskultúra (Veres Gábor) | 125 |
| A háztartás tárgyai (Gy. Gömöri Ilona) | 173 |
| Cserép-, keméyncserép- és üvegedények (Gy. Gömöri Ilona) | 203 |
| A paraszti gazdálkodás tárgyai (Petercsák Tivadar) | 241 |
| Pásztorfaragások (Cs. Schwalm Edit) | 279 |
| Szőttesek, hímzések (Cs. Schwalm Edit) | 311 |
| Viselet (Cs. Schwalm Edit) | 371 |
| A népszokások tárgyai (Császi Irén) | 467 |
| A vallásos élet színterei és tárgyai (Császi Irén - Gy. Gömöri Ilona) | 513 |
| Folk Art in Heves Country | 577 |
| Irodalom | 591 |
| A Dobó István Vármúzeum adattárából felhasznált gyűjtések | 601 |
| Rövidítések | 603 |
Tétel sorszám:
347
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
3.500 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |