Nagy Judit/Kippasto, Anu: Észt nyelvkönyv
Bíbor Kiadó
(Miskolc)
,
Ragasztott papírkötés , 318 oldal
Ragasztott papírkötés , 318 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar Észt |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-9466-07-7 |
| Aukció vége: |
2026-01-18 20:30
|
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Jó állapotú példány.
Néhány fekete-fehér ábrával.
Az előlapon tulajdonosi pecsétnyom látható.
Néhány fekete-fehér ábrával.
Az előlapon tulajdonosi pecsétnyom látható.
Előszó
Az utóbbi években megnőtt az észt nyelv iránti érdeklődés Magyarországon, és a magyar egyetemeken egyre bővült az észt nyelv oktatása. A nyelvtanulók azonban kevés kézi- és nyelvkönyvet vehettek a... TovábbElőszó
Az utóbbi években megnőtt az észt nyelv iránti érdeklődés Magyarországon, és a magyar egyetemeken egyre bővült az észt nyelv oktatása. A nyelvtanulók azonban kevés kézi- és nyelvkönyvet vehettek a kezükbe. Lavotha Ödön Észt nyelvkönyve (Tankönyvkiadó, Budapest 1960) ma már a könyvtárakban is ritkaságnak számít és a nyelvet gyakorlati szinten elsajátítani kívánó nyelvtanulóknak kevés segítséget nyújt. Jakó Géza Észt-magyar-orosz nyelvkönyve (Vaglus, Tallinn 1973) szintén nehezen hozzáférhető, és leginkább a haladó nyelvtanulók forgathatják haszonnal mint szótárt és tematikus szójegyzéket.Amu Nurk és Pusztay János Észt-magyar kisszótára (Savaria University Press, Szombathely 1993) régóta várt és fontos kézikönyv az észt nyelvvel foglalkozók számára.
Ez a nyelvkönyv elsősorban a tudományegyetemeken észt nyelvet tanulók számára készült, de tanári segítség nélkül, önállóan is forgathatják az érdeklődők.
Hangtani bevezetőt, tizenhárom leckét, nyelvtani összefoglalót, észt-magyar valamint magyar-észt szójegyzéket tartalmaz.
Az egyes leckék rövid nyelvtani vázlattal (GRAMMATIKA) kezdőknek, melyben számok utalnak arra, hol találja meg a nyelvtanuló az adott jelenség bővebb magyarázatát a nyelvtani összefoglalóban. Vissza
Tartalom
| Tartalomjegyzék | 5 |
| Előszó | 11 |
| A második kiadás elé | 12 |
| Bevezetés | 13 |
| Hääldamine | 14 |
| Nyelvtani összefoglaló | 145 |
| Hangtan | 147 |
| A magánhangzók | 147 |
| A magánhangzók hosszúsága | 148 |
| A kettőshangzók (diftongusok) | 148 |
| A kettőshangzók hoszsúsága | 149 |
| A mássalhangzók | 150 |
| A mássalhangzók hosszúsága | 151 |
| A jésítés (palatalizáció) | 151 |
| A mássalhangzó-kapcsolatok | 152 |
| A mássalhangzó-kapcsolatok hosszúsága | 152 |
| A hangsúly | 152 |
| A hanglejtés (intonáció) | 153 |
| Helyesírás | 154 |
| Az észt ábécé | 154 |
| Az észt helyesírás alapelvei | 154 |
| A hangok jelölése a helyesírásban | 155 |
| A szótagolás és az elválasztás | 156 |
| Hosszúsági fokok | 157 |
| Hosszúsági fokok | 157 |
| Szóbelseji hangok | 157 |
| A szótagok hossza | 157 |
| I. hosszúsági fok | 157 |
| II. és III. hosszúsági fok | 158 |
| Tőváltozások és fokváltozás | 159 |
| Szótövek és szóalakok | 159 |
| A fokváltakozás | 159 |
| A minőségi fokváltakozás | 161 |
| A mennyiségi fokváltakozás | 162 |
| Névszók | 164 |
| A névszóragozási osztályok és típusok | 164 |
| - Az I. névszóragozási osztály | 165 |
| - A II. névszóragozási osztály | 165 |
| - A III. névszóragozási osztály | 166 |
| - A IV. névszóragozási osztály | 167 |
| - Az V. névszóragozási osztály | 168 |
| - A VI. névszóragozási osztály | 169 |
| - A VII. névszóragozási osztály | 172 |
| Alapalak és főalakok a névszóragozásban | 173 |
| A számjelölés | 174 |
| - Az egyes szám | 174 |
| - A többes szám | 174 |
| - A de-többes szám | 174 |
| - A magánhangzós többes szá, | 174 |
| Az esetek | 176 |
| - A nominativus (kes? mis?) | 176 |
| - A genitivus (kelle? mille?) | 176 |
| - A partitivus (keda? mida?) | 178 |
| - Az illativus (kellesse? millesse? kuhu?) | 180 |
| - Az inessivus (kelles? milles? kus?) | 182 |
| - Az elativus (kellest? millest? kust?) | 182 |
| - Az allativus (kellele? millele? kuhu?) | 182 |
| - Az adessivus (kellel? millel? kus?) | 182 |
| - Az ablativus (kellelt? millelt? kust?) | 182 |
| - A translativus (kelleks? milleks?) | 182 |
| - A terminativus (kelleni? milleni?) | 183 |
| - Az essivus (kellena? millena?) | 183 |
| - Az abessivus (kelleta? milleta?) | 183 |
| - A comitativus (kellega? millega?) | 183 |
| A melléknevek fokozása | 183 |
| - Az alapfok | 183 |
| - A középfok | 183 |
| - A felsőfok | 184 |
| Rendhagyó közép- és felsőfokú alakok | 185 |
| A számnevek | 185 |
| - A tőszámnevek | 185 |
| - A tőszámnevek ragozása | 186 |
| - A sorszámnevek | 187 |
| - A törtszámnevek | 188 |
| A névmások | 189 |
| - A személyes névmások | 189 |
| - A visszaható névmások | 190 |
| - A kölcsönös névmások | 191 |
| - A birtokos névmások | 191 |
| - A mutató névmások | 192 |
| - A kérdő névmások | 193 |
| - A vonatkozó névmások | 193 |
| - A határozatlan névmások | 193 |
| Viszonyszók | 194 |
| A határozószók | 194 |
| - A helyviszonyt kifejező határozószók | 194 |
| - Az időviszonyt kifejező határozószók | 194 |
| - A mennyiséget kifejező határozószók | 194 |
| - A módot kifejező határozószók | 195 |
| - A határozószók fokzása | 195 |
| A névutók és az elöljárószók | 196 |
| A kötőszók | 197 |
| A módosítószók | 197 |
| Igék és igenevek | 198 |
| Az igeragozási osztályok és típusok | 198 |
| - Az I. igeragozási osztály | 199 |
| - A II. igeragozási osztály | 199 |
| - A III. igeragozási osztály | 200 |
| - A IV. igeragozási osztáy | 202 |
| Alapalak és főalakok az igeragozásban | 202 |
| A cselekvő (aktív) igeragozás | 204 |
| - A kijelentő mód jelen idő (indic. praes.) | 204 |
| - A kijelentő mód egyszerű múlt idő (indic. imperf.) | 204 |
| - A kijelentő mód befejezett múlt idő (indic. perf.) | 206 |
| - A kijelentő mód régmúlt idő (indic. plusquamperf.) | 206 |
| - A feltételes mód jelen idő (condit. praes.) | 206 |
| - A feltételes mód múlt idő (condit. perf.) | 207 |
| - A felszólító mód jelen idő (imperat. praes.) | 207 |
| - A felszólító mód múlt idő (imperat. perf.) | 208 |
| - Az állítólagos mód jelen idő (modus obliquus praes.) | 208 |
| - Az állítólagos mód múlt idő (modus obliquus pref.) | 209 |
| A személytelen (passzív) igeragozás | 209 |
| - A kijelentő mód jelen idő (indic. praes.) | 209 |
| - A kijelentő mód egyszerű múlt idő (indic. imperf.) | 210 |
| - A kijelentő mód befejezett múlt idő (indic. perf.) | 210 |
| - A kijelentő mód régmúlt idő (indic. plusquamperf.) | 210 |
| - A feltételes, felszólító és állítólagos mód | 210 |
| A főnévi igenevek | 211 |
| - A ma-főnévi igenév (ma-infinitivus) | 211 |
| - A da-főnévi igenév (da-infinitivus) | 211 |
| A melléknévi igenevek | 211 |
| - A cselekvő folyamatos melléknévi igenév (v-parti.) | 211 |
| - A szenvedő folyamatos melléknévi igenév (tav-partic.) | 212 |
| - A cselekvő befejezett melléknévi igenév (nud-partic.) | 212 |
| - A szenvedő befejezett melléknévi igenév (tud-partic.) | 213 |
| Az igekötős igék | 214 |
| Szóképzés | 216 |
| A leggyakoribb főnévképzők | 216 |
| A leggyakoribb melléknévképzők | 217 |
| A leggyakoribb igeképzők | 217 |
| A leggyakoribb határozószóképzők | 217 |
| Mondattan | 218 |
| A létige | 218 |
| Az igeidők használata | 218 |
| Az igemódok használata | 219 |
| A főnévi igenevek használata | 221 |
| A melléknévi igenevek használata | 223 |
| A tagadás | 226 |
| Személytelen szerkezetek | 226 |
| A tárgy | 227 |
| Az esetek funkciói | 228 |
| A keltezés | 237 |
| Óra, időpont | 238 |
| A jelzős szerkezet | 238 |
| A kérdő mondat | 239 |
| A szórend | 240 |
| Nyelvtani táblázatok | 243 |
| A fordítási feladatok megoldása | 254 |
| Szójegyzékek | 259 |
| Ész-magyar szójegyzék | 261 |
| Magyar-észt szójegyzék | 293 |
| Rövidítések és jelek | 314 |
| Észt nyelvtani terminusok | 316 |
| Irodalom | 318 |
Témakörök
Tétel sorszám:
325
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
4.001 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |