Salgó Jakab, Dr.: Az elmekórtan tankönyve

Tartalom

Előszó a II. kiadáshoz 3
Bevezetés.
Az elmekórtan tárgyköre. — Vizsgálati módszer. — Kórtünetek és kórformák. — Az észlelés fontossága. — A központi idegrendszer élettanának és kórboncztanának értéke. — A kór-oki mozzanatok általános mérlegelése. — Az elmebetegségek általános törvényszéki jelentősége : polgár- és büntetöjogi kérdések. — Rendelkezési képesség és beszámít-hatóság. — A korlátolt beszámíthatóság. — Intervalla lucida. — Remissio 5-22

A) ÁLTALÁNOS RÉSZ.
Az elmebetegségek tünetei és okai.
1. Fejezet. Az öntudatbeli zavarok.
Az öntudat meghatározása. — Öntudat és emlékezés kölcsönös viszonya. — Az öntudat fölfüggesztése. — Az álomképek. — Homályos, tompult és meghamisított öntudat. — Az emlékezés hiánya (amnesia) és hézagossága. — A szűkült öntudat. — Az öntudat zavarainak tartama és kórodai jelentősége 25-44

II. Fejezet. Téveszmék és káprázatok.
A káprázatok (halluczinátiók) fogalma. — Az érzéki perceptio és annak elemei. — Érzéki és emlékezési képek. — A káprázatok kiváltási helye : Ritti és Meynert nézete. —Az illusio.— A téveszme. — A West-phal-féle kényszerképzetek. — A téveszmék kórodai jelentősége. — A téveszmék és káprázatok tartalma és egymáshoz való viszonyai 44-59

III. Fejezet Az ehiiPf/i/övf/esér/.
Lap
Az elmegyöngeség magyarázata. — Az aphasia mint a részleges butaság typusa. — Az elmegyöngeség jellegzö vonásai: a tapasztalat hiánya és az érzéki benyomások túlsúlya. — A psychikai és psychomotorius folyamatok automataszerü közvetetlensége. — Az elme-gyöngeség mint kórtünet. — A terminális butaság. — Az elmegyöngeség mint hajlamosítás. — A veleszületett és szerzett elmegyöngeség 59-70

IV. Fejezet. A kóros hangulat.
A hangulat fogalma. — Kóros változásainak ismertető jelei. — A derült (amcenomaniás), búskomor (melancholiás) és ingerült (iracundia morbosa) hangulat. — Kórtüneti és kórformai jelentősége. — A quaeruláló tébolyodottak és az alkoholisták kóros hangulata. — A nehézkórosok jelleme 70-80

V. Fejezet. A szorongás (Anxietas).
A szorongás leirása és lokalizátiója. — Mozgási és egyéb testi kisérő tünetei. — Schüle és Bezold nézetei. — Az anxietás tüneti és kórformái jelentősége. — A psychotikus kényszerállapotok és a szorongás kölcsönös viszonya egymáshoz 80-90

VI. Fejezet. A tompaság (Stupor).
Leirása. — A lehangoltság és tompaság közti különbség. — Az agyfolyamatok lefolyása a tompaságban. — Az izomzat állapota: viasz-szerü hajlékonyság és görcsös merevség. — A katalepsia magyarázata. — A stupor mint az agynyomás tünete. — Tüneti és kórformai jelentősége. — Tompaság és butaság 90-98

VII. Fejezet. Az abstinálás.
Leirása. — Föllépése. — Okai. — Az abstinálás leküzdése: a műleges etetés és annak módjai 98-108

VIII. Fejezet. A zavartság (Incohaerentia).
Klinikai meghatározása. — Heveny, muló és következményes, állandó zavartság. — A gondolatszökés. — Paraphrasia vesana. — Paralexia paralytica. — Aphasia 108-115

IX. Fejezet. Az érzéki és mozgási zavarok; reflexek.
Az érzési és mozgási zavarok kórtüneti jelentősége. — Hyperaesthesia, anaisthesia, parjesthesia. — Mozgási ingertünetek és hüdések. — A hüdések prognostikai jelentősége. — A terjedő hüdéses elmezavar hüdéseinek különös jellege és körtani alapja. — Görcsrohamok. — Az in- és izomreflexek 115-129

X. Fejezet. Egyéb somatikus tünetek.
Az álom (aluszékonyság és álmatlanság). -Emésztés. — Hőmérséklet. — Érverés és légzés. 129-136

XI. Fejezet. Az elmebetegségek okai.
Azok empirikus értéke. — Több ok összemüködése. — Belső és külső okok. — Átöröklés. — Életkorok: nemi fejlődés és visszafejlődés. — Terhesség, szülés és szoptatás. — A havi vérzés. — A nem. — Testi betegségek és szervi bántalmak. — Topikus agy-bántalmak és gerinczagyi bántalmak. — Mérgezések : szeszes italok, belladonna és atropin, morphium, cocáin; pellagra. — Koponyasérülés. — Ijedtség. — Psychikai okok. — Stigmaták 136-175

B) KÜLÖNÖS RÉSZ. Az elmeetegségek formái.
Bevezetés a különös részbe. A kórformák alkotó elemei 170-181

I. Fejezet. A terjedő hűdéses elmezavar.
A paralysis főtünetei. — Fejlődése. — Bevezető stadium. — A paralysis két főtünetcsoportja: a megalomániás és hypochondrias paralysis. — Az egyszerű elbutulás. — A mozgási zavarok. — A láta eltérései; a beszédzavar; az irási és olvasási zavar; az apoplexia-és epilepsiaszerű rohamok. — Felhágó terjedő hüdéses elmezavar (paralysis ascendens, tabetica). — Hőmérséki, vérkeringési és táplálkozási viszonyok. — Álmatlanság. — Életkor és nem. — Kór-okok. — Lerolyá.s és tartam. — Remissiók. -- Prognosis. — Kezelés. — Megkülönböztető diagnosis. — Kórboncztani adatok 182—228

II. Fejezet. A nehézkór (Epilepnia).
A nehézkór klinikai megállapítása. — Az öntudat felfüggesztésének diagnostikai értéke.— A nehézkóros görcsroham. — A «petit mai.» — A pras- és postepileptikus állapotok. — nehézkór lefolyásának főjellemvonása. — A psychikas rohamok. — A rohamok közti időszakok. — Status epilepticus. — A nehézkór aetologiai jelentősége. — A nehézkórosok jelleme. — A nehézkór okai. - Lefolyása. — Megkülönböztető diagnosis. — Az epilepsia kórtana. — Kezelése 228-270

III. Fejezet. Az alkoholismus.
A szeszmérgezésnek elmekórtani formái. — A heveny mérgezés (delirium alcoholicum) tünetei. — Az öntudat állapota; a káprázatok ; mozgási zavarok. — Fellépése és lefolyása. — Prognosis. A dipsomania. — A chronikus alkoholismus formái. — Eleikor és nem. — Kezelés 270-289

IV. Fejezet. A tébolyodottság (Vesania).
A tébolyodottság fogalmának megállapítása. — Az elmegyöngeség jelentősége. — A tébolyodottság négy alcsoportja: A (Snell- és Westphal-féle) elsődleges tébolyodottság; a hypochondriás, a búskomor és az originaer tébolyodottság. — A tébolyodottság fejlődése. — Lefolyása. — Prognosis. — Disstimulatió. — Kezelés 289-309

V. Fejezet. A heveny halluczinatorikus zavartság (Amentia —Meynert).
X heveny halluczinatorikus zavartság kórtünetei. — Fejlődése. — Lefolyása és tartama. — Remissiók. — Emlékezés. — Chronikus zavartság. — Halálos kimenetel. — Prognosis. — Föllépése életkorra nézve. — Gyermekágyi elmezavar. — Megkülönböztető diagnosis. — Kezelés 309-320

VI. Fejezet.
Veleszületett és szerzett butaság. — Gretinismus és idiotismus és utóbbinak árnyalatai. — A gyöngeelméjűség (imbecillitás) főtünetei. — A nemi fejlődés jelentősége. — «Moral insanity». — Terminális butaság. — Heveny, muló butaság (stupor). — Az aggsági butaság. — Diagnosis és prognosis. — Kezelés 320-338

VII. Fejezet. A mánia.
Kórkép. — Bekezdése. — Gondolatszökés. — Somatikus tünetek. — Lefolyási módok. — Prognosis. — Kór-okok. Belladonna- PS atropin-mérgezés. — Megkülönböztető diagnosis. — Kezelés. — Kényszerkezelés és szabad kezelés (restraint és non restraint) 338-351

VIII. Fejezet. A búskomorság (Melancholia).
A kóros lehangoltság. — Stupor és búskomorság. — Az öntudat állapota. — A koros hangulatelváltozások mint önálló kórformák. — A búskomorság tünetei. — Önvádlás és bűnösség érzete. — Panphobia. — Abstinálás. — Szorongási érzés. — «Halmozott öngyilkosság.» — Piaptus melancholicus. — A inelan-eliolia tartama és lefolyása. — Prognosis. — Kór-okok. — Kezelés 351-367

IX. Fejezel. A cyklikus elmezavar.
A kórkép alkatrészei. — Bevezető szakasza. — A búskomor és a maniakalis lefolyási része. — Az intervallum. — Kór-ok. — Nem és kor szerinti föllépése. — Prognosis „. 367—372

X. Fejezel. A hysteria.
A hysteria kóros elmeállapot. — Kórképének körvonalai. — Kórtüneteinek jellemzése. — A fokozott impressionabilitás mint a hysteria egyik főjellege. — Hypnosis és suggestio. — A hysteria tünetei: szellemi, érzéki, érzési és mozgási tünetek. — Hangulat-elváltozások, káprázatok, öntudati zavarok, stupor, abstinentia. — Amaurosis, amblyopia, a látótér változása, achromatopsia, dyschro-matopsia. — A hallás, izlés és szaglás változásai. — A hyperaesthesia és anaesthesia formái. — Mozgási zavarok: rángások, kontrakturák, hűdések. — A hysteria föllépése kor és nem szerint. — Kór-okok. — Lefolyás. — Prognosis. — Gyógykezelés. — Hypnosis és suggestio mint gyógymód 372-395

XI. Fejezet. Az elmebetegségek törvényszéki szempontból.
Az elmebetegség az összes szellemi folyamatok megzavartatása. — Az elmebetegség megállapítására szükséges elemek: tünetek, ezek csoportosulása és lefolyása. — Az orvosi szakértő véleményének tartalma. — A terjedő hüdéses elmezavar, aggsági butaság, tébolyodottság, elmegyöngeség, nehézkórság, alkoholismus, búskomorság és mania, cyklikus elmezavar törvényszéki mérlegelése 395-417 Vissza