Szádeczky Kardoss Lajos, Dr./Fülöp Kálmán, Dr./Ács Albert: A székely nemzet története és alkotmánya/Kik voltak a székelyek
Hozzászólás a székely-magyarok származásának és nevének hétszázesztendős vitájához újabban felszinre jutott régi történeti adatok s a modern nyelvtudomány alapján
"Hargitaváralja" J. Sz. K.-Stephaneum
(Budapest)
,
Könyvkötői bőrkötés , 497 oldal
Könyvkötői bőrkötés , 497 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1927, "Hargitaváralja" J. Sz. K. (Franklin-Társulat Nyomdája), IV p. + 400 p. + 97 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadások. A székely nemzettel kapcsolatos két könyv egy kötetben.
1. A székely nemzet története és alkotmánya. Írta: Szádeczky Kardoss Lajos dr. egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akadémia r. tagja. Budapest, 1927, "Hargitaváralja" J. Sz. K., IV p. + 400 p.
Előszóval, név- és tárgymutatóval, illetve tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
2. Kik voltak a székelyek. Hozzászólás a székely-magyarok származásának és nevének hétszázesztendős vitájához újabban felszinre jutott régi történeti adatok s a modern nyelvtudomány alapján. Írták: Dr. Fülöp Kálmán és Ács Albert. Budapest, 1939, Athenaeum Nyomda, 97 p. + [1] p.
Tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Könyvkötői bőrkötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, új előzéklapokkal, a kiadói címfedél és hátlap megtartásával, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötetek szerzője, szádecsnei Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. - Budapest, 1935. december 29.) történész, egyetemi tanár, MTA tag. Tanulmányai befejeztével a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője, könyvtárosa, majd a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-történelem szakos tanára lett. Kolozsvári éveiben kutatásokat végzett Erdély és leginkább a székelység történelmével, a hun–székely–magyar rokonság és -eredet kérdésével, valamint II. Rákóczi Ferenccel kapcsolatban. Részt vett Zichy Jenő Kaukázusba, Közép-Ázsiába szervezett expedíciójában. Zichy, mivel Szádeczky kitűnő gyorsíró is volt, őt választotta az expedíció történeti feljegyzéseinek, néprajzi tanulmányainak és útinaplójának vezetésére. Törökországi, vilniusi, román és lengyel levéltárakban végzett kutatásokat. Számos forrásértékű kötetet tett közzé. Később a Székely Oklevéltár szerkesztője, a "Századok" c. történelmi szakfolyóirat segédszerkesztője volt. A vesztes első világháború vetett végett oktatói és kutatói munkájának a kolozsvári magyar egyetemen. Menekülni kényszerült és 1921-1929 között a Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetét vezette, majd 1920–1922 között Hódmezővásárhely kormánypárti országgyűlési képviselője volt.
1. A székely nemzet története és alkotmánya. Írta: Szádeczky Kardoss Lajos dr. egyetemi ny. r. tanár, a M. Tud. Akadémia r. tagja. Budapest, 1927, "Hargitaváralja" J. Sz. K., IV p. + 400 p.
Előszóval, név- és tárgymutatóval, illetve tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat Nyomdája.
2. Kik voltak a székelyek. Hozzászólás a székely-magyarok származásának és nevének hétszázesztendős vitájához újabban felszinre jutott régi történeti adatok s a modern nyelvtudomány alapján. Írták: Dr. Fülöp Kálmán és Ács Albert. Budapest, 1939, Athenaeum Nyomda, 97 p. + [1] p.
Tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Könyvkötői bőrkötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, új előzéklapokkal, a kiadói címfedél és hátlap megtartásával, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötetek szerzője, szádecsnei Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. - Budapest, 1935. december 29.) történész, egyetemi tanár, MTA tag. Tanulmányai befejeztével a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője, könyvtárosa, majd a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-történelem szakos tanára lett. Kolozsvári éveiben kutatásokat végzett Erdély és leginkább a székelység történelmével, a hun–székely–magyar rokonság és -eredet kérdésével, valamint II. Rákóczi Ferenccel kapcsolatban. Részt vett Zichy Jenő Kaukázusba, Közép-Ázsiába szervezett expedíciójában. Zichy, mivel Szádeczky kitűnő gyorsíró is volt, őt választotta az expedíció történeti feljegyzéseinek, néprajzi tanulmányainak és útinaplójának vezetésére. Törökországi, vilniusi, román és lengyel levéltárakban végzett kutatásokat. Számos forrásértékű kötetet tett közzé. Később a Székely Oklevéltár szerkesztője, a "Századok" c. történelmi szakfolyóirat segédszerkesztője volt. A vesztes első világháború vetett végett oktatói és kutatói munkájának a kolozsvári magyar egyetemen. Menekülni kényszerült és 1921-1929 között a Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetét vezette, majd 1920–1922 között Hódmezővásárhely kormánypárti országgyűlési képviselője volt.
Előszó
Részlet az I. mű előszavából: A könyvek balsorsáról szóló latin példabeszéd (habent sua fata libelli) erősen ráillik a székelyek történetére is. Félszáz év viszontagságai után lát napvilágot az... TovábbElőszó
Részlet az I. mű előszavából: A könyvek balsorsáról szóló latin példabeszéd (habent sua fata libelli) erősen ráillik a székelyek történetére is. Félszáz év viszontagságai után lát napvilágot az a könyv, melyet a székelyek oly régóta várnak. 1874-ben Kolozsvárt a székelyek történetének megíratására bizottság alakult (gróf Mikó Imre elnöklete alatt), mely (főként Jakab Elek buzgólkodására) pénzalapot gyűjtött és Szabó Károlyt a kolozsvári egyetemen a magyar történelem tanárát megbízta a munkával. Ő nagy szorgalommal látott az anyag összegyűjtéséhez, kiadta a «Székely Oklevéltár» három kötetét (1872-1890.), a negyedik hagyatékában maradt; szép tanulmányokat is írt (melyek «A régi székelység» c. a. összegyűjtve külön is megjelentek Kolozsvárt 1890); de a székelyek történetét nem írhatta meg. Ideje nagy részét az adatok gyűjtése és kiadása mellett főként a székelyek eredete felett Hunfalvy Pállal folytatott vitája foglalta le. Szabó Károly halála után a Bizottság gr. Kuun Géza elnöklete alatt 1892 nov. 13-án tartott közgyűlésén engem bízott meg, mint Szabó Károly utódát a kolozsvári egyetem magyar történelmi tanszékén a még hiányzó anyag összegyűjtésével és a székelyek története megírásával. VisszaTartalom
I. kötet:Előszó I
Bevezetés 3
ELSŐ RÉSZ.
A középkor. A királyok kora.
I. A székelyek eredete 5
II. A székelyek megtelepedése Erdélyben. Nemek, ágak, földközösség 19
III. A székek alakulása és hatásköre 29
IV. Székely fő- és vicetisztek 36
V. A székelyek három nemzetsége és a rendek. A rendiség kialakulása a XV-XVL században 52
VI. A székelyek hadszervezete. Általános hadkötelezettség a középkorban 63
VII. A székelyek adózása a középkorban. Az «ökörsütés» 73
VIII. A székelyek története a középkorban 85
IX. A székelyek története a XVI. század elején (1505-1526.) 99
MÁSODIK RÉSZ.
Az újkor. A fejedelmek kora.
X. A mohácsi vésztől a székely támadásig (1526-1562.) 107
XI. Székely-támadt, Székely-bánja. A rendi küzdelmek 1562-1575-ig 118
XII. A Báthoryak kora. A XVI. évszázad végső évtizedei (1575-1602.) 130
XIII. Jobbágyok, vörös-darabontok, szabad székelyek (1562-1603.) 141
XIV. A székelyek adózása a fejedelmi-kor elején 150
XV. A székelyek története a XVII. évszázad elején. Székely Mózes, Bocskay István, Rákóczy Zsigmond és Báthory Gábor fejedelemsége (1603-1613.) 161
XVI. Erdély «aranykora» és a székelyek. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György uralkodása (1613-1648.) 172
XVII. Az erdélyi fejedelemség hanyatlása és a székelyek (1648-1661.) 194
XVIII. A fejedelemség alkonya és a székelyek. Apafi Mihály fejedelemsége (1661-1690.) 203
XIX. Székely rendek a XVIL században. Nemesek. Lófők. Vörös-darabontok (gyalog-puskások). Szabad-székelyek. Jobbágyok. Solymárok 214
XX. Hadszervezet a fejedelemség korában 224
XXI. A székelyek adózása a XVIL században 245
XXII. A székely városok 260
XXIII. Várszolgálat. Határőrzés. Székely várak. Várőrség és udvari szolgálat. Kék-drabantok (testőrök). Őrállók (plájások) 277
HARMADIK RÉSZ.
A legújabb kor. A főkormányszék és az Unió kora (1691-1914).
XXIV. Thököly erdélyi fejedelemsége s a gubernium kezdete (1690-1702.) 295
XXV. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca (1703-1711.) 305
XXVI. Rákóczi szabadságharcától a székely határőrségig (1711-1764.) 316
XXVII. A székely határőrség szervezése (1762-1764.) 333
XXVIII. A határőrségtől a francia háborúkig (1764-1795.) 346
XXIX. A francia háborúktól 1848-ig 357
XXX. A székelyek az 1848-49g-iki szabadságharcban 364
XXXI. A szabadságharctól a világháborúig. (Rövid áttekintés.) (1850-1914.) 372
XXXII. A székely puccs 1877-ben. 379
Utószó 386
Név- és tárgymutató 387
Tartalomjegyzék 399
II. kötet:
A) A székely-kérdés irodalma napjainkig 5-14
B) I. A régi székelyek mint külön etnikumot alkotó nép 15-22
1. A székely név eredete és magyarázata 15-21
2. Hozzászólás dr. Karácsonyi Jánosnak a székelykérdésben kifejtett munkásságához 21-22
II. A gepidák 23-28
1. Néhány szó a régi gepidákról 23-24
2. Gepidatelepek nyomai Magyarországon 24-28
III. A székelyek és az Árpádház-korabeli gyepük. Erdély honfoglalása a székelyek részvételével 29-64
1. Az első keleti gyepüvonal 29—33
2. A székelyek eredetének a bizonyítása az első keleti gyepüvonal mentén talált adatok alapján. Néhány szó a gyepüvonal-őrszervezet közigazgatásáról 33-40
3. Erdély első részének honfoglalása. A második keleti gyepüvonal s az ebből leszűrhető tanulságok 40-50
4. Erdély második részletének elfoglalása. A harmadik keleti gyepüvonal s az itt talált adatok tanulságai 50-56
5. Erdély további honfoglalása. A negyedik keleti gyepüvonal s az itt talált adatok tanulságai 56-58
6. Az ötödik gyepüvonal. Erdély honfoglalásának befejező mozzanatai. Az udvarhelyek szerepe az egyes gyepüvonalaknál és a Székelyföldön 58-64
IV. Székelyek a Székelyföldön 65-81
1. A székelyek eredetének a nyomai a székelyföldi helynevekben, valamint a székely nemek, ágak és családok neveiben 65-72
2. Orosz-szláv lakosok és a székelyek 72-75
3. A dunántúli és a székelyföldi magyar, nyelvjárások egyezőségének okai. Tömeges magyar telepítések a Dunántúlról a Székelyföldre 75-81
V. A székely-kérdés jogi vonatkozásai 82-94
1. Néhány szó a székely jogrendszerről 82-88
2. A kialakult kiváltságos székely társadalmi rend, mint a közjogi értelemben vett erdélyi három nemzet tagja 88-94
C) 1. Befejező szavak 95
2. Dr. Karácsonyi János püspök emlékezete 96-97 Vissza
Tétel sorszám:
361
Kikiáltási ár:
24.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
50.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |