Vahot Imre emlékiratai I-II.
és Petőfi Sándor emlékezete
Vahot Gyula
(Budapest)
,
Könyvkötői félvászon kötés , 338 oldal
Könyvkötői félvászon kötés , 338 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1880, Kocsi Sándor, VII p. + [1] p. + 178 p. + 160 p. + [1] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Vahot Imre emlékiratai és Petőfi Sándor emlékezete I-II. (két kötet egy könyvben). Összeállította és kiadta: Vahot Gyula.
Vahot Imre fekete-fehér arcképével illusztrált, valamint előszóval kiegészített kötet.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, a kiadói címfedelek megtartásával, néhány oldalon ceruzás aláhúzással, jelöléssel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, vachottfalvi Vahot Imre (Gyöngyös, 1820. február 25. – Budapest-Budaújlak, 1879. február 21.) ügyvéd, színműíró, lapszerkesztő. Első irodalmi munkái a Rajzolatokban (1837) jelentek meg. Lovassy László és társai bebörtönzése ellen tiltakozó menetet szervezett, emiatt rövid időre börtönre ítélték. 1838-ban Pestre költözött és jogot tanult. Ekkor írta meg „Zách nemzetség” c. tragédiáját, melyet a cenzúra csak később engedett megjelentetni. Az 1840-es évektől kezdődően az irodalomnak szentelte életét. 1842–1843-ban kiadója volt az "Országgyűlési Almanach"-nak. 1844-től szerkesztette a "Regélő Pesti Divatlapot", aminek a kiadását "Pesti Divatlap" címen folytatta (1844-1848). Felismerte Petőfi Sándor tehetségét, és egy évig segédszerkesztőként alkalmazta, később azonban szembefordult vele, sőt a szabadságharc idején – egy névtelen hírlapi cikkben – támadta is. 1849 elején, mikor a császári sereg bevonult Budapestre, rövid időre bebörtönözték.
Vahot Imre fekete-fehér arcképével illusztrált, valamint előszóval kiegészített kötet.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, a kiadói címfedelek megtartásával, néhány oldalon ceruzás aláhúzással, jelöléssel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, vachottfalvi Vahot Imre (Gyöngyös, 1820. február 25. – Budapest-Budaújlak, 1879. február 21.) ügyvéd, színműíró, lapszerkesztő. Első irodalmi munkái a Rajzolatokban (1837) jelentek meg. Lovassy László és társai bebörtönzése ellen tiltakozó menetet szervezett, emiatt rövid időre börtönre ítélték. 1838-ban Pestre költözött és jogot tanult. Ekkor írta meg „Zách nemzetség” c. tragédiáját, melyet a cenzúra csak később engedett megjelentetni. Az 1840-es évektől kezdődően az irodalomnak szentelte életét. 1842–1843-ban kiadója volt az "Országgyűlési Almanach"-nak. 1844-től szerkesztette a "Regélő Pesti Divatlapot", aminek a kiadását "Pesti Divatlap" címen folytatta (1844-1848). Felismerte Petőfi Sándor tehetségét, és egy évig segédszerkesztőként alkalmazta, később azonban szembefordult vele, sőt a szabadságharc idején – egy névtelen hírlapi cikkben – támadta is. 1849 elején, mikor a császári sereg bevonult Budapestre, rövid időre bebörtönözték.
Előszó
Midőn megboldogult atyámnak, Vahot Imre magyar veterán irónak emlékiratait s Petőfi Sándor emlékezete cimű két kötetet képező művét a t. cz. olvasó közönségnek átadandó, sajtó alá bocsátám, nem... TovábbElőszó
Midőn megboldogult atyámnak, Vahot Imre magyar veterán irónak emlékiratait s Petőfi Sándor emlékezete cimű két kötetet képező művét a t. cz. olvasó közönségnek átadandó, sajtó alá bocsátám, nem tagadom, miszerint szemben a jelenkor nem legkecsegtetőbb anyagi viszonyaival, továbbá ama lelket szomoritó, de való körülménynyel, hogy épen azon osztály, melyhez atyám tartozott, legkevésbé járult elismerésével, vagy támogatásával azon czélhoz, hogy atyámnak ezen utolsó művét minél előbb kiadhassam; ezen nem csekély áldozatot igénylő munkához dobogó szivvel fogtam. Azonban a tünékeny agálylyal szembenazon erős meggyőződés győzött lelkemben: hogy szeretett magyar hazám jobbjai, kik atyámnak negyvenéves sokoldalu irodalmi működését, melylyel imádott magyar hazánk és nemzetünk irodalmi, politikai, közgazdászati, művészeti és társaséleti fejlődése harczában annak idején mint fáradhatatlan buzgalmú harczos mindenkor tántorithatatlanul és önzés nélkül állotta meg helyét, ismerik! méltánylással és elismeréssel leendenek a megboldogultnak ezen nagyértékü szellemi hagyatéka iránt. Vissza
Tétel sorszám:
399
Kikiáltási ár:
18.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
18.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |