Konek Sándor, Dr.: Magyar birodalom statistikai kézikönyve

Tartalom

ELSŐ RÉSZ.
A magyar birodalom alaperői.

I. FEJEZET. A TERÜLET.
1. §. A magyar birodalom alkatrészéi 1
2. §. A magyar birodalom geographiai fekvése, külső alakzata, határai s partfejlödése 3
3. §. A magyar birodalom és alkatrészeinek térnagysága 8
4. §. A magyar birodalom hegyrajzi (orografi) viszonyai 10
A) Álló vizek.
5. §. A magyar birodalom vízrajzi (hydrografi) viszonyai 16
B) A birodalom folyó vizei.
6. §. A folyóvizek általán, jelesen azoknak szabályozása 21
7. §. A Duna és mellékvizei (a Tiszán kivül) 26
8. §. A Tisza mellékvizei 33
9. §. Ausztriának folyóvizei 39
10. §. A magyar birodalom csatornái 41
11. §. A magyar birodalom ásványvizei és gyógyforrásai 47
12. §. Az égalji viszonyok egyáltalán, jelesen a közepes évi hömérsék 52
13. §. A légnyirkosság és csapadék, valamint az égalji viszonyok általános jellemzése 56

II. FEJEZET.
A A NÉPESSÉG.
A) a magyar birodalom általános népesedési viszonyai.
14. §. A népszámlálási törvényhozás és az utolsó népszámlálás körüli eljárás 59
15. §. A magyar birodalom s alkatrészeinek általános és viszonylagos népessége 65
16. §. A népnövekyés a magyar birodalomban 70
B) a népesedési mozgalom.
17. §. A népesedési mozgalomnak jelentősége és meghatározására szolgáló források 76

I. Az esketések.
18. §. Az esketési arány és az életkornak ez arányra való befolyása 79
19. § A protogam- és palingam esketések 86
20. §. Az esketési arányra befolyást vevő állami és társadalmi intézmények, jelesen a vegyes házasságokról 88

II. A. születések.
21. §. A születési arány egyáltalán és a nemi különbség a születéseknél 97
22. §. A törvénytelen születések számaránya 101

III. A halálozások.
23. §. A halandósági arány általán s viszonylag véve 106
24. §. A gyermekhalandóság, meg a nemi különbség a halálozásnál 109
25. §. A halandóság a különböző vallásfelekezetek és az egyes évszakok szerint 112
26. §. A halálozás okai és az egyes társadalmi momentumok, melyek a halandósági arányra lényeges befolyással vannak 115
C) A magyarbirodalmi uépesscg állandó viszonyai.
27. §. A népesség állandó viszonyainak értelmezése 121
28. §. A magyar birodalom népessége nemi különbség szerint 122
29. §. Az életkor szerinti különbség 129
30. §. A polgári, helyesebben családi állapot szerinti különbség 138
31. §. A nemzetiség szerinti különbség 138
32. §. A vallás szerinti különbség 147
33. §. A kereset és foglalkozás szerinti különbség, meg a valamely érzék hiányában szenvedők 154
34. §. A lakhely szerinti különbség 159
35. §. A tényleges tartózkodás szerinti különbség 167

MÁSODIK RÉSZ.
A magyar birodalom közművelődése.

I. FEJEZET. AZ ANYAGI MŰVELTSÉG.
I. szakasz. A mezei ipar.
36. §. A mezőgazdasági statistikának feladata, annak állása és forrásai a magyar birodalomban 173
37. §. A termő föld nagysága és a termő erő nélküli területhoz való aránya a magyar birodalomban 174
38. §. A föld minősége és az égalji viszonyoknak a mezőgazdaságra való befolyása, meg a belvizek levezetéséről szóló törvény 179
39. §. Az emberi szorgalom, mint a földmívelés egyik tényezője, jelesen a gazdasági gépek terjedése 183
40. §. Az állami és társadalmi intézmények, mint a termelés tényezői 191
41. §. A birtokviszonyokat rendező intézkedések, jelesen a földtuhermentesítés tagositas stb 193
42. §. A földhitel és ennek kielégítésére szánt intézetek 202
43. §. A mezőgazdasági szakképzettség közvetítésére és az értelmiség feileszté-sere czelzó intézmények 208
44. §. Gabonatermelés és gabonaforgalom a magyar birodalomban, összeliasónlrtva az osztrák államéval 215
45. §. A malomipar és a lisztforgalom 225
46. §. Rizstermelés, gumós növény, kereskedelmi vagy u." n. iparnövények, kertipar és gyümölcstenyésztés 229
47. §. A szőlömívelés és borászat 238

Az erdészet.
48. §. Az erdötalaj terjedelme, az évi fatermés és fakereskedés 248

Az erdészetre befolyást vevő természeti és állami intézmények.
49. §. Az erdők földrajzi eloszlása, erdömivelés 251
50. §. Az erdészeti szakképzettség s erdögazd. ismeretek terjesztésére czélzó intézmények, az erdővédelem és erdörendörség 256
51. §. Az erdők jövedelmezősége, a fakimélés,, erdei melléktermények, jelesen gubacstermés és az erdők adóztatása 258

B) a baromtenyésztés.
I. A. baromtenyésztés egyáltalán.
53. §. A magyar birodalmi baromtenyésztés állapota, jelesen szemközt a rétmíveléssel és a rendelkezésre levő takarmánynyal 260

II. A. baromtenyésztés egyes nemei.
53. §. A lótenyésztés 265
54. §. A szarvasmarhatenyésztés 272
55. §. A juhtenyésztés és gyapjutermelés 280
56. §. A kecske-és sertéstenyésztés 286
57. §. Baromfitenyésztés, méhészet, halászat és vadászat 290

II. SZAKASZ. A. bánya ipar.
58. §. A bányászatnak általános állapota Magyarbirodalomban és az arra befolyást vevő intézmények 296
59. §. Arany-és ezüsttermelés 303
60. §. Avasbányászat, jelesen a szinitendő és öntött-nyersvas termelése 305
61. §. A kőszéntermelés 212
62. §. Réz-, ólom-, higany-, ón- és Horganytermelés 317
63. §. Egyéb fontosabb érezek és ásványok, valamint egyáltalán a fémekkel való International forgalom 319
64. §. A só-, jelesen konyhasó-termelés 322

III. SZAKASZ.
A műipar. A müipar állapota általán véve.
65 §. A műipar terjedelme, azzal foglalkozók száma és a forgalomban való jelentősége 327
A müiparra befolyással vevő társadalmi és állami intézmények.
66. §. A pénzérték ingadozásai, a hitel és az iparosok associatiója 331
67. §. Az ipartörvényhozás 336
68. §. Az ipar érdekei képviseltetése (iparkamarák) és az iparügynek istápolása a kormány részéről 339
69. §. Az iparos értelmiség fejlesztésére szolgáló intézmények 342

Az egyes iparágak statistibai rajza.
1. Gépek, szállító eszközök és különféle műszerek gyártása.
70. §. A gépgyártás 345
71. §. Szállitó eszközök gyártása 348
72. §. Órák-, mű- és zenészeti szerek gyártása 352

II. Az ásványipar termelényei.
73. §. Az agyagipar, kőedény- és porczellángyártás 355
74. §. Üveggyártás 358

III. A fémipar.
75. §. A vasipar, jelesen vasfinomítás, vasöntödék, a czélkészítés és vaslemezgyártás 361
76. §. Vassodrony-, szeg-, tű-, kovácsolt szerszám-, edény- és fegyvergyártás 364

IV. Vegytani termelények gyártása.
77. §. Különféle savak, jelesen szíksó és szorosan vett vegyészeti czikkek gyártása 368
78. §. Olajok, gyertya, szappan, illatáruk és gyúszerek gyártása 371

V. Tápanyagok gyártása.
79. §. Répaczukor-gyártás 374
80. §. Szeszgyártás 378
81. §. Sörfőzés 381
82. §. Dohánygyártás 384

VI. A szövésipar.
83. §. A pamutfonás és szövés ipara 388
84. §. A len- és gyolcsipar 392
85. §. A gyapjúipar
86. §. A selyemipar 401
87. §. Csipke, paszománt, különféle szőtt, kötött és varrott áruk gyártása 406

VII. Egyéb szerves anyagokat feldolgozó iparok.
88. §. A bőrgyártás 409
89. §. A papírgyártás 412
90. §. A faáruk gyártása, meg a szalma-, nád- és egyéb fonatok ipara 415

VIII. A művészet-iparnemek.
91. §. A könyv-, kő- és réznyomdák 419
92. §. A taneszközök-, térképek, színnyomatok, fényképek és u. n. rövid (apró) áruk előállításával foglalkozó ipar 420

IV. SZAKASZ.
A kereskedelmi ipar.
A) A magyar-osztrák monarchia külkereskedése egyáltalán véve.
93. §. A vámterület, vámtörvényhozás, keresk. és vámszerzödések és az összes osztrák-magyar külforgalom 424
B) A tengeren át menő kereskedése.
94. §. A tengeren való forgalom, a hajózási mozgalom és az egyes kikötőknek abban való részesülése 430
95. §. A kereskedelmi tengerészet, keresk. és díszlobogó, tengerhajózási iskolák stb. 434
96. §. Az osztrák-magyar Lloyd és egyéb tengerhajózási vállalatok 438
97. §. A Duna- és egyéb folyóvizeken való gőzhajózási vállalatok 441
C) A continentalls külkereskedés.
98. §. A continentalis határokon való forgalom a szomszéd államok részesülése szerint 444
D) a magyar birodalom külkereskedése.
99. §. A magyar birodalom külkereskedése az országos stat. hivatal kimutatásai fonalán 449
E) a monarchia transito és bizonytalan czélra kereskedése.
100. §. Az átszállitókereskedés, valamint a monarchia összes kereskedése a be- és kivitel főtárgyai szerint 451
101. §. A további elkészítés és bizonytalan eladás végetti be-és kivitel 454
F) Dalmátországnak külforgalma.
102. §. Dalmatiának kül- és tránsitó-kereskedése 455
G) A kereskedést előmozdító eszközök.
I. A. közlekedés gyorsítására.
103. §. Az állam- és országutak 456
104. §. A vaspályaügy 459
105. §. A postaügy 468
106. §. A távirdaügy 472
H) A hitel támogatására.
107. §. A csőd- és kereskedelmi törvények, a súly- és mértékrendszer, s pénzverés ügye 474
108. §. Az osztrák szabadalmazott nemzeti bank 478
109. §. Magyarország bank- és hitelintézetei 484

III. A. forgalom közvetítésére és az értelmiség illesztésére.
110. §. Az áruk- és értéktőzsdék, consulatus ügy, keresk. társulatok 487
111. §. A kereskedelmi szakoktatás 490

II. FEJEZET. A SZELLEMI MÍVELTSÉG.
112. §. A szellemi míveltség fontossága és statistikai feltüntetésének nehézsége 492
113. §. Az elemi tanodák és népoktatás állapota a magyar birodalomban 493
114. §. A népoktatás terén működő emberbaráti tanintézetek, valamint a polgári iskolák Magyarországon 502
115. §. Gymnasiumok 505
116. §. A tudomány-egyetemek 511
117. §. Külön szakiskolák 519

II. A szellemi niiveltség egyéb tényezői.
118. §. Tudományos és képző intézetek, jelesen a tudományakadémiák 524
119. §. Egyéb tudományos és irodalmi czélokra törekvő intézetek és társulatok, meg a napi sajtó mozgalmai 528

III. A képzőmüvészetek mint a szellemi miveltség tényezője.
120. §. A képzőművészetek jelen állapota és azok érdekében fenlévö tan- és képző intézetek 534

HARMADIK RÉSZ.
A birodalom szervezete.

I. FEJEZET. AZ ALKATIDOM.
Bevezetés 541
I. SZAKASZ. Az államfőhatalom.
121. §. Az uralkodóház, trónörökösödési rend, nagykoriiság, ideiglenes kormányzás 542
122 §. A trónralépés módja, az uralkodó vallása, czimje, a bírod, czimer 542
123. §. Az uralkodó udvartartása 545
124. §. A vitézrendek 548
125. §. A fejedelemnö, az uralkodó család tagjai, meg az udvartartás évi költsége 550

II. SZAKASZ. A. népképviselet.
A) A közös érdekű viszonyok és elintézésük módja.
126. §. A közös ügyek lénye és alkotmányos elintézésükre meghívott képviseleti orgánum szervezete 551
B) A magyar államterület törvényes képviselete.
127. §. A magyar országgyűlés 556
C) A lajtántuli állaniterillct törv. képviselete.
128. §. A lajtántuli terület alkotmányos szervezetének alapelvei 563
129. §. A birodalmi tanács (Eeiohsrath), mint a lajtántuli államterület törv. képviselete 565
D) Az egyes országok képviselete.
130. §. Horvát-Szlavonországnak törvényhozó testülete 569
131. §. A bírod, tanácsban képviselt osztrák országok és tartományok képviselete 571

II. FEJEZET. A kormányidom.
Bevezetés 573
I. SZAKASZ.
A közös államügyek számára fennálló kormányközegek.
132. §. A közösügyi ministerium szervezete és alkotmányos felelőssége 573
133. §. A külügyek és császári ház ministeriuma 574
134 §. A hadügy közös ministeriuma 575
135. §. A pénzügyi közös ministerium 576
136. §. A felsége legmagasabb személye körül levő administrativ közegek 577

II. SZAKASZ.
A két államterület külön ministeriumának szervezete általában véve.
137 §. A magyar államterület ministeriumának belszervezete és alkotmányos felelőssége 578
138. §. A ministerium szervezete és felelőssége a lajtántuli államterületen 580
139. §. Az u. n. Reichsrath, mint egyik biztosítéka a lajtántuli államterület alkotmányának 582

III. SZAKASZ.
A. magyar Idr. egyes ministeriumok és az alájuk rendelt igazgatási ágak és közegek.
140. §. A magyar kir. belügyministerium 583
141. §. Hotvát-Szlavonországnak autonom kormánya 585
142. §. A köztörvényhatóságok szervezete 586
143. §. Horvát-Szlavonországnak közigazgatási szervezete 691
144. §. Magyarország községi szervezete 533
145. §. Horvát-Szlavonország községi szervezete 596
146. §. A vallás- és közoktatási magyar kir. ministerum 598
147. §. Az igazságügyi magyar kir. ministerium 601
148. §. A törvénykezés szervezete Magyarországon 603
149. §. Magyarország bűnvádi statistikája 611
150. §. A börtönügy statistikája Magyarországban 620
151. §. Horvát-Szlavoniának bírósági szervezete 623
152. §. Az ügyvédi kar és a kir. közjegyzők szervezete Magyarországban 626
153. §. A magyar kir. pénzügyministerium 630
154. §. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. ministerium 636
155. § A közmunka-és közlekedési magyar kir. ministerium 639
156. §. A magyar kir. honvédelmi ministerium 641
157. §. A magyar állami számvevőszék 644

IV. SZAKASZ.
A lajtántúli egyes ministeriumok és az alájuk rendelt igazgatási ágak s közegek.
158. §. A belügyi ministerium, meg az országos ős járás-politikai hatóságok, valamint a községi szervezet Lajtán tul 646
159. §. A vallás és közoktatási ministerium, és az egyházigazgatási szerkezet Lajtán tul 650
160. §. Az igazságügy ministerium és a törvénykezésnek szervezete Lajtán tul 651
161. §. A pénzügy rainisterium és a pénzügyi országos hatóságok szervezete Lajtán tul 666
162. §. A földmívelés ministeriuma Lajtán tul 657
163. §. A kereskedelmi rninisteriura Lajtán tul 658
164. §. A honvédelmi ministerium raeg a legfőbb számvevőség Lajtán tul669

V. SZAKASZ.
Az államháztartás.
166. §. A raagyarbirodalmi államköllségvetés általán 659
166. §. A közjövedelmi források egyáltalán jelesen a direct adók 664
167. §. A közvetett adónemek, jövedékek és illetmények 666
168. §. Az államtulajdon utáni bevétel; állarajavak, erdőségek, bányászat és pénzverés 669
169. §. A rendes kiadások főbb rovatai 673

Az államadósságról.
170. § Az osztrák-magyar monarchia államadósságának keletkezése, raai közjogi állása, és a közös függő állaraadósság legújabb állapotja 676
171. §. A megállósított osztrák államadósság ,és a magyar korona országainak ahhoz való viszonya 681
172. §. A magyar birodalom államadósságai 683

VI. SZAKASZ.
A HADÜGY SZERVEZETE.
A) A szárazföldi haderő.
I. Központi vezetés, hatóságok és különös közigazgatási ágazatok.
173. §. A közös álló hadseregadministrativ ügyei elintézésével foglalkozó hatóságok 686
174. §. A fegyveres erő egyáltalán, jelesen a szárazföldi közös hadsereg alkotása 687

II. A fegyveres erő szervezete és alkatrészei.
175. §. A védkötelezettségre vonatkozó törvényes intézkedések, a közös hadsereg kiegészítés módja, meg az ujonczozás eredménye 689
176. §. A honvédségről 694
177. §. A népfelkelésről 697

III. Katonai képző- és közigazgatási intézetek.
178. §. Katonai nevelő- és tanintézetek 699
179. §. A közigazgatási intézetek 699
180. §. A hadi tengerészet 702

VII. SZAKASZ.
Az osztrák-magyar monarchiának külviszonyai.
A) A nemzetközi képviselet.
181. §. A követségi állomások és a monarchiát külfelé képviselők representativ jellege 705
B) Az osztrák-magyar monarchiának külösszeköttetései.
182. §. A külállamokkal fenlevő szerződések 706

C) A külső politikai rang.
183. §. Az osztrák-magyar monarchia külső politikai rangja és államérdekei 708 Vissza