Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Erdély területi változásai a török hódoltság korában. 1541-1711. A Magyar Tudományos Akadémia által a Bojári Vigyázó Sándor-díjjal jutalmazott pályamunka. Írta: Dr. Lukinich Imre. Kiadva a Feridun Bey-Alapítvány támogatásával.
Szerzői előszóval, bevezetéssel, számozott lábjegyzetekkel, betűrendes, két hasábos név- és tárgymutatóval, részletes tartalomjegyzékkel, függelékként öt feliratozott, hajtogatott vonatkozó térképekkel ellátott könyv.
A könyvet az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Dr. Lukinich Imre (Varjas, 1880. április 4. – Budapest, 1950. május 16.) magyar történész, szakíró, egyetemi tanár, magántanár, az MTA tagja. A kolozsvári egyetemen szerzett történelem tanár diplomát. Székelyudvarhelyi, dési, budapesti magántanár, a pozsonyi egyetem történelem tanára, a Magyar Országos Levéltár, később az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, A Pécsre telepített Erzsébet Tudományegyetem tanára, a budapesti egyetemen a kelet-európai történelem tanára, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, majd alelnöke. a Szent István Akadémia tagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és a Magyar Társadalomtudományi Társaság választmányi, a Lengyel Tudományos Akadémia külső, a Lengyel Történelmi Társaság tiszteletbeli tagja, a Lengyel-Magyar Társaság elnöke. A pozitivista szemléletű alapos történetkutatásait a közölt bőséges forrásanyag teszi értékessé. Különösen Erdély története, a Rákóczi-korszak, a lengyel-magyar kapcsolatok kérdése foglalkoztatta.
Tartalom
Előszó III
ELSŐ RÉSZ.
Az erdélyi fejedelemség politikai és földrajzi kialakulásának története
1541-1571.
Bevezetés 1
I. Gönczi tárgyalások 1540 januárius. V. Károly törekvései Buda megszerzésére és Scepper küldetése. A János király-párt bomlása és ebben Serédi Gáspár szerepe. Területi változások az átpártolások következtében. János kir. halála; a rákosi királyválasztó országgyűlés 1540 szeptemberében 11
II. Készületek Budavára visszafoglalására. Fels Lénárt hadivállalata. Erdély belső állapota, Majlátli és Balassa. Szulejman beavatkozása János Zsigmond érdekében. A német haderő veresége, Buda török kézre jutása. Új területi kialakulások 1541 26
III. Budavár bukásának hatása. Részgyűlések 1541-ben. A gyalui egyezség 1541 deczember 29-én. Az erdélyi fejedelemség szervezése. A tiszántúli megyék politikai magatartása 1541 óta és csatlakozása Erdélyhez 36
IV. A nagyszombati országgyűlés 1545 febr. 2. és következményei. Az erdélyi joghatóság térfoglalása a Tiszántúl. A területi egyesítés újabb kísérlete, a nyírbátori szerződés 1649. Erdély és a magyar királyság egyesülése, a szászsebesi egyezmény 1551 júl. 19. 50
V. Erdély átadása és a porta. Fráter György szerepe az 1551-i török támadás alkalmával. A törökök újabb hódításai, Lippa eleste és visszavétele. Fráter György halála. Az 1552-i török hadjárat és eredményei. A hódoltság terjedése és szervezete a Tiszántúl. Mozgalmak Ferdinánd ellen. Erdély végleges különválása a magyar királyságtól 62
VI. A keletmagyarországi megyék viszonya Erdélyhez 1556 után. I. Ferdinánd és Izabella tárgyalásai a magyarországi részek ügyében 1556. Várháborúk 1557-ben. Egyezkedési kísérletek 1559-ben. Izabella halála 79
VII. Tárgyalások I. Ferdinánd és János Zsigmond közt 1560-ban. Zay Ferencz kassai főkapitány támadása. Tárgyalások 1561-ben. Balassa Menyhért elpártolása és Zay újabb támadása. János Zsigmond területi veszteségei. A hadadi ütközet 1562 márczius 4-én. Békealkudozások 1562-ben. Báthory István és Blandrata György követségei 1563. Albany küldetése Erdélybe. Kiegyezési kísérletek 1564-ben. I. Ferdinánd halála 93
VIII. A nagyszőllősi értekezlet 1564 július. Eredménytelensége, ellenséges készülődések. Szatmár visszavétele 1564 szept. 3. és következményei. János Zsigmond sikerei. Schwendi Lázár támadása 1565. Szatmári egyezkedések. A porta beavatkozása a fejedelem érdekében. Báthory István követsége. Szulejman 1566-i hadjárata és annak következményei. A gyulai hódoltság. Várháborúk 1567. Drinápolyi béke. 1568. Speyeri szerződés és előzményei 112
IX. A Partium területi viszonyai. Bihar-, Középszolnok-, Kraszna-, Zarándmegyék, Kővárvidék, Lúgos és Karánsebes vidéke. Birtokviszonyok. A magyarországi részek gazdasági jelentősége 132
MÁSODIK RÉSZ.
Területi változások. 1571-1660.
I. 1571-1594. Báthory István fejedelemsége. Erdély és a magyar királyság közjogi viszonya. A török hódoltság terjeszkedése a Partiumban. Báthory Zsigmond és Rudolf szövetsége a török ellen s Erdély beavatkozása a tizenötéves török háborúba 167
II. 1594-1601. A prágai szerződés 1595 januárius 28-án. A törökökkel folytatott harczok a Maros-Temes-vidéken. Báthory Zsigmond lemondása, Erdély és Magyarország egyesülése. Báthory Zsigmond és Endre fejedelemsége. Mihály vajda. Székely Mózes felkelése 183
III. 1601-1606. Bocskay István szabadságharczának okai. Bocskay erdélyi fejedelemsége, a bécsi béke és jelentősége. A zsitvatoroki béke 199
IV. 1607-1613. Rákóczy Zsigmond fejedelemsége. Az új magyarországi részek visszacsatolása. Báthory Gábor fejedelemmé választatása ; politikai viszonya a magyar királysághoz. A kassai egyezség. A hajdútelepítések. A második kassai egyezség. Báthory és a porta. Forgách Zsigmond támadása. A tokaji egyezség. Báthory bukása 211
V. 1613-1615. Bethlen Gábor és a magyarországi részek. Alkudozások az udvarral. A galgóczi és nagyszombati tárgyalások, a nagyszombati egyezség 1615 május 6. Bethlen és a porta. Lippa és Jenő ügye. Lippa és tartozékainak átadása 231
VI. 1615-1621. Bethlen és az udvar politikai viszonya Lippa átadása után. Homonnay György támadása. A nagyszombati tárgyalások és a második nagyszombati egyezség 1617 július 31. A nagykárolyi értekezlet 1619 márczius. Bethlen első támadásának okai, támadása, alkudozások az udvarral. Hamburgi tárgyalások. A nikolsburgi béke 251
VII. 1621-1636. A nikolsburgi béke jelentősége. Bethlen második és harmadik támadása. Bethlen halála. Pártküzdelmek Erdélyben. I. Rákóczy György fejedelemsége. Az eperjesi értekezlet és béke 1632 szept. 28. Rákóczy és a porta 273
VIII. 1636-1648. I. Rákóczy György részvétele a harminczéves háborúban; támadása; a linczi békét megelőző tárgyalások; a linczi béke. Rákóczy külpolitikája 296
IX. 1648-1660. II. Rákóczy György és a részek. Politikai viszonya a bécsi udvarhoz s a lengyel királysághoz; lengyel hadjárata. Erdély és a porta. Rhédey Ferencz, Barcsay Ákos fejedelemsége. Rákóczy bukása, Várad elfoglalása 314
X. A magyarországi részek területi és birtokviszonyai. Csanád-, Külsőszolnok-, Békés-, Csongrád-, Bihar-, Középszolnok-, Kraszna-, Máramaros-, Zaránd-, Aradmegyék, Kővár, Lúgos és Karánsebes vidéke. Hódoltsági és lakossági viszonyok 335
XI. A hét vármegye: Ugocsa-, Szatmár-, Bereg-, Szabolcs-, Zemplén-, Abaúj-, Borsodmegyék. Területi, birtok- és hódoltsági viszonyok. A részek gazdasági jelentősége 368
HARMADIK RÉSZ.
Erdély hanyatlásának és önállósága megszűnésének története. 1660-1711.
I. 1660-1664. Nagyvárad bukásának jelentősége és hatása. Kemény János fejedelemsége és szövetsége I. Lipóttal. I. Apaffi Mihály. Parasztmozgalmak a Partiumban 1660-1661. A törökök hódoltatásai és az azok ellen felmerült panaszok. A magyarországi török hadjárat és Erdély. Székelyhíd lerombolása 407
II. 1665-1671. Kísérletek az I. Lipóttal való szövetkezésre. Rottal János küldetése. Bánffy Dénes bécsi követsége 1665. Védelmi intézkedések a hódoltatásokkal szemben. Erdély és az interressatusok. Sebesvár ügye. Zarándmegye behódolásának kérdése. Portai követségek. A Halmágyvidék behódolásának végrehajtása 425
III. 1671-1686. A hódoltatások folytatása, Nemes János és Szilvási Bálint követségei. A törökök erőszakoskodásai. Bánffy Dénes ellenállása; a kolozsvári egyezség (1674 okt. 19.) és végrehajtása. Tárgyalások a váradi pasával, azok eredménytelensége. Védelmi intézkedések. Ellentétek a váradi törökök és az erdélyiek közt, kísérletek azok elsimítására 445
IV. Területi elhelyezkedés 1658-1660 óta. Lakossági viszonyok. Védelmi intézkedések. Kolozsvár átszervezése. A kolozsvári, somlyai főkapitányság. Adózás. Kraszna-, Középszolnok-, Dobokamegyék adózása. Fiscalitások, bányajövedelmek, harminczadok megszűnése, ennek következményei 467
V. 1680-1685. Thököly Imre fővezérsége, viszonya Erdélyhez. Apaffi és az 1683-i török hadjárat. Erdély és a magyar királyság közjogi viszonya. Tárgyalások I. Lipót kormányával. Dunod megbízatása. Teleki Mihály és a kercsesorai szerződés 1685 ápr. 14. A részek katonai megszállása. Dunod újabb küldetése ; az ebesfalvi egyezség 1685 nov. 27. Haller János és Somlai Ferencz követségei 486
VI. 1685-1686. A Partium megszállása és ennek következményei. Gyulai Ferencz újabb követsége Caraffához 1686 januárban. Haller János ünnepélyes követségének bécsi tárgyalásai. Apaffi és Sobieski. Erdély megszállása és gr. Scherfenberg. Tárgyalások a delegatio és gr. Scherfenberg közt 506
VII. 1686 június-1687. Haller János követi tárgyalásainak befejezése. A Haller-féle egyezség 1686 június 28. Scherfenberg kivonulása Erdélyből. Budavár visszafoglalásának következményei. Újabb elszállásolások a részekben; a Caraffával és a bécsi udvarral folytatott tárgyalások. Erdély és a porta. Károly loth. herczeg küldetése és Erdélybe nyomulása. Küküllővári tárgyalások 1687 okt. 526
VIII. 1687-1692. Balázsfalvi szerződés 1687 okt. 27.; jelentősége és végrehajtása. Erdély elszakadása a portától, visszakapcsolása Magyarországhoz. Az 1688 május 10-i fogarasi országgyűlés. Nagy Pál, Vay Mihály követsége. Apaffi halála, Thököly fejedelemsége. Bethlen Miklós követsége. A Diploma Leopoldianum és hatása 548
IX. 1692-1732. Kelet-Magyarország megszerzése. A részek közjogi helyzete. Erdély és a részek. Alvinczy követsége. Biharmegye különválása. A nádor álláspontja. Kassai katonai bizottság. Határrendezések és Marsigli. A részek visszakapcsolásának kérdése az erdélyi és magyar országgyűléseken. Az 1712 szept. 16-i és az 1732 decz. 31-i királyi végzések 570
Név- és tárgymutató 587
Függelék 647
Vissza