Aukciós tétel adatai
Budapest, 1898, Magyar Ornithologiai Központ (Franklin-Társulat Nyomdája, Bp.), 80 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Nomenclator Avium Regni Hungariae. Magyarország madárfajainak elnevezései. Összeállította s kiadta a magyar ornitologusok 1896-dik évi ezredéves értekezletének megbizásából a Magyar Ornithologiai Központ.
A Magyar Ornithologiai Központ előszavával, a rövidítések és jegyek magyarázatával, a madárfajok latin-magyar rendtáblázatával, lábjegyzetekkel és hivatalos megjegyzésekkel.
Későbbi félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, márványmintás fed- és hátlappal, aranyozott feliratú könyvgerinccel, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan állapotban. Ritka!
1893 decemberében kezdte meg munkáját a Magyar Ornithologiai Központ, a neves természettudós, Herman Ottó kezdeményezésére. A híres polihisztor volt a szervezet első igazgatója és ügyintézője. Herman Ottó [szül. Herrmann Károly Ottó] (Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) magyar természetkutató, zoológus, ornitológus, ichthiológus, arachnológus, néprajzkutató, régész, politikus. A szabadságharc leverése után a bécsi politechnikumban mérnöknek tanult, de ezt családi okok miatt nem tudta befejezni. Bécstől is meg kellett válnia, hiszen nem jelent meg a kötelező sorozáson, ezért büntetésből 13 évre besorozták katonának, ahonnan csak nagy szerencsével tudott hamarabb leszerelni. Nem volt diplomája, de önszorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa és a kiegyezés utáni magyar politikai élet fontos közszereplőjévé vált. Újságíróként és országgyűlési képviselőként a polgári haladás útján járt, és Kossuth Lajos eszmei világát követte. Az autodidakta tudós gyűjtőmunkái mellett rengeteget tanult és eredményeit rendszeresen közzétette. Talán legnépszerűbb műve A madarak hasznáról és káráról című könyv, ami rövid idő alatt több kiadást is megért, további jelentős művei A magyar halászat könyve I–II. és a Magyarország pókfaunája I–III. Nevéhez fűződik a magyar őskőkorszak-kutatás és a magyar tudományos barlangkutatás megindítása, a Miskolcon talált szakócák alapján ő állította elsőként, hogy éltek ősemberek Magyarország területén. Termékeny természetrajzi írói munkássága mellett mint tudományszervező is jeleskedett, hiszen 1877-ben alapította, és tíz évig szerkesztette a Természettudományi Füzetek című folyóiratot, továbbá 1893-ban alapította és haláláig szerkesztette a ma is megjelenő Aquila madártani folyóiratot. Közzétett tanulmányai közül több mind a mai napig forrásként is használható. A Magyar Ornitológiai Központ alapító igazgatója, a Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja, majd később elnöke. 1879 és 1886 között az Országgyűlés munkájában függetlenségi párti képviselőként vett részt. A természettudomány érdekében végzett munkássága elismerésre méltó, politikusi tevékenysége jelentős, és mindezek mellett az igényes ismeretterjesztés egyik magyarországi megteremtője volt.
A Nomenclator Avium Regni Hungariae – Magyarország madárfajainak elnevezései egy tudományos igényű, 1896-ban kiadott névjegyzék, amely a Kárpát-medencében előforduló madárfajok magyar és latin elnevezéseit tartalmazza. A kötetet a millenniumi év alkalmából állították össze a Magyar Ornithológiai Központ megbízásából, a kor legelismertebb madártani szakértőinek közreműködésével. Fontos alapmű mindazok számára, akik érdeklődnek a magyar ornitológia története, rendszertana és tudományos hagyományai iránt.
Előszó
Hazai ornitologusink az ezredévi ünnep alkalmából az 1896. évi szept. 15-ikén, Budapesten tartott barátságos összejövetelüket állandóbb alkotással óhajtván megörökíteni, egy teljes magyar...
Tovább
Előszó
Hazai ornitologusink az ezredévi ünnep alkalmából az 1896. évi szept. 15-ikén, Budapesten tartott barátságos összejövetelüket állandóbb alkotással óhajtván megörökíteni, egy teljes magyar ornitologiai szótár elkészítését határozták el. Ennek szerkesztésével a Magyar Ornitologiai Központot bízták meg.
Ehhez a szótárhoz Herman Ottó, az említett intézet főnöke felajánlotta az ország különböző vidékeiről személyesen gyűjtött szókészletét, melyhez Chernel István és Pungur Gyula is hozzájárultak kisebb terjedelmű gyűjtéseikkel.
Az Ornitologusok ezredévi értekezlete a czélba vett nagy szótárnak minél biztosabb alapon leendő elkészítése érdekében elhatározta azt is, hogy előlegesen egy kisebb terjedelmű « Nomenclator » -t fog kiadni, melynek alapján egyfelől úgy ornitologus mint nyelvészeti szakférfiak véleményének meghallgatásával a magyarországi madarak elnevezéseinek szabatosabb megállapítása, másfelől pedig a már meglevő anyagnak további gyűjtések útján való gazdagítása lehető legyen.
Vissza