Szekfű Gyula: Mi a magyar? (Borítóterv: Jeges Ernő)
Védőborítós példány
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1939, Magyar Szemle Társaság (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Bp.), 558 p. + [2] p. + XVI t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A Magyar Szemle Könyvei. No.: XV. sz.
Mi a magyar? Szerkesztette: Szekfű Gyula.
A védőborító Jeges Ernő munkája. Szerzők: Babits Mihály, Bartucz Lajos, Eckhardt Sándor, Farkas Gyula, Gerevich Tibor, Kerecsényi Dezső, Keresztury Dezső, Kodály Zoltán, Ravasz László, Szekfű Gyula, Viski Károly, Zolnai Béla, Zsirai Miklós. Szerkesztői előszóval, 16 szöveg közti fekete-fehér, feliratos képtáblával, valamint kép- és tartalomjegyzékkel, illetve a könyvsorozat korabeli hirdetéseivel kiegészített kötet. E könyvet a Magyar Szemle Társaság tulajdonában lévő "Old Kenntonian Face" anyadúcokkal ezerkilencszázharminckilenc október és november havában szedte és nyomta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, piros-szürke feliratos, rajzolt portrékat ábrázoló, fülszöveges, jó állapotú kiadói borítófedélben.
A kötet szerkesztője, Szekfű Gyula (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) magyar történész, egyetemi tanár, MTA tag, a kora újkori magyar történelem kutatója. Életművéből leginkább a Három nemzedék című történelmi szakmunka ismert, ami a Horthy-rendszer egyik fő ideológiai alapkövévé vált. Mindezek ellenére szakmai pályafutása 1945 után sem szenvedett csorbát. Bár történetírói munkássága elismerésre méltó, közéleti szerepvállalásai, politikai kurzusokat kiszolgáló írásai miatt megítélése máig ellentmondásos.
Szekfű Gyula szerkesztésében megjelent Mi a magyar? címet viselő tanulmánykötet, amelyben neves magyar írók, történészek és gondolkodók – többek között Babits Mihály, Németh László és Szekfű maga – keresik a választ a magyarság lényegére. A kötet szerzői különböző nézőpontokból – történelmi, kulturális, nyelvi és lelki szempontból – vizsgálják, mit jelent magyarnak lenni, és hogyan formálódott a magyar identitás az évszázadok során. A könyv egyszerre nemzeti önvizsgálat, kulturális tükör és szellemi iránytű egy történelmi fordulópont idején.
Mi a magyar? Szerkesztette: Szekfű Gyula.
A védőborító Jeges Ernő munkája. Szerzők: Babits Mihály, Bartucz Lajos, Eckhardt Sándor, Farkas Gyula, Gerevich Tibor, Kerecsényi Dezső, Keresztury Dezső, Kodály Zoltán, Ravasz László, Szekfű Gyula, Viski Károly, Zolnai Béla, Zsirai Miklós. Szerkesztői előszóval, 16 szöveg közti fekete-fehér, feliratos képtáblával, valamint kép- és tartalomjegyzékkel, illetve a könyvsorozat korabeli hirdetéseivel kiegészített kötet. E könyvet a Magyar Szemle Társaság tulajdonában lévő "Old Kenntonian Face" anyadúcokkal ezerkilencszázharminckilenc október és november havában szedte és nyomta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, piros-szürke feliratos, rajzolt portrékat ábrázoló, fülszöveges, jó állapotú kiadói borítófedélben.
A kötet szerkesztője, Szekfű Gyula (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) magyar történész, egyetemi tanár, MTA tag, a kora újkori magyar történelem kutatója. Életművéből leginkább a Három nemzedék című történelmi szakmunka ismert, ami a Horthy-rendszer egyik fő ideológiai alapkövévé vált. Mindezek ellenére szakmai pályafutása 1945 után sem szenvedett csorbát. Bár történetírói munkássága elismerésre méltó, közéleti szerepvállalásai, politikai kurzusokat kiszolgáló írásai miatt megítélése máig ellentmondásos.
Szekfű Gyula szerkesztésében megjelent Mi a magyar? címet viselő tanulmánykötet, amelyben neves magyar írók, történészek és gondolkodók – többek között Babits Mihály, Németh László és Szekfű maga – keresik a választ a magyarság lényegére. A kötet szerzői különböző nézőpontokból – történelmi, kulturális, nyelvi és lelki szempontból – vizsgálják, mit jelent magyarnak lenni, és hogyan formálódott a magyar identitás az évszázadok során. A könyv egyszerre nemzeti önvizsgálat, kulturális tükör és szellemi iránytű egy történelmi fordulópont idején.
Előszó
Nemsokára három éve lesz annak, hogy a Magyar Szemle szerkesztőségében négyen-öten, mindnyájan az ötvenévesek korosztályából, megbeszéltük ennek a könyvnek a tervét. Akkoriban még kevesen vették... TovábbElőszó
Nemsokára három éve lesz annak, hogy a Magyar Szemle szerkesztőségében négyen-öten, mindnyájan az ötvenévesek korosztályából, megbeszéltük ennek a könyvnek a tervét. Akkoriban még kevesen vették észre a láthatár szélén a felhőket, melyek még csak felvonulóban voltak és amelyekről még kevesebben képzelték el, hogy egyszer majd sötét árnyakat vethetnek erre a napsugaras országra. Bevallom, mi sem éreztük a veszedelmek igazi nagyságát, de szorongó érzésünk volt és arra gondoltunk, hogy ezzel a könyvvel útbaigazítsuk azokat a jóhiszemű magyarokat, akik a kíméletlenül ránk rohanó szellemi áramlatok, propagandák káoszában, amikor magyar magyarra mutat mint rossz, gyönge, hamis, beteg magyarra, nem tudják többé, mi is az igazi magyarság. Valami normafélének szántuk ezt a könyvet, hogy öntudatossá tegye az emberekben magyarságukat és megóvja őket a tévelygésektől, az illuzióktól, az ingoványba süllyedéstől.Szándékunkat sokáig nem tudtuk megvalósítani; közülünk többeket hosszú betegség látogatott meg, - egyikünk, akinek nagy része van a könyv tervében, Horváth János, nagy sajnálatunkra le is mondott a részvételről - de az előmunkálatok megindultak, néhány kézirat már akkor elkészült és a könyv címét nyilvánosságra is hoztuk, Magunk sem gondoltuk, mennyire szuggesztív cím a Mi a magyar? és mily széles tömegekben keltett visszhangot. Kezdő és haladottabb írástudók egész sora vetette rá magát a témára, megérezve annak az aktuális nemzeti érdeklődésben gyökerező voltát. Megindult a könyvek és cikkek lavinája, s benne ott kavargott a magyar jellem, a fejkép, a nemzeteszme, a nép, a mi a magyar?, a ki a magyar?, a mi volt a magyar? és mivé vált vagy lesz a magyar? kérdése, mindaz, amit mi is beleképzeltünk, mikor könyvcímünket megválasztottuk. Vissza
Fülszöveg
Mi a magyar? címmel Szekfű Gyula szerkesztésében, az ő és kitűnő munkatársai tollából a magyarság karakterológiáját, nemzeti önismeretünk első tudományos szemléletű rendszerezését kapja az... TovábbFülszöveg
Mi a magyar? címmel Szekfű Gyula szerkesztésében, az ő és kitűnő munkatársai tollából a magyarság karakterológiáját, nemzeti önismeretünk első tudományos szemléletű rendszerezését kapja az olvasó.Míg a magyarság lelki alkatát elemző eddigi kísérletek általában egyetlen szemszögből vizsgálták a problémát, a Magyar Szemle Társaság új kiadvány minden vonatkozásban feleletet ad a valamennyiünk oly közvetlenül érdeklő kérdésre:
MI A MAGYAR?
A könyv szerzői a tudós szakavatottságával és a toll művészetével mutatják be a magyar lélek fejlődésének képét és örök jegyeit. Lehető legteljesebb kifejezését adják a magyar lét értelmének, a magyar szellem mivoltának, arra a kérdésre válaszolnak, hogy mit jelentett ezer éven át és mit jelent különösen ma, ebben az európaiatlan Európában magyarnak lenni? Vissza
Tartalom
| A szerkesztő előszava | 7 |
| Ravasz László: A magyarság | 13 |
| Babits Mihály: A magyar jellemről | 37 |
| Eckhardt Sándor: A magyarság külföldi arcképe | 87 |
| Keresztúry Dezső: A magyar önismeret útja | 137 |
| Bartucz Lajos: Magyar ember, típus, faj | 169 |
| Zsirai Miklós: Nyelvünk alkata | |
| Zolnai Béla: A magyar stílus | 217 |
| Farkas Gyula: A nagy költők tanuságtétele | 263 |
| Kerecsényi Dezső: Magyar irodalom | 297 |
| Viski Károly: A magyar jelleg a néprajz tükrében | 341 |
| Kodály Zoltán: Magyarság a zenében | 379 |
| Gerevich Tibor: A magyar művészet szelleme | 419 |
| Szekfű Gyula: A magyar jellem történetünkben | 489 |
| Képek jegyzéke | 557 |
| I. Kassai Jakab: Nicodemus della Scala. 1443 | 434 |
| II. M. S. Mester: A három királyok imádása. 1515 körül | 435 |
| III. Királyfej Kalocsáról. XII. század vége | 436 |
| IV. Ismeretlen kassai szobrász: Alamizsmás Sz. János. Részlet. 1480 körül | 437 |
| V. Alexander Mester?: A kassai főoltár szobari. 1500 körül | 444 |
| VI. Kassai Mihály: Sz. János evangelista. 1516 | 445 |
| VII. Kassai Mihály: Madonna-fej. Részlet. 1516 | 446 |
| VIII. Ismeretlen magyar szobrász: Báthory András Madonnája. 1526 | 447 |
| IX. A kassai egykori jezsuita, ma premontrei templom. 1670-1680 körül | 450 |
| X. A kassai Sz. Domonkos-templom. XIV. század | 451 |
| XI. A kassai Sz. Erzsébet-székesegyház Mátyás-tornya | 462 |
| XII. Kass város repülőképe és térképe | 463 |
| XIII. Ismeretlen kassai szobrász: Allegorikus alak a kassai székesegyházból. XVIII. század | 464 |
| XIV. Ismeretlen kassai festő: Magyarországi Sz. Erzsébet születése. 1470-74 | 465 |
| XV. Ismeretlen kassai szobrász: Sz. Katalin. 1500 körül | 480 |
| XVI. Ismeretlen magyar szobrász: Thurzó György síremléke. XVII. század | 481 |
Tétel sorszám:
369
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
10.000 Ft
Licitek száma: 3
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |