Biró József: Erdélyi kastélyok
Védőborítós példány
Új Idők Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner)
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés , 209 oldal
Kiadói félvászon kötés , 209 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 27 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1943], Új Idők Irodalmi Intézet (Singer és Wolfner) kiadása (Hungária Nyomda Rt., Bp.), 209 p. + [3] p. + LXXII t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Erdélyi kastélyok. Írta: Biró József. A borítótervet H. László Éva készítette.
Egy színes, beragasztott címlapképpel (A bonchidai Bánffy-kastély a XIX. század 40-50-es éveiben), 72 szöveg közti, fekete-fehér, feliratos, műnyomó-papíros képtáblán 115 számozott, fekete-fehér, feliratos fotóval, a képek jegyzékével, betűrendes, kéthasábos név- és tárgymutatóval és részletes tartalomjegyzékkel.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozott, kiadói emblémás könyvgerinccel, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, felragasztott színes fotóval ellátott, kissé sérült kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Biró József (Nagyvárad, 1907. július 8. – Budapest, 1945. január 7.) művészettörténész, szakíró. Festőművészi pályára készült, de később a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett képzőművész diplomát, ahol Réti István magyar festő és grafikus, a nagybányai művésztelep egyik alapítója, rajz- és festőmester, művészettörténész növendéke volt. Biró József életét az erdélyi műemlékek kutatásának szentelte. Kiváló szakmai felkészültsége nagyszerű esztétikai érzékkel és ügyszeretettel párosult. Kelemen Lajos segítségével témái megírásához levéltári kutatásokat és helyszíni tanulmányokat folytatott. Filológiai pontossággal megírt munkáit tárgyába való beleélés és ízes, színes stílus jellemzi. Munkatársa volt az Erdélyi Múzeumnak. 1945 elején a nyilasterror áldozata lett, édesapjával együtt tragikus körülmények között a Dunába lőtték a nyilasok. Önállóan megjelent kötetei mellett tanulmányai sorából kiemelkedik: Két kolozsvári főúri barokk palota (Archaeologiai Értesítő, Budapest, 1934); A zsibói kastély a Gerevich-emlékkönyvben.
Az Erdélyi kastélyok egy gazdagon illusztrált, részletes mű, amely bemutatja Erdély történelmi kastélyait és kúriáit. Bíró József érzékletesen tárja fel ezeknek az épületeknek művészeti, építészeti és történelmi jelentőségét, miközben betekintést nyújt az egykori arisztokrácia életébe is. A könyv különleges útikalauz mindazoknak, akik szeretnék felfedezni Erdély lenyűgöző kulturális és építészeti örökségét.
Egy színes, beragasztott címlapképpel (A bonchidai Bánffy-kastély a XIX. század 40-50-es éveiben), 72 szöveg közti, fekete-fehér, feliratos, műnyomó-papíros képtáblán 115 számozott, fekete-fehér, feliratos fotóval, a képek jegyzékével, betűrendes, kéthasábos név- és tárgymutatóval és részletes tartalomjegyzékkel.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozott, kiadói emblémás könyvgerinccel, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, felragasztott színes fotóval ellátott, kissé sérült kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Biró József (Nagyvárad, 1907. július 8. – Budapest, 1945. január 7.) művészettörténész, szakíró. Festőművészi pályára készült, de később a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett képzőművész diplomát, ahol Réti István magyar festő és grafikus, a nagybányai művésztelep egyik alapítója, rajz- és festőmester, művészettörténész növendéke volt. Biró József életét az erdélyi műemlékek kutatásának szentelte. Kiváló szakmai felkészültsége nagyszerű esztétikai érzékkel és ügyszeretettel párosult. Kelemen Lajos segítségével témái megírásához levéltári kutatásokat és helyszíni tanulmányokat folytatott. Filológiai pontossággal megírt munkáit tárgyába való beleélés és ízes, színes stílus jellemzi. Munkatársa volt az Erdélyi Múzeumnak. 1945 elején a nyilasterror áldozata lett, édesapjával együtt tragikus körülmények között a Dunába lőtték a nyilasok. Önállóan megjelent kötetei mellett tanulmányai sorából kiemelkedik: Két kolozsvári főúri barokk palota (Archaeologiai Értesítő, Budapest, 1934); A zsibói kastély a Gerevich-emlékkönyvben.
Az Erdélyi kastélyok egy gazdagon illusztrált, részletes mű, amely bemutatja Erdély történelmi kastélyait és kúriáit. Bíró József érzékletesen tárja fel ezeknek az épületeknek művészeti, építészeti és történelmi jelentőségét, miközben betekintést nyújt az egykori arisztokrácia életébe is. A könyv különleges útikalauz mindazoknak, akik szeretnék felfedezni Erdély lenyűgöző kulturális és építészeti örökségét.
Fülszöveg
Biró József a mai magyar művészettörténet egyik legkiválóbb fiatal képviselője; új könyvében Erdély régi várainak, kastélyainak, udvarházainak históriáját tárja fel. Ismerteti felépülésüket, alkotó... TovábbFülszöveg
Biró József a mai magyar művészettörténet egyik legkiválóbb fiatal képviselője; új könyvében Erdély régi várainak, kastélyainak, udvarházainak históriáját tárja fel. Ismerteti felépülésüket, alkotó mestereiket, az emlékekhez fűződő mondákat s a hiteles, sorsdöntő történelmi eseményeket. Gazdagon részletezi művészettörténeti s nemzeti jelentőségüket; bemutatja műkincseiket, szobraikat, festményeiket, berendezésüket, drága könyvtáraikat, tündérszép kertjeiket. Megismerjük e kastélyokat, mint a magyar szellemi élet, a tudomány, az irodalom, a zeneművészet tűzhelyeit; végigkísérjük Erdély nagyurait társadalmi, családi és mindennapi életükben, szórakozásaik, örömeik, bánatuk közepette, látjuk életmódjukat és udvartartásukat az elmúlt századokban. A pompás illusztrációk tömegével gazdagított mű lapjairól kibontakozik előttünk Erdély főrangú társadalmának művelődéstörténete. VisszaTartalom
| I. | 5 |
| Bevezetés | |
| Az erdélyi föld és történeti lélek különleges adottságai. | |
| II. | 11 |
| Az erdélyi kastélyok általános művészettörténeti jelentősége. | |
| A várépítő tevékenység. | |
| A várurak gyors váltakozása. | |
| A nehéz építésviszonyok. | |
| Bethlen Miklós és kastélya. | |
| Egyetemes stílussajátságok, Nyugat és Kelet szerepe. | |
| Magyar várépítési modor. | |
| A magas tetőzet. | |
| A reneszánsz kastélytípus. | |
| Az olasz és francia hatás. | |
| A fejedelemség korának lelkisége. | |
| Reneszánsz és barok. | |
| A francia szellem Erdély kastélyépítészetében. | |
| A barok fellépése és stílussajátságai. | |
| Teleki József. | |
| A klasszicizmus. | |
| Pusztulnak a kastélyok. | |
| III. | 33 |
| Az erdélyi kastélyok tárgy- és építészettörténete. | |
| A régi váromok és várak. | |
| A gótika | |
| A reneszánsz, barok, klasszicista, romantikus és újabbkori kastélyok időrendbeli építéstörténete, a külföldi hatások, mecénásaik, építészeik s az emlékekhez fűződő nevezetesebb köztörténeti események | |
| IV. | 84 |
| A plasztika emlékei. | |
| Szobrok és szobrászok Erdély kastélyaiban. | |
| A festészet emlékei: freskók, függőképek, metszetek, családi arcképek és alkotóik. | |
| A berendezés: műkincsek, ötvösművek, szőnyegek. | |
| A kandallók és kályhák. | |
| Az interieurök leírása; csillárok, bútorok, vadásztroféák, régiséggyüjtemények. | |
| A kertművészet. | |
| A francia, az angol és az újabb stílusú kerte, tervezőik és rekvizítumaik. | |
| V. | 116 |
| Szellemi élet a kastélyokban. | |
| Az arisztokrácia szerepe és jelentősége a magyar tudományban és irodalomban. | |
| Könyvgyüjtők. | |
| Kastélykönyvtárak. | |
| Családi levéltárak, oklevélgyüjtemények. | |
| Erdélyi főnemesek, mint írók és tudósok. | |
| Magyar írók és költők a kastélyokban. | |
| Zenei élet. | |
| Pásztorjátékok, színielőadások. | |
| VI. | 135 |
| A kastélyok mindennapi élete. | |
| Általános ízlés- és szokástörténeti áramlatok, az olasz, török, francia, német, angol divatok; a nemzeti hagyomány. | |
| A régi várak, kastélyok egykori beosztása, helyiségeik rendeltetése, berendezésük. | |
| Az étekzés. | |
| A borívás; borospincék. | |
| A lakodalmak, mulatságok, a táncok. | |
| A vendéglátás, a társadalmi élet. | |
| A tréfacsinálók, udvari bolondok, törpék. | |
| A vadászat; vadászkutyák, a madarászat. | |
| A lovak; istállók, lovardák, a sportok; kocsizás. | |
| Fürdő, vízvezeték, világítás. | |
| A főnemesek gazdasági szakértelem, takarékosságuk, könnyelműségük. | |
| Az udvartartás, a szermélyzet; az alkalmazottak szociális helyzete. | |
| A nőnevelés a kastélyokban, az árvák, betegek gyámolítása. | |
| A főúri társadalom erkölcstörténetéről. | |
| VII. | 165 |
| A halál: régi erdélyi temetések. | |
| A főnemesek temetkezési helye. | |
| Kápolnák és kripták a kastélyokban; síremlékek és epitáfiumok. | |
| Kísértetek, titkos alagutak, babonák. | |
| Befejezés | |
| Jegyzetek és források | 172 |
| Jegyzetek a képekhez | 188 |
| Képes táblák | I-LXXII |
| A képek jegyzéke | 193 |
| Név- és helymutató | 197 |
| KÉPEK JEGYZÉKE | |
| 1. A fogarasi vár | I |
| 2. A marosvécsi Kemény-vár | I |
| 3. Az Erdélyi Helikon Kuncz Aladár-emlékasztala a marosvécsi vár parkjában | II |
| 4. Vadásztroféá a marosvécsi vár folyosóján | II |
| 5. Az erzsébetvárosi Apéafi-kastély | III |
| 6. A szentbenedeki Kornis-várkastély | IV |
| 7. A szentbenedeki várkastély bejárati részlete | V |
| 8. A keresdi Bethlen-várkastély | V |
| 9. Az aranyosmedgyesi várkastély | VI |
| 10. A dévai Magna Curia | VI |
| 11. A dévai Magna Curia kandallója | VII |
| 12. A küküllővári Bethlen-Haller-kastély | VII |
| 13. A küküllővári kastély áthajtója | VIII |
| 14. A mezőörményesi kastély | VIII |
| 15. Mennyezet az alsórákosi Sükösd-Bethlen-várkastélyban | IX |
| 16. A bethlenszentmiklósi kastély | X |
| 17. Az erdőfülei Boda-udvarház | X |
| 18. Az egykori bonyhai Bethlen-katély | XI |
| 19. A vargyasi Daniel-kastély | XI |
| 20. Az uzoni Béldi-Mikes-kastély | XII |
| 21. A csákigorbói Haller-Jósika-kastély kapuja | XIII |
| 22. A kapjoni volt Haller-kastély | XIII |
| 23. A gyulakutai Lázár-Bánffy-udvarház kapuja | XIV |
| 24. A bonchidai Bánffy-kastély északi homlokzata | XIV |
| 25. A bonchidai kastély belsőudvari homlokzata | XV |
| 26. Helios szobra a bonchidai kastélyban | XVI |
| 27-28. Dísz-urnák a bonchidai kastélyban | XVI |
| 29. A bonchidai kastély díszkapuja | XVII |
| 30. Medea szobra a bonchidai kastélyban | XVIII |
Tétel sorszám:
051
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
11.000 Ft
Licitek száma: 3
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |