Radó Antal: Az olasz irodalom története I-II.
Magyar Tudományos Akadémia
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 1.067 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 1.067 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1896, Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky V. könyvnyomdája, Bp.), 515 p. + [1] p.; 552 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalat kiadványa. Új Folyam. No.: XXIV. sz.
Az 1896. évi illetmény első kötete. Az olasz irodalom története I-II. (egységes külön kötetekben). Írta: Radó Antal.
Szöveg közti, fekete-fehér, feliratos rajzképekkel, csillagozott lábjegyzetekkel, kötetenkénti részletes tartalomjegyzékkel és betűrendes, kéthasábos névmutatóval.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány a kiadó dombornyomott emblémájával és dupla keretezéssel ellátott fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású, kötetjelzéses könyvgerinccel, tiszta belívekkel, mintázott lapélekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötetek szerzője, Radó Antal (Mór, 1862. június 29. – Budapest, 1944. november 22.) magyar író, költő, irodalomtörténész, műfordító. A Függetlenség című napilap, a Pester Journal, a Budapesti Szemle, a Magyar Újság, a Pesti Hírlap, a Nemzet, a Pester Lloyd és a Rassegna című olasz lap munkatársa. A Magyar Könyvtár és a Remekírók Képes Könyvtára című sorozatok szerkesztőjeként jelentős szerepet játszott a klasszikus és modern magyar irodalom népszerűsítésében. Szabadkőművesként a Könyves Kálmán, majd a Reform Páholy aktív tagja volt, emellett az Otthon Irodalmi és Hírlapírói Kör egyik alapítója, a Budapesti Olasz Kör elnöke, valamint a Magyar PEN Club igazgatóságának alelnöke. Műfordítóként elsősorban olasz, francia és angol szerzők munkáit ültette át magyar nyelvre. Munkásságát pontosság és nyelvi igényesség jellemezte.
Az 1896. évi illetmény első kötete. Az olasz irodalom története I-II. (egységes külön kötetekben). Írta: Radó Antal.
Szöveg közti, fekete-fehér, feliratos rajzképekkel, csillagozott lábjegyzetekkel, kötetenkénti részletes tartalomjegyzékkel és betűrendes, kéthasábos névmutatóval.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány a kiadó dombornyomott emblémájával és dupla keretezéssel ellátott fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású, kötetjelzéses könyvgerinccel, tiszta belívekkel, mintázott lapélekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötetek szerzője, Radó Antal (Mór, 1862. június 29. – Budapest, 1944. november 22.) magyar író, költő, irodalomtörténész, műfordító. A Függetlenség című napilap, a Pester Journal, a Budapesti Szemle, a Magyar Újság, a Pesti Hírlap, a Nemzet, a Pester Lloyd és a Rassegna című olasz lap munkatársa. A Magyar Könyvtár és a Remekírók Képes Könyvtára című sorozatok szerkesztőjeként jelentős szerepet játszott a klasszikus és modern magyar irodalom népszerűsítésében. Szabadkőművesként a Könyves Kálmán, majd a Reform Páholy aktív tagja volt, emellett az Otthon Irodalmi és Hírlapírói Kör egyik alapítója, a Budapesti Olasz Kör elnöke, valamint a Magyar PEN Club igazgatóságának alelnöke. Műfordítóként elsősorban olasz, francia és angol szerzők munkáit ültette át magyar nyelvre. Munkásságát pontosság és nyelvi igényesség jellemezte.
Előszó
Részlet a könyvből: A latin nyelv leány-nyelvei közül legkorábban a provencalnak és a francziának volt irodalma. Ez a két nyelv már majdnem három százados, a X.-től a XIII. századig terjedő... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: A latin nyelv leány-nyelvei közül legkorábban a provencalnak és a francziának volt irodalma. Ez a két nyelv már majdnem három százados, a X.-től a XIII. századig terjedő költői termelésre tekinthetett vissza, midőn még az appennini félszigeten folyton a latin nyelv volt nemcsak az egyház, nemcsak a hatóságok, hanem az irodalom nyelve is. A Latium nyelvéhez való e szívós ragaszkodásnak nem nehéz nyitjára akadni. Könnyen elképzelhető, hogy a középkor olaszai a régi római dicsőség egyenes örököseinek tartották magukat, bármennyire elvegyültek is gótokkal és longobardokkal. Azok az idegen fajok legyőzhették Róma légióit, de szellemét nem. S a helyett, hogy a maguk lelki életével felfrissítették volna a már elpetyhüdt római műveltséget, inkább maguk hasonultak át telivér rómaiakká. A „dicsőséges hajdankor" iránti kegyelet erősen megvolt a Tiber és az Arno partjain, és istentelenségnek hitték volna lemondani e hajdankornak még egyedül élő emlékéről, a latin nyelvről. VisszaTartalom
| I. KÖTET | |
| A XII. és XIII. század | |
| Az olaszországi irodalom Dantéig | |
| Idegennyelvű költészet | 1 |
| Középkori latin írók | |
| Boetius | |
| Cassiodorus | |
| Krónikák, legendák, | |
| Harczi dalok | |
| Az olasz nyelv keletkezése | |
| Olasz elemek a latinban | |
| Provencei troubadourok Olaszországban | |
| A trouvére-költészet Olaszországban | |
| Középkor mondakörök | |
| Francziául író olaszok | |
| Hibrida (olasz-franczia) költészet | |
| A tájnyelvek irodalma | 14 |
| Ki volt a legelső olasz költő? Fra Giacomino Pietro da Barsegapé | |
| Fra Buonvicino da Riva | |
| Gherardo Patecchio | |
| Uguccione da Lodi | |
| Rime genovesi | |
| Lamento della sposa padovana | |
| Reinard | |
| Bovo | |
| Toszkánai dal-töredékek | |
| Rime bolognesi | |
| Ciullo d'Alcamo | |
| A Decalogo és a Salve Regina | |
| A Passio és a Föltámadás | |
| Vallásos költészet Umbriában | 21 |
| Gyelfek és Ghibellinek | |
| Vallásos fanatizmus | |
| A flagellánsok | |
| Assisi szt. Ferencz | |
| Jacopone da Todi | |
| Laudák | |
| "Rappresentazioni sacre" | |
| A szicziliai műköltészet | 30 |
| II. Frigyes | |
| Troubadourok Szicziliában | |
| Pier delle Vigne | |
| Enzo, Guiod delle Colonne, Giacomo da Lentino stb. | |
| Mily nyelven írtak a szicziliaiak? | |
| A bolognai egyetem mint irodalmi középpont | |
| A bolognai iskola | 38 |
| Paulus Hungarus | |
| Guido Guinicelli | |
| Tudóskodás és platonismus | |
| Népies hangú versek | |
| Az olaszországi irodalom Dantéig (folytatás) | |
| Flórencz elsősége | 43 |
| Okai | |
| A flórenczi pártok | |
| A czéhek, a signoria | |
| Nemzeti szellem | |
| A provencal és tudós költészet Toszkánában | 47 |
| Bonaggiunta Urbiciani | |
| Arezzói Guido | |
| A rózsa regénye | |
| Brunetto Latini | |
| Tasorettója | |
| Francesco da Barberino | |
| Dino Compagni "Intelligeznaz"-ja | |
| Az "édes új stílus" | 52 |
| Filozofálás | |
| Az új női typus | |
| A "Compiuta Donzella" | |
| Ciacco dell'Anguillaja | |
| Chiaro Davanzati | |
| Guido Cavalcanti | |
| Cino da Pistoja | |
| Alfani, Frescobaldi, Lapo Gianni | |
| A népies és a tréfás költészet | 62 |
| Giacomino Pugliese | |
| Rinaldo d'Aquino | |
| Odo delle Colonne | |
| Compagnetto da Prato | |
| Cecco Angiolieri | |
| Folgore da San Gemignano, Rustico di Filippo | |
| Cene della Chitarra | |
| Politikai költészet | |
| A próza | 66 |
| Arezzói Guido levelei | |
| A Novellino | |
| Conti di Antichi Cavalieri | |
| Libro dei Sette Savi | |
| Conti morali, I fatti di Cesare | |
| Istorietta Trojana | |
| I nobili fatti di Alessandro Magno | |
| La tavola rotonda | |
| Il tesoro | |
| Marco Polo | |
| Il libro di Catone | |
| Albertano | |
| Fiore di filosofi | |
| Fordítások | |
| Ristoro di Arezzo | |
| De regimine Rectoris | |
| R. Malaspini | |
| Matteo Spinelli | |
| A XVI. század | |
| Dante | |
| Bevezetés | 72 |
| Élete | 73 |
| Ifjúkora | |
| Beatrice | |
| Házassága | |
| Politikai szereplése | |
| Martell Károly | |
| Prior lesz | |
| Száműzetésbe megy | |
| Bolyongásai | |
| Politikai ideálja | |
| Cangrande della Scala | |
| Halála | |
| Lírája | 87 |
| A Vita Nuova | |
| Valóság-e vagy regény? | |
| A versek, a prózai rész | |
| Rime pietrose | |
| Allegorikus canzonék | |
| A "Convito" kommentárjai | |
| Prózai munkái | 100 |
| De vulgari eloquentia | |
| Elmélete az olasz nyelv keletkezéséről | |
| A tájnyelvekről | |
| A stílus felosztásai | |
| "De monarchia" | |
| Érvei, hatása | |
| Quaestio de aqua et terra | |
| Levelek | |
| Dante (folytatás) | |
| A Divina commedia | 105 |
| Előzői | |
| A középkori mystikusok és visionariusok | |
| A Tundalus-legenda | |
| A szent Patrick-legenda | |
| Egyéb viziók | |
| A "D. C." keletkezési ideje | |
| A czím | |
| A "D. C." alapeszméje | |
| Az allegorikus keret | |
| "Danteis" | |
| A pokol | 115 |
| Formája és felosztása | |
| A méretek pontossága | |
| Az előcsarnok, a limbus | |
| A szerelem bűnösei | |
| A falánkok és tobzódók | |
| Fösvények és pazarlók | |
| Eretnekek | |
| Az erőszakosok három fajtája | |
| A csalók tíz bűntömlője | |
| Az árulók négy csoportja | |
| Keresztény és pogány elemek | |
| Az utazás részletei | |
| A vándorlás ideje | |
| A purgatorium | 125 |
| Formája és felsoztása | |
| Antipurgatorium | |
| Sordello | |
| A hét P. | |
| Kevélyek, irígyek, haragosok, tunyák, fösvények és pazarlók, falánkok, az érzéki szerelem bűnösei | |
| A földi paradicsom | |
| Találkozás Beatricével | |
| A paradicsom | 134 |
| Felosztása | |
| Aquinói szent Tamás tanai | |
| A hold, Merkur, Vénus | |
| Találkozás a magyar királylyal | |
| A nap, Mars, Jupiter, Saturnus, az álló csillagok ege | |
| A kristályos ég, az empireum | |
| Dante meglátja a "fények fényét" | |
| A "Divina Commedia" szépségei | 140 |
| A mű conceptiója | |
| A "D. C." mint Dante lelkének története, mint az emberiség megjobbulásának allegoriája, mint politikai iránymű | |
| A pártember elfogultsága | |
| A szerkezet | |
| D. fantáziája | |
| Nyelve | |
| Leírásai: tájak, emberek | |
| A dantei homály | |
| Petrarca | |
| Bevezetés | 149 |
| Élete | |
| Ser Petraco | |
| Avignonba, Montpellierben, Bolognában | |
| Pappá lesz | |
| Maecenása | |
| A Laura-probléma | |
| Nagy utazásai | |
| Követségi szónok | |
| P. a Mont-Ventoux-n | |
| Rajongás Rómáért | |
| A vaucluse-i magány | |
| Családja | |
| Összeköttetés Róbert nápolyi királylyal | |
| A költői koszorú | |
| Pármában | |
| P. és nápolyi Endre magyar herczeg megöletése | |
| Boccaccio | |
| P. A viscontiak udvaránál | |
| Járt-e Nagy Lajosnál? | |
| Arquában | |
| A humanismus atyja | 166 |
| Az ókori költők cultusa a középkorban | |
| A renaissance előfutárai: Dante, Albertino, Mussato | |
| P. mint régi codexek felkutatója | |
| Görögül tanul | |
| Ellensége a scholasticismusnak | |
| Az "egyéniség" érvényesülése | |
| Az "Africa" czímű éposz | |
| Eclogái | |
| Verses és prózai levelei | |
| Erkölcsbölcsészeti értekezései | |
| De contemptu mundi | |
| De remediis utriusque fortunae | |
| De vita solitaria | |
| De otio religiosorum | |
| Történeti compilatiói, kisebb latin iratai | |
| A Canzoniere | 179 |
| P. szerelme; új női ideál | |
| A lelki élet analysise | |
| A szójátékok, a "concetti"-k, képei, rhetorizálása, édeskéssége | |
| A formai tökély | |
| Nagy hatása az olasz lírára | |
| A canzonék | |
| A "Trionfi" | |
| Boccaccio | |
| Bevezetés | 193 |
| Élete | |
| A kalmársegéd | |
| Róbert nápolyi király udvara | |
| Fiammetta | |
| Flórenczi élet | |
| Visszatér Nápolyba | |
| Itélete Endre herczegről és Nagy Lajosról | |
| Rajongásága Petrarcáért | |
| Görög nyelvmestere | |
| "Megtérés" | |
| Inséges aggkora | |
| Latin munkái | 207 |
| De genealogia deorum gentilium | |
| De claris mulieribus | |
| Johanna királynő | |
| De casibus illustrium virorum | |
| De montibus stb. | |
| Latin versei | |
| Olasz verses munkái | 211 |
| Dalai | |
| "L'amorosa visione" | |
| A "Teseide" | |
| A görög "Szilágyi és Hajmási" | |
| A "Filostrato" | |
| "Il Ninfale fiesolano" | |
| Olasz prózai munkái | 219 |
| A "Filoccolo" | |
| Az "Ameto" | |
| A "Fiammetta" | |
| A "Corbaccio" | |
| A Dante-életrajz és a Dante-kommentárok | |
| A Decamerone | 225 |
| A keretes elbeszélések | |
| A Decamerone kerete | |
| Nyelv | |
| Novellái szerkezete | |
| Forrásai | |
| Ledérségek | |
| A Decamerone elterjedése | |
| Magyar utánzói | |
| A trecento kisebb írói | |
| Költészet | 247 |
| Dante-utánzók | |
| Cecco d'Ascoli | |
| Jacopo Dante | |
| Fazio degli Uberti, Federigo Frizzi | |
| Petrarca-utánzók | |
| Bindo Bonichi, Graziuolo de' Bambagliuoli | |
| Sennuccio del Bene | |
| Pieraccio Tedaldi | |
| Buonaccorso di Montemagno | |
| I Reali di Napoli | |
| Antonio Beccari | |
| Fra domenico Cavalca | |
| Antonio Pucci, a harangöntő-poéta | |
| Andrea Orcagna | |
| Elbeszélő próza | 252 |
| Boccaccio követi | |
| Franco Sacchetti | |
| Ser Giovanni, Giovanni Sercambi | |
| Il paradiso degli Alberti | |
| Egyéb gyűjtemények | |
| Fordítások francziából és latinból | |
| Vallásos irodalom | 255 |
| Fioretti di San Francesco | |
| Fra Domenico Cavalca | |
| Fra Jacopo Passavanti | |
| Giordano da Rivalto | |
| Sienai szent Katalin | |
| A Visio-irodalom | |
| Fordítások | |
| Bartolommeo da S. Concordio | |
| L'Arrighetto | |
| A krónikák | 258 |
| Dino compagni | |
| Hiteles-e krónikája? | |
| Jelentősége | |
| A három Villani | |
| Giovanni Villani mint statisztikus | |
| Kisebb krónikák | |
| A lovagregények | |
| "Libro di Fioravante" | |
| Viaggio di Carlo magno | |
| Andrea de Barberino regényei | |
| I Reali di Francia | |
| Guerino il meschino | |
| A verses lovagregények | |
| Utczai regősök | |
| A XV. század | |
| A humanismus | |
| Az első humanisták | 267 |
| A humanismus jelentősége | |
| Politikai viszonyok a XV. században | |
| A humanisták jelleme | |
| Coluccio Salutati | |
| Luigi marsigli | |
| Niccoló Cinnoli, Ambrogio Traversari | |
| A görög bevándorlók: Chrysoloras, trapezunti György, Argyropulos, Gemistos Plethon, Gaza, Bessarion, Lascaris | |
| Janus Pannonius tanítója, Aurispa | |
| Filelfo | |
| A humanismus centrumai | 277 |
| A humanismus Flórenczben: Leonardo Bruni, Poggio Bracciolini, Giannozzo manetti, Angelo Poliziano | |
| A humanismus Rómában: Lorenzo Valla, Flavio Biondo, aeneas Sylvius, Platina | |
| A humanismus Nápolyban: Beccadelli, Fazio, Pontano | |
| A humanista akadémiák | 287 |
| A platonikus akadémia Flórenczben: Marsilio Ficino, leon Battista alberti, Pico della Mirandola | |
| A római akadémia: Pomponius Laetus | |
| A nápolyi akadémia: Sannazaro, Vida | |
| A könyvnyomtatás: Aldus manutius | |
| Az olasz irodalom föléledése Toszkánában | |
| A quattrocento első fele | 292 |
| A humanisták és az olasz irodalom | |
| Giusto de' conti | |
| Lionardo Giustiniani | |
| Burchiello | |
| Mysteriumok | |
| Allessandra macinghi-Strozzi | |
| Gentile Sermini | |
| Lorenzo il Magnifico | 297 |
| Sokoldalusága | |
| Uralkodása | |
| Mátyás királylyal való barátsága | |
| Realismusa | |
| Érzéke a népies iránt | |
| La Nencia da Barberino | |
| I Beoni | |
| La Caccia col Falcone | |
| Ambra | |
| Selve d'Amore | |
| Tánczdalai | |
| Mysteriumai | |
| Poliziano | 302 |
| Baráti viszonya Medici Lőrinczczel | |
| Humanistikus működése | |
| Olasz versei | |
| A "Giostra" | |
| Az "Orfeo" | |
| Dalai | |
| A Pulciak | 307 |
| Bernardo, Antonio és Luca | |
| Luigi Pulci | |
| A "Morgante" | |
| Hogyan keletkezett | |
| Meséje | |
| Forrásai | |
| Irónia és paródia | |
| Új hang az elbeszélő költészetben | |
| Margutte és Astarotte | |
| Luigi Pulci kisebb művei | |
| Antonio Cammelli | |
| Bernardo Bellincioni | |
| A szinműírók | 312 |
| Feo Belcari | |
| Az "Abramo ed Isac" | |
| Mythologiai és világi tárgyak dramatizálása | |
| A prózaírók | |
| L. B. Alberti "Della famiglia"-ja | |
| Matteo Palmieri | |
| Vespasiano Bisticci | |
| Antonio Manetti | |
| Leonardo da Vinci | |
| Girolamo Savonarola | |
| A Toszkánán kívüli irodalom | |
| A nápolyiak | 318 |
| Marino Jonata | |
| Masuccio Salernitano | |
| P. J. de Gennaro | |
| Petrarca-utánzók | |
| Cariteo | |
| Tebaldo | |
| Serafino d'Aquila | |
| Sannazaro | |
| "Farsa"-i | |
| A "farsa cavaiuola"-k | |
| Az "Arcadia" | |
| Bojardo | 324 |
| Az Esték és udvaruk | |
| Bojardo latin munkái, olasz idilljei, fordításai | |
| Az új Lóránt | |
| Az "Orlando Innamorato" meséje | |
| Túltömöttség | |
| Nyelvi fogyatkozások | |
| Bojardo jelentősége | |
| Kisebb ferrarai írók: Sassi, Collenucci stb. | |
| A XVI. század | |
| Ariosto | |
| Az aranykor | 332 |
| A cinquecento határai | |
| Olaszország politikai állapota | |
| I. Cosimo | |
| Az Esték, Gonzagák, Roverék | |
| X. Leo | |
| A cinquecento árnyoldalai | |
| Ariosto élete | 335 |
| Ifjúsága | |
| Diák-élete | |
| Várkapitány lesz | |
| Szerelme | |
| Magyar kemenczék és magyar borok | |
| Alfonz herczeg "familiaris"-a | |
| Garfagnanában | |
| A. mint szinházi intendáns | |
| Halála | |
| Az Őrjöngő Lóránt | 346 |
| Összefüggése bojardo époszával | |
| Cselekvénye | |
| Egység-hiány | |
| A lovagvilág tükre | |
| Eredetiség | |
| A csodálatos elem | |
| A csaták és párbajok | |
| Hódolat a maecenásoknak | |
| Az erotikus részletek | |
| Az elbeszélés külsőségei | |
| Az előadásmód | |
| A leíró és a lírai részletek | |
| A népies hang | |
| A verselés tökélye | |
| Jellemei | |
| Ariosto egyéb művei | 368 |
| Szatirái | |
| A Magyarországról szóló | |
| Az elégiák "I cinque canti" | |
| Vígjátékai | |
| Machiavelli | |
| Élete | 374 |
| Politikai szereplése | |
| Követi küldetései | |
| Cesare borgia | |
| A katonai tanács | |
| Bukása | |
| Irodalmi köre | |
| Újra kanczellár lesz | |
| Halála | |
| A politikus és a történész | 379 |
| "Il principe" | |
| Czéljai | |
| Erkölcstana | |
| Discorsi sopra la prima Deca di T. Livio | |
| Tanai | |
| Nyelve | |
| Az "Arte della Guerra" | |
| A "Storie Fiorentine" | |
| Kisebb munkái | |
| A költő | 388 |
| Vígjátéka: a "Mandragora" | |
| Alakjai | |
| Cselekvénye | |
| A "Clizia" | |
| Belfagor cz. novellája | |
| Decennale-i, capitolo-i | |
| A cinquecento egyéb történetírói és politikusai | 392 |
| Francesco Guicciardini | |
| Élete és elvei | |
| Művei, főkép a "Storia d'Italia" | |
| Paolo Paruta | |
| Giovanni Botero | |
| Donato Giannotti | |
| Benedetto Varchi | |
| Jacopo Nardi | |
| Bernardo Segni | |
| Jacopo Pitti | |
| Filippo Nerli | |
| Giambattista Adriani | |
| Pier Francesco Giambullari | |
| Luigi da Porto | |
| Angiolo di Costanzo | |
| Camillo Porzio | |
| Scipione Ammirato | |
| Filippo Sassetti | |
| Tasso | |
| Bevezetés | 402 |
| Élete | 404 |
| Atyja | |
| A "Rinaldo" | |
| Diák-szerelmei | |
| Ferrarába kerül | |
| Az Eleonora-mesék | |
| Párisi útja | |
| II. Alfonz | |
| Betegsége | |
| A római birálók | |
| Lelkiismereti kételyek | |
| Szökése Ferrarából | |
| Visszatér és kórházba csukják | |
| Milyen volt lelki baja? | |
| Kiszabadul | |
| Utolsó vándorlása | |
| Halála | |
| A Megszabadult Jeruzsálem | 424 |
| A költő czélja | |
| A tárgyválasztás | |
| A vallásosság máza | |
| Az éposz meséje | |
| Szerkezete | |
| Inventio | |
| A "divina machinatio" | |
| Melancholia | |
| Női alakjai | |
| A férfihősök | |
| Stílusa | |
| A szerelmi epizódok | |
| Az átdologzott Gerusalemme | |
| Egyéb művei | 446 |
| Lírája | |
| Az "Aminta" | |
| Meséje | |
| Nyelve | |
| A "Torrismondo" | |
| Levelei | |
| Prózája | |
| Dialogusai | |
| Értekezései | |
| A cinquecento többi írói | |
| A lírai és tanító költészet | 455 |
| Petrarkisták és petrarkizálók | |
| Pietro Bembo | |
| Élete | |
| Lírája | |
| Giovanni Guidiccioni | |
| Giovanni della Casa | |
| Francesco Mario Molza | |
| Michelangelo Buonarroti | |
| Vittoria Colonna | |
| Veronica Gambara | |
| Gaspara Stampa | |
| Luigi Tansillo | |
| Az anti-petrarkisták | |
| Claudio Tolomei | |
| Baldassare Olimpo | |
| Niccoló Franco | |
| Francesco Berni | |
| A berneszk stílus | |
| Giovanni Mauro | |
| Cesare Caporali | |
| A szatira | |
| Luigi Alamanni | |
| A tanköltemény | |
| A "Coltivazione" | |
| Rucellai | |
| A színdarabok | 468 |
| Az első tragédia: Sofonisbe | |
| Rosmunda | |
| Sperone Speroni | |
| Giraldi Cintio | |
| Pietro Aretino: "L'Orazia" | |
| Vígjátékai | |
| Irodalmi kalózság | |
| G. B. della Porta G. M. Cecchi | |
| Bibbiena | |
| A rögtönzött vígjáték | |
| Alakjai | |
| A "scenario"-k | |
| Színészírók | |
| Az Andreini-család | |
| Flamminio Scala | |
| Andrea Calmo | |
| "Il Ruzzante" | |
| A sienaiak | |
| Guarini "Pastor fido"-ja | |
| Elbeszélők és életrajzírók | 487 |
| Az "Accademia floreintina" és a Crusca | |
| Bandello | |
| Anton Francesco Grazzini | |
| Agnolo Firenzuola | |
| Giambattista Giraldi | |
| Benvenuto Cellini | |
| Giorgo Vasari | |
| Moralisták, kritikusok | 495 |
| Baldassare Castiglione és "Cortegiano"-ja | |
| Bembo prózái | |
| Nyelvharcz | |
| Anton Francesco Doni | |
| Epistolariumok | |
| Annibale Caro | |
| Lodovico Castelvetro | |
| Bernardo Davanzati | |
| Fordítók | |
| II. KÖTET | |
| A XVII. század | |
| A szépirodalom | |
| A secentismus | 1 |
| A század irodalmának általános jellege | |
| Hanyatlás | |
| A stílus megromlásának okai | |
| A politikai viszonyok, a maecenások | |
| Akadémiák, ujságok, könyvtárak | |
| Marini | 7 |
| Élete | |
| Lírai versei | |
| Az "Adone" | |
| Meséje | |
| Fogyatkozásai | |
| Erkölcsi értéke | |
| "La strage degli Innocenti" | |
| Tassoni és követői | 15 |
| Élete | |
| Politikai iratai | |
| Kritikai művei | |
| Az elrablott veder | |
| Meséje | |
| Új műfajt alkotott-e? | |
| A conceptio hibái | |
| Czélzatai | |
| Szatirikus részletek | |
| Nyelve | |
| Bracciolini és éposza | |
| Lorenzo Lippi és "Malmantile"-je | |
| Népmesék az époszban | |
| Lalli, Corsini | |
| A lirikusok | 27 |
| A marinismus | |
| Achillini, Preti, Camillo Scrofa | |
| A marinismus ostromlói | |
| Chiabrera | |
| Pindaros-utánzatai | |
| Jelentősége | |
| Ttesti | |
| A Horatius-utánzás | |
| Guidi | |
| Krisztina svéd királynő írói köre | |
| Filicaja | |
| Hazafias versei | |
| Redi | |
| Maggi és Marchetti | |
| A szatira-költők | 34 |
| Salvator rosa | |
| Szatiráinak tárgyai | |
| "A költészetről" | |
| Menzini | |
| Sergardi | |
| Soldani | |
| Michelangelo Buonarroti il giovine | |
| A színművek | 40 |
| Az opera keletkezése | |
| Rinuccini | |
| Librettói | |
| Az olasz népszínmű | |
| A Rozzik | |
| Buonnaroti "Tanciá"-ja | |
| Meséje | |
| A Fiera | |
| Librettói, költői elbeszélései, lírája | |
| Gigli és Moliére-utánaztai | |
| A tragédiák | |
| A rögtönzött színdarabok | |
| A tudomány | |
| Galilei és iskolája | 52 |
| Galilei előzői | |
| G. Bruno | |
| Galilei élete | |
| Művei | |
| Nyelve | |
| Torricelli | |
| Viviani | |
| Redi | |
| Magalotti | |
| Történetírók, kritikusok, szónokok | 61 |
| Sarpi | |
| Élete | |
| A "Storia del concilio Tridentino" | |
| Sforza Pallavicini "Istoria"-ja | |
| Davila | |
| Bentivoglio | |
| Bartoli | |
| Boccalini | |
| A "Ragguagli del Parnaso" | |
| Politikai iratai | |
| Baldinucci | |
| Dati | |
| Segneri | |
| Az Árkádia kora | |
| Az újjáébredés | 71 |
| Olaszország története a XVIII. században | |
| A reform-eszmék | |
| Lombardi, Toszkána, Nápoly, Piemont | |
| A Dante-kultusz | |
| Az "Árkádia" | 76 |
| Alapításának története | |
| Törvénytáblája | |
| Elterjedése | |
| Káros hatása, haszna | |
| Crescimbeni | |
| Gravina | |
| Zappi | |
| Lemene | |
| Rolli | |
| Manfredi | |
| Frugoni | |
| Perfetti | |
| Algarotti | |
| Metastasio | 89 |
| A XVII. század operája | |
| Apostolo Zeno | |
| M. élete | |
| A jó libretto kellékei | |
| A "Didone abbandonata" stb. | |
| Az "Artaxerxes" meséje | |
| Szereplése a bécsi udvarnál | |
| Az "Olimpiade" | |
| Jellemei, cselekvényei, verselése | |
| Parini | 105 |
| Az olasz társadalom a XVIII. században | |
| A főnemesség | |
| P. élete | |
| A "Giorno" | |
| Tartalma | |
| A szatira új formája | |
| A "Giorno" hangja, nyelve | |
| P. lírája | |
| A classikai iskola | 119 |
| Reactió az "Árkádiá"-val szemben | |
| Varano | |
| Savioli | |
| Paradisi | |
| Mazza | |
| Cassoli | |
| Fantoni | |
| Bertola | |
| Cesarotti és nyelvújítása | |
| Tájnyelvi költők | 125 |
| Az olasz tájnyelvek az irodalomban | |
| Marin Sanuto | |
| G. C. Croce | |
| G. B. Basile | |
| Baldovini | |
| Assonica | |
| Sziczilia szerepe az olasz irodalomban | |
| Meli | |
| Jelentősége | |
| Goldoni | |
| Élete | 131 |
| Mozgalmas ifjúsága | |
| Ügyvéd lesz | |
| Tragédiákat ír | |
| Szerződése a Medebach-társulattal | |
| Törekvései | |
| Párisba megy | |
| Küzködése | |
| Aggkora, halála | |
| Jelleme | |
| Reformja | 145 |
| Franczia hatások az olasz irodalomban | |
| A rögtönzött vígjáték Velenczében | |
| A jellemvígjáték | |
| G. harcza a színészek s az akadémiák ellen | |
| Chiari férczművei | |
| Carlo Gozzi támadásai | |
| Voltaire | |
| Gasparo Gozzi | |
| Alakjai | 153 |
| Irányának visszahatása jellemeire | |
| Tipusok | |
| Főjellemek és mellék-alakok | |
| Mirandolina | |
| Változatosság alakjaiban | |
| A "mascherák" nevei | |
| A női alakok | |
| Vádak G. jellemei ellen | |
| A szerelemesek | |
| Az arisztokraták | |
| Czélzatai | 161 |
| A demokrata | |
| A cicisbeóság | |
| A kereskedő-osztály és a patriziatus | |
| A társadalmi visszásságok | |
| A "Medvék" | |
| Cselekvényei. Nyelve | 168 |
| A drámai érdek hiánya | |
| Idő- és helyegység | |
| Szerkezet | |
| Monológok | |
| Realisztikus nyelv | |
| Verselés | |
| Szabatosság | |
| Népdrámái | |
| A "Baruffe Chiozzotte" | |
| Érzékeny színművei; bohózatos vígjákai; librettói | |
| Goldoni ellenlábasai | 178 |
| Carlo Gozzi sikerei | |
| A Sacchi-féle társulat | |
| "L'Amore delle tre melarance" | |
| Szatira a tündérmesében | |
| Aristophanes és Gozzi | |
| L'Augellin Belverde | |
| Gratarol és Benyovszky Móricz | |
| Alfieri | |
| Előzői. Maffei, Conti | 185 |
| Az olasz tragédia meddősége | |
| Okai | |
| Maffei élete és tudományos munkái | |
| A "Merope" | |
| Meséje | |
| Haladás az előző tragikusokkal szemben | |
| Conti | |
| Politikai indítékok | |
| Alfieri élete | 191 |
| Családja | |
| Gyermekévei | |
| Utazásai | |
| Megfordul Magyarországban | |
| Tragédiákat kezd írni | |
| Tanulmányai | |
| A zsarnok-gyűlölő | |
| Albany grófnő | |
| Megtelepszik Toszkánában | |
| Párisba megy | |
| A forradalom | |
| Visszatérés Flórenczbe | |
| Utolsó évei | |
| Művei | 205 |
| Irányuk | |
| Jellemeik | |
| A zsarnokok tipusai: Fülöp, Nero, Claudius, Egisto | |
| A szabadsághősök tipusai | |
| Antigone | |
| Egyformaság és egyhangúság | |
| A mese | |
| Honan merít? | |
| A mesék módosítása | |
| Tömöttség | |
| Kevés személy | |
| Szerkezet | |
| Nyelve | |
| "Saul" és "Mirra" | 221 |
| Nem iránydrámák | |
| A "Saul" tárgya | |
| Harcz a tiara és a korona közt | |
| Mirra tragikuma | |
| "Saul és Mirra" jellemei | |
| Alfieri és Corneille | |
| Szatira, kritika, tanítóköltészet | |
| Gozzi és Baretti | 230 |
| Az irányköltészet | |
| Gasparo Gozzi élete | |
| Ujságczikkei | |
| La Difesa di Dante | |
| Bettinelli könyve | |
| Baretti pályája | |
| Ujsága | |
| Szenvedélyes bírálatai | |
| Elfogultsága | |
| Nyelvi kiválósága | |
| Forteguerri és Casti | 237 |
| A Ricciardetto | |
| Byron és Forteguerri | |
| Passeroni 101 énekes "Cicerone"je | |
| Casti pályája | |
| ledér versei | |
| Gli animali parlanti | |
| A meseírók: Crudeli, Pignotti | |
| Fiacchi | |
| A tanköltészet: Lorenzi, Spolverini, mascheroni | |
| A tudósok | |
| A történetírás | 244 |
| Francziaország hatása az olasz tudományos életre | |
| A tudományos élet fellendülése | |
| A tudósok stílusa | |
| Vico | |
| Élete | |
| A "Scienza nuova" | |
| Tartalma | |
| Giannone | |
| A "Storia civile" jelentősége | |
| G. tragikus vége | |
| A plágium vádjai | |
| Muratori | |
| Tiraboschi | |
| Denina | |
| Mazzuchelli stb. | |
| Nemzetgazdaságtan és jogtudomány | 252 |
| Intieri | |
| Genovesi | |
| Galiani | |
| P. Verri és a "Caffé" | |
| Al | |
| Verri | |
| Beccaria | |
| Dei delitti e delle pene | |
| Hatása | |
| Filangieri | |
| A Scienza della legislazione | |
| Pagano | |
| A XIX. száazd első harmad | |
| Monti | |
| A szabadságharczok kora | 259 |
| Az olasz irodalom szerepe az olasz szabadságharczok korában | |
| Olaszország története a XIX. században | |
| Napoleon | |
| A restauráczió | |
| Felkelések | |
| 1848., 1859. és 1870 | |
| Monti élete | 266 |
| Élete | |
| Római szereplése | |
| Forradalmárnak vélik | |
| Bassville | |
| Jellemgyengeség | |
| Napoleonhoz pártol | |
| Hivatalai | |
| Császári költő | |
| M. 1814. után | |
| Epikája és lírája | 272 |
| A "Bassvilliana" | |
| Meséje | |
| Dante-utánzat | |
| Nyelve | |
| A "Mascheroniana" | |
| Tárgya | |
| Il Beneficio | |
| Il bardo della selva nera | |
| Il Prometeo | |
| A Musogoniana | |
| A "Feroniade" | |
| Lírai versei | |
| Iliás-fordítása | |
| Tragédiái. Prózái | 283 |
| Az Aristodemo | |
| Meséje, alakjai | |
| Galeotto manfredi | |
| Shakespearei nyomok | |
| Egy női Othello | |
| Zambrino | |
| Jago | |
| A "Caio Gracco" | |
| A passivitás tragikuma | |
| Jellemek, nyelvezet | |
| Monti filologiai munkái | |
| Foscolo | |
| Élete | 292 |
| Monti és Foscolo jelleme | |
| F. Velenczében | |
| Milanóban | |
| Szerelmi viszonya | |
| Katonáskodása | |
| Tanár lesz | |
| Tragédiája | |
| Nem esküszik hűséget Ausztriának | |
| Menekül | |
| Londoni élete | |
| Ultime lettere di Jacopo Ortis | 300 |
| Werther és Ortis | |
| Egyező vonások és eltérések | |
| A kettős szenvedély | |
| Ortis egyénisége | |
| A hazafiság | |
| A mű hatása | |
| A Sírok. A Grácziák | 307 |
| Petrarca hatása F.-ra | |
| A Sírok keletkezése | |
| Eszmemenete | |
| Értéke | |
| A "Grácziák" tárgya | |
| Hibái | |
| Tragédiái. Prózai munkái | 313 |
| A "Tieste" | |
| Alfieri-utánzat | |
| Aiace | |
| Sophocles Ajay-a és F.-é | |
| Ricciarda | |
| A tétlenség hőse | |
| F. kritikai elvei | |
| Dante-tanulmányai stb. | |
| A kisebb classicisták | 319 |
| Pindemonte | |
| Fordításai | |
| Visszhang a Sírokra | |
| Arminiója | |
| Arici | |
| G. Paradisi | |
| Benedetti | |
| Biondi | |
| G. Marchetti stb. | |
| Manzoni | |
| A romanticismus | 325 |
| Különféle meghatározásai | |
| A reomanticismus főjellemvonása | |
| Az olasz irodalom "régi romanticismus"-a | |
| A vallásosság | |
| A népszerű és népies elem | |
| A hasznos irodalom | |
| A modern költői művek fordítása | |
| A romanticismus olasz definiálói | |
| Milano mint irodalmi központ | |
| A "Conciliatore" | |
| Az osztrák hatóságok és a romantikusok | |
| Manzoni élete | 334 |
| Ifjúsága | |
| Első kisérletei | |
| Párisba megy | |
| Fauriel | |
| Házassága | |
| Megtérése | |
| Milanóban | |
| Politikai nézetei; magánélete | |
| Lírája | 341 |
| Utánzatok | |
| A vallásos himnuszok | |
| Politikai versei | |
| Il cinque Maggio | |
| A karénekek | |
| Tragédiái | 350 |
| Újítások | |
| Történeti hűség | |
| A coro | |
| Il conte di Carmagnola | |
| Tárgya, meséje | |
| Dráma-e? | |
| A jellemek | |
| Adelchi | |
| Cselekvénye | |
| A dramatizált történet | |
| Nagy Károly és Desiderio | |
| Adelchi és Ermengarda | |
| Tendentiák | |
| A Jegyesek | 361 |
| M. elmélete a történeti regényről | |
| Regény a népnek | |
| Erkölcsi tanítás | |
| Vádak | |
| A mese M. és Walter Scott | |
| A Jegyesek történeti háttere | |
| Alakjai | |
| Don Abbondio | |
| M. humora | |
| A Jegyesek nyelve | |
| A Jegyesek átdolgozása | |
| M. elmélete az olasz irodalmi nyelvről | |
| Kritikai és történeti munkái | 375 |
| Levele a nyelvegységről | |
| A hely- és időegységről | |
| A romanticismusról | |
| A szerelem | |
| A történeti regényről | |
| A longobardokról | |
| La Colonna infame | |
| A katholikus morálról | |
| A romantikusok | |
| Silvio Pellico | 380 |
| Élete | |
| Fogsága | |
| Szereplése 1830. után | |
| Le mie prigioni | |
| Francesca da Rimini | |
| Ester d'Engaddi | |
| Berchet | 387 |
| Élete | |
| Számüzetése | |
| Műfordítások | |
| I profughi di Praga | |
| Hazafias énekei | |
| Grossi, Torti | 392 |
| Manzoni legjobb barátja | |
| A Prineide | |
| Tájnyelvi költemények | |
| La Fuggitiva | |
| Ildegonda | |
| I Lombardi alla prima Crociata | |
| Marco Visconti | |
| Torti versei | |
| Sestini | |
| Carrer | |
| Scalvini | |
| Biava | |
| Gius | |
| Niccolini | |
| Cantú | |
| Porta | |
| Leopardi | |
| Ifjúkori kisérletek | 402 |
| A szülei ház | |
| Filologiai tanulmányok | |
| Betegség | |
| Melancholia | |
| Giordani | |
| Hazafias versek | 410 |
| Lelki állapota 1818. táján | |
| Giordani meglátogatja | |
| "Itáliához" | |
| "Dante szobrára" | |
| Leveleiből | |
| A boldogtalanság költészete | 416 |
| Lelki állapota 1819-ben | |
| Filosofiája jegeczedik | |
| Életnézlete forrásai | |
| Szerelmei | |
| Pessimismus | 421 |
| A teljes reménytelenség | |
| Az öngyilkosság apologiája | |
| Brutus minor és Sappho | |
| Az első verskötet | 428 |
| Elmegy Recanatiból | |
| Róma | |
| Ismeretség Niebuhrral | |
| "Alla Sua Donna" | |
| Az első kötet sikere | |
| Az "Antologia" munkatársai | |
| Operette Morali | 433 |
| Parini, vagy a dicsőségről | |
| Párbeszédek | |
| A Természet és az izlandi | |
| Timandro e Eliandro | |
| Az emberi haladás problémája | |
| Halálvágy | |
| Detti memorabili di Filippo Ottonieri | |
| Pensieri | |
| Filosofus-e Leopardi? | |
| A második verskötet | 440 |
| L. Milanóban, Bolognában, Pisában és Flórenczben | |
| Az új kötet előszava | |
| Levél Pepoli grófhoz | |
| Emlékek | |
| Verselése | |
| Természet-festései | |
| Utolsó évei | 450 |
| Szerelme Bonaparte Sarolta iránt | |
| Inség | |
| Ranieri | |
| L. Nápolyban | |
| Halála | |
| Utolsó versei | |
| A Rekettye | |
| Toldalékok a Béka-egérharczhoz | |
| A próza | |
| A nyelvharcz | 457 |
| Cesarotti hatása | |
| Orthologusok és neologusok | |
| Cesari | |
| Perticari | |
| Giordani | |
| Colombo | |
| Grassi | |
| Costa | |
| Puoti stb. | |
| A történetírók | 465 |
| Botta | |
| Három főműve | |
| Stílusa | |
| Colletta | |
| Coco | |
| A XIX. század '30-'70-ig | |
| A hazafias irodalom | |
| A líra | 472 |
| A régi s az új romantikusok | |
| Rossetti | |
| Dall'Ongaro | |
| Poerio | |
| Mameli | |
| Prati | |
| Aleardi | |
| Verse a magyar szabadságharczról | |
| Zanella | |
| Műfordítók: Maffei, Carcano, Zendrini | |
| Belli | |
| Giusti | 484 |
| Élete | |
| Közállapotok Toszkánában | |
| A kor typusai | |
| G. szatiráinak hangja, humora, nyelve | |
| Népszerűsége | |
| Főbb költeményei | |
| Prózái | |
| A dráma | 498 |
| G. B. Niccolini | |
| Első szomorújátékai | |
| Antonio Foscarini | |
| Giovanni da Procida | |
| Arnaldo da Brescia | |
| Meséje | |
| Tendentiája | |
| Nagy hatása | |
| N. lírai versei és prózái | |
| Marenco | |
| Romani | |
| A vígjáték | |
| Giraud | |
| Nota | |
| Giacometti | |
| Gherardi del Testa | |
| Ferrari | |
| Kisebb drámaírók | |
| A regény | 513 |
| Massimo d'Azeglio | |
| Ettore Fieramosca | |
| Niccoló de'Lapi | |
| Közpályája | |
| Emlékiratai, levelei | |
| Guerrazzi | |
| Jelleme | |
| Politikai szereplése | |
| La Battaglia di Benvento | |
| L'Assedio di Firenze | |
| Il Buco nel muro | |
| Rosini | |
| Bresciani | |
| Az újabb elbeszélők | |
| De Amicis, Farina | |
| Politikusok, tudósok | 522 |
| Gioberti | |
| A "Primato" | |
| A "Rinnovamento" | |
| Balbo | |
| Le Speranze d'Italia | |
| Mazzini működése | |
| Mamiani | |
| Tommaseo | |
| Capponi | |
| Kisebb történetírók | |
| Irodalomtörténetírók | |
| Filosofusok | |
| Jogtudósok és nemzetgazdák | |
| Befejezés |
Tétel sorszám:
319
Kikiáltási ár:
9.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
9.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |