Asztalos Miklós: A történeti Erdély
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1936, Erdélyi Férfiak Egyesülete (Hungária Nyomda R.T., Bp.), 739 p. + [1] p.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A történeti Erdély. Szerkesztette: Asztalos Miklós. Előszó: Gróf Teleki Pál. Írták: Gaál István, Fodor Ferenc, Roska Márton, Buday Árpád, Asztalos Miklós, Szilády Zoltán, Tamás Lajos, Pukánszky Béla, Németh Imre, Huszár Lajos, Kampis Tamás, Genthon István, Bartha Dénes, Kozocsa Sándor, Hofbauer László.
64 szöveg közti, műnyomópapíros, fekete-fehér képtáblával, fekete-fehér, feliratozott illusztrációkkal, jegyzetekkel, irodalommal, szerkesztői zárszóval, a kötet munkatársainak névjegyzékével, a közölt hasonmáslevelek szöveganyagával, a képek jegyzékével és tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
A könyvet a Hungária Nyomda R.T. nyomtatta, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány a címfedélen a kiadó fekete-fehér emblémájával, feliratozott, az erdélyi címerrel díszített könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Asztalos Miklós (Budapest, 1899. július 28. – Körösladány, 1986. február 23.) magyar író, történész, szerkesztő és kisebbségpolitikai szakértő. Tanulmányait a budapesti és kolozsvári egyetemeken végezte, jogot és bölcsészetet hallgatott, bölcsészdoktori címet szerzett. Pályáját az Országos Széchényi Könyvtárban kezdte könyvtárosként, később a Miniszterelnökségen dolgozott, ahol a nemzetiségi ügyek szakértőjeként tevékenykedett. A két világháború között aktív közéleti szerepet vállalt: tagja, majd egyik szerkesztője volt a Bartha Miklós Társaság kiadványainak. Többek között a Könyvtári Szemle című szakfolyóirat munkatársaként is dolgozott. Nevéhez fűződik az Alterego című történelmi dráma (1941), amelyből még ugyanabban az évben film készült Egy éjszaka Erdélyben címmel. A második világháborút követően politikai okokból állásából elbocsátották, és 1951-ben kitelepítették Körösladányba, vagyonát elkobozták. Ezután élete végéig visszavonultan élt, helyi kulturális munkában vett részt. Hagyatékát – levelezését, kéziratait, emlékiratait – az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Életműve fontos forrása a két világháború közötti magyar kisebbségpolitika és közélet történetének.
64 szöveg közti, műnyomópapíros, fekete-fehér képtáblával, fekete-fehér, feliratozott illusztrációkkal, jegyzetekkel, irodalommal, szerkesztői zárszóval, a kötet munkatársainak névjegyzékével, a közölt hasonmáslevelek szöveganyagával, a képek jegyzékével és tartalomjegyzékkel ellátott kötet.
A könyvet a Hungária Nyomda R.T. nyomtatta, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány a címfedélen a kiadó fekete-fehér emblémájával, feliratozott, az erdélyi címerrel díszített könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Asztalos Miklós (Budapest, 1899. július 28. – Körösladány, 1986. február 23.) magyar író, történész, szerkesztő és kisebbségpolitikai szakértő. Tanulmányait a budapesti és kolozsvári egyetemeken végezte, jogot és bölcsészetet hallgatott, bölcsészdoktori címet szerzett. Pályáját az Országos Széchényi Könyvtárban kezdte könyvtárosként, később a Miniszterelnökségen dolgozott, ahol a nemzetiségi ügyek szakértőjeként tevékenykedett. A két világháború között aktív közéleti szerepet vállalt: tagja, majd egyik szerkesztője volt a Bartha Miklós Társaság kiadványainak. Többek között a Könyvtári Szemle című szakfolyóirat munkatársaként is dolgozott. Nevéhez fűződik az Alterego című történelmi dráma (1941), amelyből még ugyanabban az évben film készült Egy éjszaka Erdélyben címmel. A második világháborút követően politikai okokból állásából elbocsátották, és 1951-ben kitelepítették Körösladányba, vagyonát elkobozták. Ezután élete végéig visszavonultan élt, helyi kulturális munkában vett részt. Hagyatékát – levelezését, kéziratait, emlékiratait – az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Életműve fontos forrása a két világháború közötti magyar kisebbségpolitika és közélet történetének.
Előszó
A "történeti Erdély" lezárt fogalom, amelyen az idő tartalmilag már nem változtathat. Jelenti az 1918 ősze előtti Erdélyt, azt az Erdélyt, amely mindig szervesen benne élt az egyetemes magyar... TovábbElőszó
A "történeti Erdély" lezárt fogalom, amelyen az idő tartalmilag már nem változtathat. Jelenti az 1918 ősze előtti Erdélyt, azt az Erdélyt, amely mindig szervesen benne élt az egyetemes magyar életben. Az 1918. év őszén ránktámadt politikai változások nyomán ez a szerves egység formailag megszakíttatott. A "történeti Erdély" nem lezárt mult. Mégis ezidőszerint nem folytatódik. Úgy lehet szemlélni, mint amivel a mának nincs kapcsolata. Tehát befolyások és szenvedélyek nélkül. A mai idők nagyon alkalmasak arra, hogy visszatekintve a "történeti Erdély"-re, elkészítsük róla a beszámolót. A beszámoló magyaráz, tanít, emlékezetbe idéz, figyelmeztet. Van köze mégis a jövőhöz is, mert az élet nem szűnik meg, sem az élni akarás. A "történeti Erdély" könyve, amelyet a következő gazdag tartalmú lapokon kap az olvasó, beszámoló. Beszámoló a magyar élet Erdélyéről emlékezetbe idézésül, figyelmeztetésül, magyarázatul és tanító célzattal. Egyben pedig útmutató kapunyitás mindannyiunk lelkében az eljövendő új magyar Erdély szent hite, jogos bizodalma felé. A multban gyökeredzik minden eljövendő s így Erdély jövője is. Vannak örök tényezők, örök adottságok, amelyek igazságunkat a messzi évszázadok mélyébe ágyazzák, viszont igazságunkat előre hirdetik eljövendő századok felé is. Igazságunkat, amely örök tényezők, örök adottságok eredménye, következése. VisszaTartalom
| Gróf Teleki Pál: Előszó | 7-9 |
| Gaál István: Erdély földjének története | 11-31 |
| Fodor Ferenc: Erdély földrajza | 33-70 |
| Erdély helyezte a magyar medencerendszerben | 35-038 |
| Erdély földje | 38-45 |
| Erdély vizei | 45-47 |
| Erdély éghajlata | 48-51 |
| Erdély mezőgazdasági termelése | 51-57 |
| Erdély bányászata és ipara | 57-61 |
| Erdély közlekedése | 61-63 |
| Erdély települése | 63-67 |
| Erdély politikai földrajzi viszonyai | 67-70 |
| Roska Márton: Erdély őskora | 71-125 |
| Bevezetés | 73-74 |
| Régibb kőkorszak | 74-80 |
| A középső kőkorszak | 80-82 |
| Az újabb kőkor | 82-85 |
| Aeneolithikum és rézkor | 85-86 |
| A bronzkor | 97-103 |
| Vaskor | 103-123 |
| Irodalom | 124-125 |
| Buday Árpád: Erdély földjének római kora | 127-147 |
| Roska Márton: Erdély és a népvándorlások kora | 149-159 |
| Roska Márton: A honfoglalás és Erdély | 161-173 |
| Asztalos Miklós: Erdély története | 175-360 |
| Bevezetés | 177-178 |
| Erdély az Árpádok alatt (1301-ig) | 178-197 |
| Erdély a vegyesházi királyok alatt (1301-1526) | 197-228 |
| Erdély a nemzeti fejedelmek alatt (1526-1691) | 229-285 |
| Erdély mint Habsburg-tartomány (1691-1848) | 285-323 |
| A Magyarországgal való uniótól az Oláhországgal történt egyesülésig (1848-1918) | 324-357 |
| Irodalom | 358-360 |
| Szilády Zoltán: Erdély magyar népe | 361-415 |
| Kalotaszeg | 363-369 |
| Délnyugati telepek és határok | 369-371 |
| Aranyosszék | 371-377 |
| A fejedelmi vérmegye | 378-386 |
| Hétfalu | 386-391 |
| Székelyország | 391-412 |
| Irodalom | 413-415 |
| Tamás Lajos: Az erdélyi oláhság | 417-455 |
| Jegyzetek - Irodalom | 443-455 |
| Pukánszky Béla: A szászok és az erdélyi gondolat | 457-483 |
| Némethy Imre: Fejezet Erdély jogtörténetéhez | 485-502 |
| Jegyzetek - Irodalom | 500-502 |
| Huszár Lajos: Az erdélyi pénzverés története | 503-525 |
| Jegyzetek - Irodalom | 521-525 |
| Kampis Antal: Erdély iparművészetéről | 527-557 |
| Fémművesség | 536-548 |
| Faművesség | 548-554 |
| Textil | 554-556 |
| Egyéb emlékek | 556-557 |
| Genthon István: Erdély művészete | 559-594 |
| Jegyzetek | 590 |
| Irodalom | 591-594 |
| Bartha Dénes: Erdély zenetörténete | 595-644 |
| Magyarok | 600-622 |
| Románok | 622-624 |
| Szászok | 625-632 |
| Jegyzetek | 633 |
| Irodalom | 634-644 |
| Újabb magyar zene | 635-639 |
| Népzene | 639 |
| Román népzene | 640 |
| Szászok | 640-644 |
| Kozocsa Sándor: Erdély irodalomtörténete | 645-692 |
| (Magyarok) | 647-668 |
| (Szászok) | 668-676 |
| (Románok) | 676-683 |
| Irodalom | 684-692 |
| Magyarok | 684-690 |
| Szászok | 690-691 |
| Románok | 691-692 |
| Szilády Zoltán: Erdély és a magyar tudományosság | 693-700 |
| Hofbauer László: Az erdélyi akadémiai mozgalmak története a legrégibb időktől az impérium változásig | 701-720 |
| Irodalom | 720 |
| Zárszó (Asztalos Miklóstól) | 721-723 |
| A történeti Erdély munkatársai | 725-726 |
| A hasonmásban közölt levelek szövege | 727-730 |
| Képek jegyzéke | 731-737 |
| Szövegközti képek | 731-732 |
| Táblamellékletek | 731-737 |
Tétel sorszám:
026
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
8.500 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |