Bartók Lajos/Endrődi Sándor/Szana Tamás: Petőfi-album
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1898, Athenaeum Irod. és Nyomdai R. T. (Athenaeum R. Táesulat Könyvnyomdája), VI p. + [2] p. + 263 p. [7] t., ill. + 8 mell. (faximile)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Petőfi - Album. A Petőfi-Társaság megbízásából szerkesztették: Bartók Lajos, Endrődi Sándor és Szana Tamás.
Szöveg közti, fekete-fehér, feliratos reprodukciókkal, rajzokkal és dokumentum-másolatokkal, hét egész oldalas, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával (az egyik tábla egy színnel színezett) illusztrált, valamint nyolc faximile melléklettel, a szerkesztők előszavával, a Petőfi kiadások jegyzékével, részletes tartalomjegyzékkel, az önálló képek jegyzékével és a mellékletek jegyzékével kiegészített album. Az előlapon és a címlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, aranyozott és ezüstözött illusztrációval, illetve keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, a dombornyomott keretezéssel ellátott hátlapon a kötészet feltüntetésével, virágmotívumokkal díszített, kiadói előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerkesztő, Bartók Lajos (Erdőd, 1851. május 24. – Budapest, 1902. december 31.) író, költő, szerkesztő. A pesti egyetemen jogot hallgatott. Az "Üstökös"-ben írt humoros verseivel és dolgozataival keltett országos figyelmet. 1869-ben Jókai Mór a lap munkatársává fogadta és később a lap vezetését is rábízta. Tóth Kálmán "Bolond Miska"-ját is szerkesztette és írt benne rendszeresen. Ebben az élclapban teljesedett ki valójában Bartók Lajos írói tehetsége, egyéni "csípős" nyelvezete. Mint politikai szatirikus a Tisza-párt érdekében működött és kíméletlenül ostorozta a Deák-pártot. Miután a két párt Szabadelvű Párt néven egyesült, a szélső baloldalra ült át és megalapította 1878 elején a "Bolond Istók"-ot, aminek haláláig a szerkesztője is volt. Az élclapírással kapcsolatban több humoros naptárat is szerkesztett ("Don Pedro", "Mamelukok Naptára" stb.). Színművei közül többet a Nemzeti Színház is bemutatott. "A legszebb" c. háromfelvonásos vígjátékkal lépett be a színműírás birodalmába, a darabot a Nemzeti Színház is repertoárjába vette. Lírai hangulatú, természeti képekben gazdag, finom ívű, panteisztikus elbeszélő költeményeit "Téli Regék" c. alatt jelentette meg. Költészetébe jelen van a szerelmi líra, a hazafias költészet és a kifinomult természetlíra egyaránt. A Kisfaludy és a Petőfi Társaság tagja, a Nemzeti Színház drámakritikusa, a Magyarság c. nemzeti érzelmű korabeli lap szerkesztője is volt. A "Mohács után" c. történeti drámájával a nemzeti történetírás és emlékezet számára egy tartalmas és színvonalas képes albumot tett közzé.
Szöveg közti, fekete-fehér, feliratos reprodukciókkal, rajzokkal és dokumentum-másolatokkal, hét egész oldalas, feliratos, részben hártyapapírral védett képtáblával (az egyik tábla egy színnel színezett) illusztrált, valamint nyolc faximile melléklettel, a szerkesztők előszavával, a Petőfi kiadások jegyzékével, részletes tartalomjegyzékkel, az önálló képek jegyzékével és a mellékletek jegyzékével kiegészített album. Az előlapon és a címlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, aranyozott és ezüstözött illusztrációval, illetve keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, a dombornyomott keretezéssel ellátott hátlapon a kötészet feltüntetésével, virágmotívumokkal díszített, kiadói előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerkesztő, Bartók Lajos (Erdőd, 1851. május 24. – Budapest, 1902. december 31.) író, költő, szerkesztő. A pesti egyetemen jogot hallgatott. Az "Üstökös"-ben írt humoros verseivel és dolgozataival keltett országos figyelmet. 1869-ben Jókai Mór a lap munkatársává fogadta és később a lap vezetését is rábízta. Tóth Kálmán "Bolond Miska"-ját is szerkesztette és írt benne rendszeresen. Ebben az élclapban teljesedett ki valójában Bartók Lajos írói tehetsége, egyéni "csípős" nyelvezete. Mint politikai szatirikus a Tisza-párt érdekében működött és kíméletlenül ostorozta a Deák-pártot. Miután a két párt Szabadelvű Párt néven egyesült, a szélső baloldalra ült át és megalapította 1878 elején a "Bolond Istók"-ot, aminek haláláig a szerkesztője is volt. Az élclapírással kapcsolatban több humoros naptárat is szerkesztett ("Don Pedro", "Mamelukok Naptára" stb.). Színművei közül többet a Nemzeti Színház is bemutatott. "A legszebb" c. háromfelvonásos vígjátékkal lépett be a színműírás birodalmába, a darabot a Nemzeti Színház is repertoárjába vette. Lírai hangulatú, természeti képekben gazdag, finom ívű, panteisztikus elbeszélő költeményeit "Téli Regék" c. alatt jelentette meg. Költészetébe jelen van a szerelmi líra, a hazafias költészet és a kifinomult természetlíra egyaránt. A Kisfaludy és a Petőfi Társaság tagja, a Nemzeti Színház drámakritikusa, a Magyarság c. nemzeti érzelmű korabeli lap szerkesztője is volt. A "Mohács után" c. történeti drámájával a nemzeti történetírás és emlékezet számára egy tartalmas és színvonalas képes albumot tett közzé.
Előszó
A Petőfi-Társaság a szépirodalom nemzeti szellemben való művelésén kivül a Petőfi-kultusz ápolását és terjesztését tekinti főfeladatául. Gyűjti, tisztázza a nagy költő életére vonatkozó adatokat,... TovábbElőszó
A Petőfi-Társaság a szépirodalom nemzeti szellemben való művelésén kivül a Petőfi-kultusz ápolását és terjesztését tekinti főfeladatául. Gyűjti, tisztázza a nagy költő életére vonatkozó adatokat, erkölcsi támogatásban részesíti fordítóit és ma még szerény, de idővel nagyon értékessé válható ereklyetára - egyes emlékezetes tárgyak, kéziratok és első kiadások - alapja egy később létesítendő Petőfi-Muzeumnak. Albumunk szintén a Petőfi-kultuszt kivánja szolgálni. Összegyűjtöttük benne a legérdekesebb egykorú följegyzéseket s a modern magyar irodalom termékeiből azt, a mi a költő életének és műveinek megvilágítására szolgálhat. Életrajzi adalékok, széptani fejtegetések és szépirodalmi dolgozatok váltakoznak az Albumban, melyet a hazai irodalmi és tudományos társaságok előkelő tagjai igyekeztek változatossá és tartalmassá tenni. Sőt a nemes versengés, mely e tekintetben támadt s könyvünk kiszabott tere, melyhez alkalmazkodnunk kellett, azt a kénytelen-kelletlen helyzetet teremtette számunkra, hogy a jeles dolgozatok egész sorát kellett őszinte sajnálatunkra mellőznünk. így Somogyi Gyulának Petőfiről irt kitűnő, de terjedelmesebb széptani czikkét, gr. Teleki Géza, Temérdek (Jeszenszky Danó), E. Kovács Gyula, Ferenczi Zoltán, és mások Petőfi életére s műveire vonatkozó egyes adalékait... VisszaTartalom
| Jókai Mór: Petőfi ötven év után | 1 |
| A márcziusi fiatalság (4 képpel) | 114 |
| Madách Imre: Petőfi | 2 |
| Szana Tamás: Petőfi szülői (4 képpel) | 3 |
| Petőfi ereklyék (4 képpel) | 237 |
| Lampérth Géza: Első ismerkedés | 11 |
| Vámbéry Ármin: A legnagyobb költő | 12 |
| Petőfi Sándor: A vén zászlótartó (kéziratmás9 | 13 |
| Dalaim (kéziratmás) | 32 |
| Oh mi szép a vándorélet (kéziratmás) | 162 |
| Vadnay Károly: Az első füzet | 14 |
| Szabolcska Mihály: Petőfi | 31 |
| B. Eötvös József: Az első bírálat | 33 |
| Zalár József: Béranger és Petőfi | 39 |
| Ferenczy Zoltán: Petőfi és bírálói | 40 |
| Petőfi-kiadások | 256 |
| Berecz Károly: Mit kritizáltok?: | 46 |
| Lauka Gusztáv: A boldogság küszöbén (3 képpel) | 49 |
| Torkos László: Köz6ös dicsőségünk | 55 |
| Frankenburg Adolf: A tizek (8 képpel) | 56 |
| Arany János: Az »Emlények«-ből | 61 |
| Endrődi Sándor: Szendrei Julia | 62 |
| Bartók Lajos: Nem halt meg a dalnok | 70 |
| Gr. Teleki Sándor: Petőfi Sándor Koltón (4 képpel) | 71 |
| Lévay József: Jó Petőfi | 91 |
| Látogatás Petőfinél (1 képpel) | 97 |
| Gyulai Pál: Petőfi és Arany | 94 |
| Kerényi Frigyes: Petőfinek | 96 |
| Illyés Bálint: Sírod ormán | 100 |
| Degré Alajos: Márcziusi tollak | 103 |
| Jakab Ödön: Hol a költő? | 109 |
| Id. Ábrányi Kornél: Petőfi megzenésítői (egy kéziratmással) | 110 |
| Szász Gerő: Petőfi | 113 |
| Ábrányi Emil: Petőfihez (Fr. Coppée költeménye) | 132 |
| Petőfi Sándor | 159 |
| Vikár Béla: Petőfi a nép közt | 135 |
| Kiss József: Petőfi-rózsa | 141 |
| Zempléni Árpád: Petőfi | 141 |
| Aradi: A természet vadvirága (3 képpel) | 142 |
| Vajda János: 1858 | 144 |
| Havas Adolf: Petőfi műveinek első kiadása és Emich Gusztáv (1 képpel) | 145 |
| Hatala Péter: Márczius 15-e 1848-ban | 160 |
| Hentaller Lajos: Petőfi és Klapka (1 kéziratmással) | 163 |
| Dalmady Győző: Petőfi szobra | 175 |
| Szász Károly. Petőfi segesvári szobra leleplezésére | 176 |
| Petőfi újabb költeményei | 190 |
| Beöthy Zsolt: Lélektani jegyzetek Petőfihez | 177 |
| Dr. Baróti Lajos: Petőfi pesti lakása (4 képpel) | 182 |
| Emlékezetes helyek Petőfi életéből (4 képpel) | 249 |
| Kacziány Géza: Petőfi előfutárja | 191 |
| Reviczky Gyula: Petőfi él | 209 |
| Gyalokay Lajos: Az utolsó órák (3 képpel) | 210 |
| Bartók Lajos: Emlékbeszéd a segesvári szobor előtt (1 rajzzal) | 221 |
| Gyarmathy Zsigáné: Manasses | 228 |
| György Aladár: A Petőfi-Társaság | 233 |
| Esztergár László: Petőfi a külföldön (6 képpel) | 241 |
| Komócsy József: Soká kerestük azt a sírt | 246 |
| Szabó Endre: Petőfi az oroszoknál | 247 |
| Csernátoni Gyula: Petőfi egyénisége | 252 |
| Önálló képek | |
| Petőfi Debreczenben 1844-ben (Orlai képe után) | 17 |
| Petőfi 1845-ben (Barabás Miklós rajza) | 21 |
| Kis furulyám szomorúfűz ága (Munkácsy rajza) | 37 |
| Jövendölés (Zichy Mihály rajza) | 93 |
| Petőfi Sándor 1848-ban (Orlai festménye után) | 101 |
| Petőfi Sándor 1848-ban (Barabás tussrajza) | 117 |
| Petőfi a nép közt (Révész I. festménye után) | 133 |
| Petőfi 1847-ben (Jankó János rajza egy daguerreotypia után) | 149 |
| Petőfi a táborban (Révész I. festménye után) | 173 |
| Mellékletek | |
| Petőfi Sándor (Roskovics Ignácz rajza). Czimkép | 8 |
| Petőfi bucsuja (Munkácsy festménye után) | 32 |
| Petőfi apotheosisa (Zichy Mihály rjaza) | 64 |
| Petőfiné bizonyságlevele (kéziratmás) | 112 |
| Két dal (a szabadsajtó első terméke) | 120 |
| Nemzeti dal (kéziratmás) | 128 |
| Petőfi szobra Huszár Adolftól | 136 |
| Előfizetési felhivás Petőfi verseire | 144 |
| Emich szerződése Petőfivel (kéziratmás) | 152 |
| A hazáról (Vaszary János rajza) | 176 |
| Petőfi halála (Lotz Károly rajza) | 232 |
| A helység kalapácsa első kiadásának borítéka | 240 |
| Petőfi levele Telegdy Lajoshoz | 248 |
Tétel sorszám:
038
Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
15.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |