Aukciós tétel adatai
Bukarest, 1954, Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó (Intreprinderea Poligrafica, Cluj), 342 p. + [2] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Moldvai csángó népdalok és népballadák. A Folklor Intézet Kolozsvári Osztályának gyűjteményéből szerkesztette: Faragó József és Jagamas János.
A címlapon az egyik szerkesztő, Faragó József zöld tollal beírt, névre szóló, dátumozott, aláírt dedikációjával: "S. B.-nak szíves barátsággal kolozsvári látogatása emlékére. 1956. VII. 26. Faragó József".
A kötet zenei anyagának összeállításában részt vett: Szegő Júlia. Fejlécek és záródíszek rajzolója: Bene József és Tenkei R. Livia.
Számozott lábjegyzetekkel, népdal- és népballada-elemzések, szöveg közti rajzképek, 155 népdallal és népballadával, jegyzetekkel és mutatókkal, helynévmutatóval, egy vonatkozó, fekete-fehér, feliratos, hajtogatott térképvázlattal, cím- és szövegmutatóval, dallammutatóval és részletes kötetvégi tartalomjegyzékkel.
Egyedi szinezésű bibliofil félvászon kötésben, feliratos könyvgerinccel, kék feliratos, rajzképes kiadói címfedél megtartásával, modern merített papíros előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, jó állapotban. Kötethez tartozó különálló mellékletként Kallós Zoltán pusztinai gyűjtéséből származó egy gépelt csángó népballadával (Pusztina, Kallós gy. 1951.).
A kötet dedikálója és egyik szerkesztője, Faragó József [szül. Fábricz József] (Brassó, 1922. február 2. – Kolozsvár, 2004. október 23.) romániai magyar néprajzkutató, szakíró, író, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett diplomát. Az egyetemi hallgatókat tömörítő Móricz Zsigmond Kollégium alapítótagja, majd tanulmányi igazgatója, a kollégium kiadványainak szerkesztője, a kolozsvári egyetem Néprajzi Tanszékének tanára, a Román Akadémia Folklór Intézete Kolozsvári Osztályának alapítója, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapítótagjaként és az egyesület folyóiratának szerkesztője. Faragó József kutatásainak tárgya az élő népköltészet, a romániai magyar folklorisztika története és a magyar-román folklórkapcsolatok. Emellett igen aktív volt a balladák, népdalok és népmesék gyűjtésében, illetve szerkesztésében: jelentős köteteket adott ki többek között Moldvai csángó népdalok és népballadák, Romániai magyar népdalok és Háromszéki magyar népballadák címmel. Tanulmányai magyar és román nyelven jelentek meg, külföldi konferenciákon is - pl. Németországban, Finnországban, Jugoszláviában - ismertette folklórkutatási eredményeit.
Előszó
A csángó, illetőleg csángó-magyar név legelőször 1781-ben bukkant fel kétségtelenül hitelesen, s ettől kezdve, különösen a mult század közepe óta, a tudományos művek, útleírások, újságcikkek és...
Tovább
Előszó
A csángó, illetőleg csángó-magyar név legelőször 1781-ben bukkant fel kétségtelenül hitelesen, s ettől kezdve, különösen a mult század közepe óta, a tudományos művek, útleírások, újságcikkek és másfajta közlemények százaiban meg százaiban mind gyakrabban találkozunk vele.
A név eredete és jelentése még nincs véglegesen tisztázva. a sokféle magyarázó-kísérlet közül a legvalószínűbb az, amely szerint a "csángó" elnevezés a "kóborol, kivándorol, elcsatangol, elcsángál" jelentésű népnyelvi "csang, csáng" ige jelenidejű melléknévi igeneve. eszerint tehát a "csángó" név Erdélyből, a székelyföldről kivándorolt székely népcsoportok jelzője lett volna.
Vissza