Bartók Béla - Kodály Zoltán: Népdalok
Népies Irodalmi Társaság
(Budapest)
Modern félvászon kötés , 208 oldal
Modern félvászon kötés , 208 oldal
| Sorozatcím: | Erdélyi Magyarság |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 17 cm x 24 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-03-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Népies Irodalmi Társaság (ny. n., h. n.), 208 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Az Erdélyi magyarság című sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Népdalok. Közzé teszi Bartók Béla és Kodály Zoltán.
A szerzők elöljáró beszédével, a zenei jelek magyarázatával, 150 népdalkottával és szöveggel, számozott lábjegyzetekkel, dallam-mutatóval és betűrendes teljes szövegmutatóval. Címlapon tollal beírt, évszámos tulajdonosi névbeírással.
Modern félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, márványmintás fed- és hátlappal, feliratos könyvgerinccel, a színes feliratos kiadói címfedél megtartásával, modern merített papíros előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet egyik szerzője, Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, szakíró, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára, a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak, a romantikának és Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált híres operája, A kékszakállú herceg vára. 1940-ben az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről.
A kötet másik szerzője, Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) magyar zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus, az etnomuzikológia kiemelkedő alakja. Tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen és a Zeneakadémián folytatta, Hans von Koessler növendékeként, később párizsi és berlini tanulmányutakat is tett. Már fiatalon elkezdte a magyar népdalok gyűjtését – 1905 körül falvakba utazott és barátjával, Bartók Bélával együtt dolgozott népzenei gyűjtéseken. Kodály zenei művei a népzenei elemek sűrű beépítésével, magas szakmai igényességgel készültek; legismertebb alkotásai közé tartozik a Psalmus Hungaricus, Háry János, valamint a Galántai táncok. A pedagógiai munkássága révén nagy hatással volt a zenei nevelésre: kialakította azokat az elveket, amelyekre később a Kodály-módszer épült, és élete végéig szorgalmazta a népzene oktatását az iskolákban.
A szerzők elöljáró beszédével, a zenei jelek magyarázatával, 150 népdalkottával és szöveggel, számozott lábjegyzetekkel, dallam-mutatóval és betűrendes teljes szövegmutatóval. Címlapon tollal beírt, évszámos tulajdonosi névbeírással.
Modern félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, márványmintás fed- és hátlappal, feliratos könyvgerinccel, a színes feliratos kiadói címfedél megtartásával, modern merített papíros előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet egyik szerzője, Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, szakíró, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára, a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak, a romantikának és Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált híres operája, A kékszakállú herceg vára. 1940-ben az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről.
A kötet másik szerzője, Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) magyar zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus, az etnomuzikológia kiemelkedő alakja. Tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter Egyetemen és a Zeneakadémián folytatta, Hans von Koessler növendékeként, később párizsi és berlini tanulmányutakat is tett. Már fiatalon elkezdte a magyar népdalok gyűjtését – 1905 körül falvakba utazott és barátjával, Bartók Bélával együtt dolgozott népzenei gyűjtéseken. Kodály zenei művei a népzenei elemek sűrű beépítésével, magas szakmai igényességgel készültek; legismertebb alkotásai közé tartozik a Psalmus Hungaricus, Háry János, valamint a Galántai táncok. A pedagógiai munkássága révén nagy hatással volt a zenei nevelésre: kialakította azokat az elveket, amelyekre később a Kodály-módszer épült, és élete végéig szorgalmazta a népzene oktatását az iskolákban.
Előszó
Mindenki tudja, hogy a magyarságnak legrégibb, leggyökeresebb és a folklore szempontjából legérdekesebb része majdnem kivétel nélkül az elszakított területen él. Ezek között Erdély, mint nyelvi,... TovábbElőszó
Mindenki tudja, hogy a magyarságnak legrégibb, leggyökeresebb és a folklore szempontjából legérdekesebb része majdnem kivétel nélkül az elszakított területen él. Ezek között Erdély, mint nyelvi, népköltészeti és népművészeti régiségeink kincsesháza, régtől fogva első helyen áll. Hogy népzene tekintetében is gazdagabb, eredetibb minden más vidékünknél, csak az utóbbi évtizedek gyűjtő munkája mutatta meg. Ennek eredményeiből jóformán semmi sem került még a nagy nyilvánosság elé. Egy nagyszabású, minden eddigi gyűjtést rendszeresen egybefoglaló magyar népdal-kiadvány terve, érdeklődés és támogatás híján máig csak terv maradt. A mai viszonyok közt távolabb állunk megvalósulásától, mint valaha. Így hát be kell érnünk azzal, hogy kisebb részletekben, népszerű formában ismertessünk meg az anyagból, amennyit lehet. Az itt közzétett dalok összeválogatásában az a szempont vezetett, hogy, amennyire a megszabott tér engedi, a régi, kiveszőben levő erdélyi dallamstílust mutassuk be. Ennek főbb jellemző tulajdonságai: a nagy régiségre mutató, őt hangból álló (pentatonikus) hangsor; az állandó egyforma ütemezéstől való kisebb-nagyobb eltérések (tempo rubato); a szavaló ének (recitativo-parlando), melyben a szöveg ritmusa néha versszakonként máskép módosítja a dallamot; végül a gazdag ornamentika. Ez a stílus ma ugyan már jórészt a székelységre és a szomszédos magyar területre - a Szilágyságra, Kalotaszegre - szorult. Itt a huszadik század elején, mikor a rendszeres gyűjtés megindult, az idősebb nemzedék közt még eléggé virágzott. Teljes épségében megőrizték Bukovinában a 18-ik században odatelepült csángó-székely kivándorlók is. De valamikor meglehetett a magyarság egész területén. Erre mutatnak országszerte, legbővebben Felsőmagyarország és a Dunántúl előkerült nyomai. Vissza
Tétel sorszám:
024
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
15.000 Ft
Licitek száma: 9
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |