Kosztolányi Dezső: A véres költő (dedikált példány)
Genius Kiadás
Könyvkötői félvászon kötés , 257 oldal
Könyvkötői félvászon kötés , 257 oldal
| Sorozatcím: | A regényirás művészei |
|---|---|
| Kötetszám: | 7 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-09-21 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], é. n., Genius ("Jókai" nyomda rt., Bp.), [8] p. + 257 p. + [7] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A regényírás művészete c. sorozatban megjelent mű. No.: VII. sz. Szerkeszti: Kállay Miklós.
A véres költő. Írta: Kosztolányi Dezső.
A kolofon alatt a szerző, Kosztolányi Dezső tollal beírt, névre szóló - a vezetéknévnél sérült -, dedikációja látható: "... G.-nak tisztelettel: Kosztolányi Dezső Budapest, 1921."
"Ebből a könyvből ezen a kiadáson kivül kettőszázötven valódi okmánypapirra nyomott, vászonba kötött és géppel számozott példány is készült Végh Gusztáv kötéstervével és cimlapjával".
A kötetet az MTA Péczely-díjjal jutalmazta. Nyomtatta a "Jókai" nyomda rt. Budapesten. A címfedél belső oldalán tollal írt ajándékozási bejegyzés, a címfedél belső oldalán, az előzéklapon és az előlapon tulajdonosi bélyegzések, illetve ragasztott címkék láthatók.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratozás nélküli könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A véres költő c. kötet Kosztolányi, Nero császárról írt történeti regénye. "...E könyv egy új formát kereső nagy művész szemérmetes elmenekülése maga korából, ugyanabba a korba, mely ép úgy magában hordozta a felbomlás és rothadás és dekadencia minden ismérveit, mint a mai. De az írónak a korral szemben látszólagosan kihangsúlyozott impaszibilitéje dacára is úgy olvassuk a regényt, úgy kísérjük a benne szereplő regényalakok útját, mintha kortársainkról szólana az írás. Nem is csoda! Kosztolányi a mai ember szemével nézi az antik világot is s azt olvassa ki belőle, ami párhuzamosan szalad a modern élettörténéssel..." - írta a műről Ligeti Ernő (Napkelet, 1922. január 15./3. évfolyam/1. szám).
A kötet szerzője, Kosztolányi Dezső (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja. Első írását a Budapesti Napló közölte, első kötete 1907-ben jelent meg Négy fal között címmel. Már fiatalon a Nyugat körül csoportosuló írók, költők közé tartozott, művei kedvező kritikát kaptak. A Tanácsköztársaság bukása után Kosztolányi az Új Nemzedék című szélsőjobboldali lapnál helyezkedett el (1919-21), írásai ez időben irredenta, fajvédő álláspontot képviseltek. A költő utóbb szembefordult a szélsőséges eszmékkel, halála után a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját.
A véres költő. Írta: Kosztolányi Dezső.
A kolofon alatt a szerző, Kosztolányi Dezső tollal beírt, névre szóló - a vezetéknévnél sérült -, dedikációja látható: "... G.-nak tisztelettel: Kosztolányi Dezső Budapest, 1921."
"Ebből a könyvből ezen a kiadáson kivül kettőszázötven valódi okmánypapirra nyomott, vászonba kötött és géppel számozott példány is készült Végh Gusztáv kötéstervével és cimlapjával".
A kötetet az MTA Péczely-díjjal jutalmazta. Nyomtatta a "Jókai" nyomda rt. Budapesten. A címfedél belső oldalán tollal írt ajándékozási bejegyzés, a címfedél belső oldalán, az előzéklapon és az előlapon tulajdonosi bélyegzések, illetve ragasztott címkék láthatók.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratozás nélküli könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A véres költő c. kötet Kosztolányi, Nero császárról írt történeti regénye. "...E könyv egy új formát kereső nagy művész szemérmetes elmenekülése maga korából, ugyanabba a korba, mely ép úgy magában hordozta a felbomlás és rothadás és dekadencia minden ismérveit, mint a mai. De az írónak a korral szemben látszólagosan kihangsúlyozott impaszibilitéje dacára is úgy olvassuk a regényt, úgy kísérjük a benne szereplő regényalakok útját, mintha kortársainkról szólana az írás. Nem is csoda! Kosztolányi a mai ember szemével nézi az antik világot is s azt olvassa ki belőle, ami párhuzamosan szalad a modern élettörténéssel..." - írta a műről Ligeti Ernő (Napkelet, 1922. január 15./3. évfolyam/1. szám).
A kötet szerzője, Kosztolányi Dezső (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja. Első írását a Budapesti Napló közölte, első kötete 1907-ben jelent meg Négy fal között címmel. Már fiatalon a Nyugat körül csoportosuló írók, költők közé tartozott, művei kedvező kritikát kaptak. A Tanácsköztársaság bukása után Kosztolányi az Új Nemzedék című szélsőjobboldali lapnál helyezkedett el (1919-21), írásai ez időben irredenta, fajvédő álláspontot képviseltek. A költő utóbb szembefordult a szélsőséges eszmékkel, halála után a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját.
Előszó
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Az érzékeny, a mimózalelkü örökgyermek és a spleenes világfi keveredik a vonásaiban, Wilde Oszkár, aki a szabadkai aszfaltra csöppent, poros kisvárosi ákácok közt Párisról... TovábbElőszó
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Az érzékeny, a mimózalelkü örökgyermek és a spleenes világfi keveredik a vonásaiban, Wilde Oszkár, aki a szabadkai aszfaltra csöppent, poros kisvárosi ákácok közt Párisról álmodik, a gyermekszoba orvosságos üvegei narkotikus mérgek víziójával kisértik, s az éjjeli mécs rejtelmes félhomálya hasis neki, mely mesterséges paradicsomokkéjeivel csókolja. Négy fal közé zárt rabdiák, de a négy fal közt Babilontól csillagvilágok eljövendő országáig ivel a fantáziája. Az ezerarcú élet festett pirosságát a halál sápasztó görbe tükrében füröszti. Drága gonoszlélek, a szava tőr, de a vér, melyet kiserkeszt nem fáj, mert édes mint a méz és bódító, mint a mák. Kosztolányi a legtökéletesebben és a legmagyarabb hangon szólaltatta meg nálunk a nyugati dekadens költészet minden szépségét, de lirája mégis teljesen egyéni és a magyar irodalomban tartalmát, színét és hangját tekintve egészen egyedül áll. Az Őszi Koncert költőjének épen ugy nincsenek nálunk elődei csak epigonjai, mint a Szegény kisgyermek panaszai-nak. Az impassibilitás, a költő közömbössége ismeretlen előtte, a szive bibor üvegén át néz mindent és igy születik az a különös sugártörés, amely álomlatásai fölé skarlátba villódzó fekete szivárvány félelmes ivét vonja. Mind az öt érzéke a szivébe sülyed s egyszerre érzi a legelvontabb érzés formáját, izét, szinét, szagát, zengését, ezért olyan teljes és erősen érzéki hatású minden képe s ezért érezzük nála olyan erősen, mint senki másnál a szavak valőrjét. Vissza
Tétel sorszám:
216
Kikiáltási ár:
60.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
126.000 Ft
Licitek száma: 19
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |