Viski Károly, Dr.: Székely szőnyegek
Szerkesztő
Dr. Viski Károly
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
(Budapest)
Kiadói tűzött papírkötés
, 19 oldal
| Sorozatcím: |
A Magyar Népművészet Kincsestára
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
32 cm x 24 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:40
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1928, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp.), [3] p. + 16 t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Népművészet Kincsestára című sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Székely szőnyegek. Összeállította: Dr. Viski Károly, a Nemzeti Múzeum őre.
Kéthasábos bevezetővel, számozott lábjegyzetekkel, a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárában található szőnyegek leltári számának adataival, egy vonatkozó, fekete-fehér, feliratos fotóval ("Dévai csángó szoba belseje"), tizenhat, színes, beragasztott, felirat nélküli, színes képtáblával. A kiadványt a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatta Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, címkeretes címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, feliratos, keretes, kiadói emblémás címlappal, barna kartonpapírra ragasztott képtáblákkal, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Dr. Viski Károly (Torda, 1883. április 14. – Budapest, 1945. szeptember 5.) magyar etnográfus, gimnáziumi és egyetemi tanár, az MTA levelezőtagja. A budapesti egyetemen szerzett tanári diplomát. Budapesti gimnáziumi tanárként kezdte pályáját, később a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának munkatársa, majd múzeumőre lett. A kolozsvári, majd a budapesti egyetem néprajzi tanszékének oktatója, a Néprajzi Intézet igazgatója, később a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének vezetője volt. Jelentős szerepe volt a magyar paraszti kultúra és a népművészet tudományos feltárásában, különös tekintettel a tárgyi néprajzra és a székely népművészetre. Nevéhez fűződik A Magyar Népművészet Kincsestára című sorozat elindítása is, amelyben a Székely szőnyegek című kötetet szerkesztette. Györffy Istvánnal és Bátky Zsigmonddal együtt szerkesztette A magyarság néprajza című négykötetes alapművet, amely máig meghatározó a hazai néprajztudományban.
Előszó
A keleti székelység, csángóság házában gyakran találkozunk egy gyapjúból szőtt, színes, alakjára nézve a kisebb keleti szőnyegekre emlékeztető pokrócfélével, melyet hazájában a közönséges egyszínű,...
Tovább
Előszó
A keleti székelység, csángóság házában gyakran találkozunk egy gyapjúból szőtt, színes, alakjára nézve a kisebb keleti szőnyegekre emlékeztető pokrócfélével, melyet hazájában a közönséges egyszínű, legfennebb pár színes csíkkal készített pokrócféléktől való megkülönböztetésül festékes-nek neveznek; a a néprajzi kutatók s általában a textiliákkal foglalkozó szakemberek azonban székely szőnyeg néven emlegetnek. A mai úri-házbeli szőnyegek főrendeltetését nézve, nevezetesen hogy többnyire a padlót takarják, e székely munkák csakugyan nem szőnyegek; rendeltetésüket nézve inkább pokrócok, takarók, - a padló, azaz a ház fődje beterítésére általában nem használatosak.
A festékes anyaga gyapjú, melyet a székely gazda maga termel s a ház asszonynépe fon, sző meg. Festékest csak akkor szőnek, ha telik rá, ha már készen van annyi harisnyaposztó, amennyi a megfelelő ruhafélékre (harisnya, kurti, ujjas, zeke stb.) szükséges. Mert a festékes bizonyos mértékig luxus, mint az úri ház keleti szőnyege; dísz a házban: ágyon, rúdon. A rúdravaló kendők, vetettágyi hímzett párnák nagy száma a jó mód jele; ezt jelenti a sok festékes is. A gerendára, a fal közelében függesztett rúdra több helyen elébb festékest terítenek s csak erre az egyéb rúdravalót, vászonszőttest. Az ágyan pedig legalul szalmazsák vn, ezen derekalj lepedővel letakarva - s erre következik hosszában a festékes úgy, hogy mintegy fele lelóg az ágy elején. A festékesen sorakoznak aztán a párnák. (L. a mellékelt ábrát.) Az ócska festékest ágybeli, úti takaróul, lópokrócnak s egyebekre használják.
Vissza