Pethő Sándor: Világostól Trianonig (Tiltólistás kötet) (Gottermayer kötés)
A mai Magyarország kialakulásának története
Enciklopédia R.-T
(Budapest)
,
Kiadó egészvászon kötés (Gottermayer) , 324 oldal
Kiadó egészvászon kötés (Gottermayer) , 324 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1925, Enciklopédia R.-T. (Hungária Hírlapnyomda Részvénytársaság, Bp.), VIII p. + 324 p. + [4] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története. Írta: Pethő Sándor. A földrajzi részt írta: Fodor Ferenc egyetemi m. tanár.
Második kiadás. 45 fekete-fehér arcképpel, számos térképpel és ábrával illusztrált, névmutatóval és tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A címlapon ceruzával írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta a Hungária Hírlapnyomda Részvénytársaság, kötötte a Gottermayer Könyvkötői Műintézet Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, a történelmi Magyarországot ábrázoló, aranyozott, irredenta illusztrációval díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, hátlapon a kötészet dombornyomott emblémájával, megtört előzékkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője Pethő Sándor (Pásztori, 1885. március 1. – Balatonfüred, 1940. augusztus 25.) publicista, történész, a "Magyar Nemzet" c. napilap alapító-főszerkesztője. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Nápolyban és Halléban végezte. 1909-1918 között a budapesti VIII. kerületi Állami Főgimnázium történelemtanára, aztán kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytat. Az "Élet" c. folyóirat szerkesztője, a Magyar Területvédő Liga alapítója, a "Magyarság" c. napilap munkatársa, majd főszerkesztője, Hegedüs Gyulával együtt a "Magyar Nemzet" alapítója és főszerkesztője. Számos történeti, politikai tanulmánya jelent meg különböző lapokban, köztük a Bajcsy-Zsilinszky Endre által szerkesztett "Előőrs" c. politikai hetilapban. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul kitűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított, „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Második kiadás. 45 fekete-fehér arcképpel, számos térképpel és ábrával illusztrált, névmutatóval és tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A címlapon ceruzával írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta a Hungária Hírlapnyomda Részvénytársaság, kötötte a Gottermayer Könyvkötői Műintézet Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, a történelmi Magyarországot ábrázoló, aranyozott, irredenta illusztrációval díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, hátlapon a kötészet dombornyomott emblémájával, megtört előzékkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője Pethő Sándor (Pásztori, 1885. március 1. – Balatonfüred, 1940. augusztus 25.) publicista, történész, a "Magyar Nemzet" c. napilap alapító-főszerkesztője. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott, Nápolyban és Halléban végezte. 1909-1918 között a budapesti VIII. kerületi Állami Főgimnázium történelemtanára, aztán kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytat. Az "Élet" c. folyóirat szerkesztője, a Magyar Területvédő Liga alapítója, a "Magyarság" c. napilap munkatársa, majd főszerkesztője, Hegedüs Gyulával együtt a "Magyar Nemzet" alapítója és főszerkesztője. Számos történeti, politikai tanulmánya jelent meg különböző lapokban, köztük a Bajcsy-Zsilinszky Endre által szerkesztett "Előőrs" c. politikai hetilapban. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul kitűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított, „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
A IX. század közepétől kezdve a görög és perzsa történetírók ismételten megemlékeznek egy törökfajta népről, amely ismeretlen körülmények között vetődött a messze délkeletről a Fekete-tenger... TovábbElőszó
A IX. század közepétől kezdve a görög és perzsa történetírók ismételten megemlékeznek egy törökfajta népről, amely ismeretlen körülmények között vetődött a messze délkeletről a Fekete-tenger partvidékére, a Don folyó mellékére, ahol egy népesebb és hatalmasabb rokon nemzet szomszédságában, tőle meglehetősen laza államjogi viszony függőségében nomád államot alkotott. Kilétéről a görög és arab utazók nem sokat tudnak: etnikai hovatartozását utóbb csak az összehasonlító nyelvtudomány derítette ki, amikor megállapította, hogy bizonyos ugorfajta, egyébként békés foglalkozást űző nép egy harcias török törzs alattvalója lett, amelybe a hódító idővel teljesen felszívódott. Amikor a magyar nép először jelent meg a történelem első arcvonalán, akkor az idegen szem már teljesen egységesnek látta s nem észlelte azt a különbséget, amely a magyarság két etnikai alkotó eleme között kezdetben kétségkívül fennállott. VisszaTartalom
| A magyarság élettörténetének vázlata 1849-ig | |
| A nomád államtól a demokratikus királyságig | 3 |
| A nomád-állam | |
| A szentistváni monarchia | |
| Szent István rendszerének bomlása | |
| A magyar feudalizmus | |
| A magyar hűbériség nem képes szervezni a nemzetet a török ellen | |
| A magyar állam összeomlása | |
| A magyarság heroikus erőfeszítései létfentartásáért és államisága helyreállításáért | |
| Keleti vagy nyugati orientáció? | |
| A török-német egyensulyozási politika véget ér | |
| Magyarország, mint a Habsburg-monarchia sulypontja | |
| A Habsburgok szociál- és kulturpolitikája | |
| A magyarság szembenáll a nemzetiségek koaliciójával és a császár hatalommal | |
| A szabadságharc bukása | |
| Világostól Trianonig | |
| Magyarország a császár összmonarchiában | |
| Különbség az osztrák politikai módszerében 1711 és 1849 után | 45 |
| Az egységes Ausztria vezető államférfiai | |
| A Bach-rendszer alkotásai és támaszai | |
| Az abszolut rendszer belső gyöngesége | |
| A magyarság ellenállásának frontjai: | 58 |
| Az ókonzervativek | |
| A magyar középosztály passzív rezisztenciája | |
| Az emigráció | |
| Az abszolut rendszer belső és külső elszigetelődése | |
| Az egységes császári abszolutizmus összeomlása | |
| Kisérlet a 47-es alkotmány visszaállításával | |
| Deák szerint a restitutio in integrum a 48-as törvények visszaállítása | |
| Az ókonzervatív kisérlet bukása; a provizórium | |
| Az emigráció tervei is összeomlanak | |
| A középnemesség anyagilag is lejtőre jut | |
| A kiegyező hajlandóság fent is erősödik | |
| Deák nehéz helyzete 1865-ben | |
| A kiegyezés a monarchia erőviszonyainak egyensulyán épült fel | |
| Magyarország a kettős monarchiában és a hármas szövetségben | |
| A kiegyezési mű zátonyai | 81 |
| Az osztrák-szlávok ellenségei a magyar "szupremáciá"-nak | |
| "Revanche pour Sadova" | |
| A belső nehézségek: a pénzügyi helyzet; a Deák-párt dekadenciája | |
| Sennyey vagy Tisza Kálmán? | |
| Deák visszavonul. Tisza Kálmán a hatalom birtokában | |
| Lappangó ellentétek Andrássy és Tisza Kálmán politikai módszereiben | |
| A dualizmus látszólag megszilárdul | |
| A magyar értelmiségi kiábrándul a kiegyezésből. A Hatvanhét dekadenciája | |
| A Tisza-rendszer válsága és bukása | |
| Az egyházpolitikai reformok | 98 |
| Ferenc József kedvetlenül enged a Wekerle-Szilágyi nyomásnak | |
| Bánffy nemzetiségi és közjogi politikája | |
| Magyarország megünnepli ezeréves fennállásának ünnepét | |
| Az osztrák-magyar monarchia és a kiegyezés műválsága | |
| Ausztriában csak a 14. §-sal lehet fenntartani a dualizmus | 109 |
| A szabadelvü párt sülyedése: az erőszak és a korrupció | |
| Bánffy irtó hadjárata a középpártok és a nemzetiségiek ellen | |
| Az első nagy obstrukció | |
| A Széll-paktum: "jog, törvény, igazság" | |
| Surlódások a kormánypárti frakciók között | |
| A Széll-kormány válsága: a katonai kérdés | |
| Az ellenzék nemzeti irányu követeléseinek teljesítésétől teszi függővé a felemelt ujoncjavaslat megszavazását | |
| Az ó-szabadelvüek palotaforradalma Széll ellen | |
| Az osbturkció célt ér: a felemelt ujoncjavaslatot visszavonják. Kuhen-Héderváry küldetése és bukása | |
| A szabadelvü párt belső széthullása | |
| A chlopy-i hadiparancs | |
| A szabadelvü párt katonai programmot dolgoz ki az obstrukció ellensulyozására | |
| A konfliktus a király és a nemzet viszályává élesedik | |
| Az "erős kéz" | |
| Apponyi kilép a kormánypártból. Az ugrai levél | |
| Apponyi újból megalakítja a nemzeti pártot, Bánffy szintén 67.es alapon az uj pártot | |
| A november 18-i házszabálycsiny | |
| Az ellenzéki szövetség prokalmája a nemzeti küzdelmet Tisza ellen | |
| Apponyi a 48-as pártban | |
| A szabadelvü párt és Tisza István bukása | |
| A kiegyezés válságának okai | 125 |
| A zsidóság gazdasági és kulturális előnyomulása | |
| A szociáldemokrácia | |
| A magyar polgári radikálisok | |
| A nemzetiségi kérdés, mint a magyar állam archimedesi pontja | |
| Elborul a monarchia külpolitikai égalja | |
| A nemzetiségek dulakodása Ausztriában | |
| Horváthországban összeomlik az unionista párt | |
| Ferenc József személye | |
| A császári és királyi hadsereg | |
| Az osztrák-magyar kapitalizmus | |
| A világháború előestéje | |
| Kisérletek a monarchia megmentésére | 139 |
| Ferenc Ferdinánd politikája: a trializmus és a demokrácia | |
| Tisza István gróf felfogása és módszere: az erő és a konzervativ gondolat kapcsolata | |
| Andrássy iránya és taktikája | |
| Az ellenzéki többség megindítja a nemzeti küzdelmet a magyar vezényszóért | 149 |
| Impralementáris kormány alakul | |
| A "darabontok" | |
| A kormány a radikálisokkal és a szocialistákkal szövetkezik a koalició ellen | |
| A vármegyei ellenállás ellankad | |
| Fabricius ezredes katonasága az országgyülés üléstermében | |
| A bécsi paktum választójogi alapon | |
| A koalició uralma | |
| Az alkotmánybiztosítékok és az iskolai törvények | |
| A koaliciós kormányzat zátonyai | |
| A koalició válságának elemei: a választójog, a katonai kérdés és az önálló bank | |
| A koalició bukása | |
| Az ó-hatvanhetes párt restaurálása | |
| A nemzeti munkapárt győzelme | 162 |
| A külpolitikai helyzet | |
| Bosznia annexiója | |
| A megtizedelt ellenzék uj parlamenti harcra indul a katonai javaslatok ellen | |
| Kisérletek az obstrukció elszigetelésére | |
| Merénylet Tisza ellen | |
| Désy panamavádja Lukács László ellen | |
| A törvényszék fölmenti Désyt | |
| Lukács bukása | |
| Tisza István gróf második kormányelnöksége | |
| A központi szövetség diplomáciai vereségei | |
| A balkáni háboru | |
| A függetlenségi párt egy része az orosz-francia szövetség felé tájékozódik | |
| Tisza tárgyalása a román komitéval | |
| A magyar történelmi pártok hibái | |
| A szarajevói merénylet | |
| A monarchia külpolitikájának felelőssége a világháboruért | |
| Tisza és a Berchtold-féle ultimátum | |
| Közép-Európa felbomlása és a történelmi Magyarország összeomlása | |
| Kitör a világháború | 185 |
| Az olasz semlegességi tárgyalások | |
| A pártközi béke meglazul, az ellenzék akciót kezd a kormány ellen | |
| Károlyi és csoportja elszakad a függetlenségi párt zömétől | |
| A közép-európai szövetség letöri Romániát | |
| A központi hatalmak és Wilson elnök békeakciója meghiusul | |
| A korlátlan buvárhajóharc | |
| Amerika hadüzenete | |
| Az orosz forradalom | |
| Tisza István bukása | |
| A választójogi kormány | |
| A fáradság és gyöngülés jelei a monarchián | |
| "Ausztria magtára és kaszárnyája" | |
| A választójogi küzdelem a magyar parlamenti pártok között | |
| A radikális blok kiválik a kormányból | |
| Károlyi békepropagandája | |
| Béketárgyalás az orosz bolsevikokkal | |
| Wilson 14 pontja | |
| A magyar szocialisták elszakadnak a nemzeti pártoktól | |
| Károlyi a forradalmi erők vezére | |
| Bulgária összeomlása | |
| Megindul az általános bomlás | |
| "Ezt a háborut elvesztettük" | |
| Az összeomlás | |
| Tisza István meggyilkoltatása | |
| A forradalmi kormány uj fegyverszünetet köt | 202 |
| Jásziék nemzetiségi autonómiákkal akarják meggátolni az ellenséges beözönlést | |
| A frontkatonaság leszerelése | |
| Csehek, szerbek, románok megszállják az általuk igényelt területeket | |
| A "népköztársaság" kikiáltása | |
| Feltünnek a bolsevikok | |
| A forradalom csődje | |
| Felelőtlen szocializálások | |
| A forradalom bukása | |
| Hazaáruló volt-e Károlyi? | |
| Megalakul a tanácsköztársaság | 212 |
| A vörös terror | |
| A falu passziv ellenállása | |
| Ellenforradalmi mozgalmak | |
| A vörös hadsereg sikerei | |
| Ellentétek a volt szociálemokraták és a kommunisták között | |
| A románok ellen végrehajtott vörös támadás kudarca | |
| A vörös diktatura bukása | |
| A Peidl-kormányt ellenforradalmi erők eltávolítják | 218 |
| A nemzeti és keresztény irányzat | |
| Küzdelem a jogrend helyreállitásáért | |
| A pártközi kormány nemzetgyülést hiv össze | |
| A magyar békedelegáció átveszi a békeföltételeket | |
| Horthy kormányzóvá választják | |
| Simonyi-Semadam Sándor parlamentális kormányt alakit | |
| A magyar kormány megbizottjai aláirják a békét | |
| A király-kérdés | |
| IV. Károly király első visszatérése | |
| Megalakul a kis-entente | |
| IV. Károly király másodszori visszatérése | |
| Budaőrs | |
| A detronizációs törvény | |
| Az első nemzetgyűlés mandátuma lejár | |
| A választójogi oktroy | |
| Bethlen pártjának győzelme a választásokon | |
| A gazdasági helyzet szanálása | |
| A magyar középosztály anyagi tönkrejutása | |
| A trianoni Magyarország földrajz | |
| A föld | 249 |
| A magyar föld helyzete | |
| A magyar föld felépítése | |
| A magyar föld tagolódása | |
| A magyar föld éghajlata | |
| A magyar föld vizei | |
| A magyar föld termőtalaja | |
| A magyar föld növényzete | |
| A magyar föld mint emberi lakóhely | 265 |
| A terület benépesülése | |
| A magyar föld mint kulturtáj | |
| A magyar gazdasági termelés | |
| A növénytermelés | 269 |
| A mezőgazdaság fizikai tényezői | |
| A mezőgazdasági népesség és megoszlása | |
| Jelenlegi mezőgazdasági termelésünk | |
| Termelésünk és a lakosság szükséglete | |
| Az állattenyésztés | 286 |
| Az állattenyésztés feltételei | |
| Az állattartomány sürüsége | |
| A magyar erdőgazdaság | 289 |
| A bányászat | 291 |
| Csonkamagyaroszág ipara | 293 |
| Energiakészleteink | |
| Iparunk és a nyersanyagtermelés | |
| Iparunk térbeli megoszlása és az ipari termelés | |
| Csonkamagyarország közlekedése | 300 |
| A magyar uthálózat | |
| Külső forgalmunk | |
| Csonkamagyarország települési viszonyai | 307 |
| A telepítő erők | |
| Népességünk sürüsége | |
| Az állam politikai földrajzi helyzete | |
| A trianoni államhatár | |
| A trianoni állam belső politikai tagolódása | |
| Kulturális földrajzi helyzetünk |
Tétel sorszám:
303
Kikiáltási ár:
9.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
18.000 Ft
Licitek száma: 8
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |