Visy Zsolt/Nagy Mihály : Magyar régészet az ezredfordulón
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Jó állapotú példány.
Fekete-fehér és színes illusztrációkkal.
Fekete-fehér és színes illusztrációkkal.
Előszó
Két és fél év munkájának eredményét tartja kezében az Olvasó. A Magyar régészet 2000 munkacímmel megkezdett, majd a Magyar régészet az ezredfordulón címmel megjelenő kötet a szakma széles körű... TovábbElőszó
Két és fél év munkájának eredményét tartja kezében az Olvasó. A Magyar régészet 2000 munkacímmel megkezdett, majd a Magyar régészet az ezredfordulón címmel megjelenő kötet a szakma széles körű összefogása révén született, olyan - szándékunk szerint magas színvonalú - ismeretterjesztő műként, amely a lehetőségek szerint teljes körű összefoglalást nyújt az érdeklődők számára a mai magyar régészet fejlődéséről, emlékanyagáról, hátteréről, intézményeiről.A kötet munkálatait koordináló Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztálya alig néhány éve született. A teljes létszámmal 1999. eleje óta működő főosztály megalakításának fő célja a tárcához frissen átkerült műemlékvédelem felügyelete, illetve az eddig csak a múzeumi struktúra részeként kezelt régészeti lelőhelyvédelem új hatósági és jogszabályi hátterének kidolgozása volt - olyan munka, amely már a kezdet kezdetén természetes módon igényelte a magyar régészet elméleti és gyakorlati problémáinak áttekintését. Ekkor, vagyis már a főosztály megalakulásakor felmerült e "kézikönyv" gondolata, amelyet valamennyi régész munkatárs egyetértéssel és lelkesedéssel fogadott: a felelős szerkesztő már az ötlet felvetésekor kész koncepciót, egyfajta tartalomjegyzéket tett le elénk, amely több-kevesebb változással ugyan, de a lényegét tekintve az eredeti formájában valósult meg. Célunk a magyar régészeti terepkutatások összefoglalása volt, előtérbe helyezve a régészeti örökségvédelem korszerű, modern gyakorlatának és eredményeinek bemutatását, megismertetését, különös hangsúlyt helyezve mindazon országos, vagy nemzetközi fontosságú eredményekre, amelyeket a magyar régészet adott a világnak. A könyv a kötet egészét gondozó három szerkesztőn túl további tíz fejezetszerkesztő és közel nyolcvan szerző együttes munkájának gyümölcse, amely a 2000. áprilisában megtartott első szerkesztőbizottsági ülés és a kézirat nyomdába kerülésének időpontja, 2002. novembere között eltelt idő alatt "érett meg". A magyarországi régészet történetében unikumnak számít a mű, hiszen a több kötetesre tervezett A magyar régészet kézikönyve c<ű sorozatból csak a gyakorlati régészetről szóló kézikönyv és Vértes László paleolit-kötete jelent meg, és még a nagy sikerű, egyetemi előkészítő anyagként is ajánlott és használt Hereditas-sorozat sem fogta át ilyen teljességgel hazai régészetünk emlékanyagát. Vissza
Tartalom
| Ajánlás | 5 |
| A szerkesztők előszava | 7 |
| Lectori salutem | 9 |
| Régészeti kutatások Magyarországon | |
| A régészeti terepkutatás története Magyarországon | 15 |
| Vízi régészet | 22 |
| - A magyar vízi régészet kezdeteihez | 22 |
| - A víz alatti régészet körülményei hazánkban | 22 |
| - Víz alatti leletek, víz alatti lelőhelyek | 22 |
| - Víz alatti feltárások Magyarországon | 23 |
| - Vélemények és ellenvélemények | 24 |
| - A víz alatti kutatások jövőjéről | 25 |
| A légirégészet Magyarországon | 25 |
| Az örökségvédelem speciális területe: a városi régészet | 25 |
| - A városi ásatás specifikumai | 28 |
| - A városi ásatás és a városrendezés | 29 |
| A régészeti örökség védelme Magyarországon | 30 |
| - A kezdetek | 31 |
| - A Magyar Nemzeti Múzeum megalapításának jelentősége | 31 |
| - A Magyar Tudományos Akadémia szerepvállalása | 32 |
| - Jogszabályalkotás | 33 |
| - Az ingatlan örökség védelme ma | 34 |
| - Nemzetközi kitekintés | 35 |
| Az ember és környezete | |
| Környezetrégészet - egy új tudományág születése | 39 |
| - A környezetrégészet kutatási módszerei | 39 |
| - Környezetrégészeti kutatások Magyarországon | 42 |
| - A környezetrégészet jövője - tájrekonstrukció és tájvédelem | 44 |
| Keltezési módszerek | 44 |
| - A relatív kronológia | 44 |
| - A radiokarbon alapú kormeghatározás | 46 |
| - Egyéb keltezési módszerek | 48 |
| Dendrokronológia és erdősültség | 48 |
| - A kormeghatározás alapelvei | 48 |
| - Gyakorlati kormeghatározás | 49 |
| - Régészeti példák | 50 |
| - Erdőgazdálkodás - történeti következtetések | 51 |
| - További kutatási irányok | 51 |
| Magyarország rövid környezettörténete | 51 |
| - Az élő környezet mozaikossága | 51 |
| - Jégkor végi rénszarvasvadászok | 52 |
| - Mezolit vadász-halász-gyűjtögetők | 53 |
| - Kora neolit élelemtermelők | 54 |
| Vadászott állatok | 56 |
| - A vadászat régészeti jelentősége | 56 |
| - A környezeti mozaikosság következményei | 56 |
| - Magyarország holocén emlősei | 57 |
| - Vadászott állatok | 57 |
| - A vadászzsákmány mint régészeti lelet | 59 |
| - Vadászat az újkorban | 60 |
| A háziállatok régészete | 60 |
| - Miért fontos a háziállatok maradványainak vizsgálata? | 60 |
| - Az első háziállatok | 60 |
| - Az állattartás kezdetei a Kárpát-medencében | 60 |
| - Mit tudhatunk meg az állatcsontokból? | 61 |
| - Lovastemetkezések | 61 |
| - Csontmegmunkálás | 62 |
| - Táplálkozástörténeti következtetések | 62 |
| - Állatfajták | 63 |
| - Egy távoli háziállat maradványai | 63 |
| - A háziállatok régészeti kutatásának új lehetőségei | 63 |
| A termesztett növények régészete | 64 |
| Az emberi népesség | 67 |
| - Történeti embertan | 67 |
| - Temetkezések - Ásatások | 67 |
| - Mit vizsgálnak az embertan művelői? | 67 |
| - Történeti demográfia | 68 |
| - Egészség és betegség a múltban | 68 |
| - A kulturális szokások okozta elváltozások | 69 |
| - Milyenek voltak? - Az arc rekonstrukciója | 70 |
| - Embertani gyűjtemények | 70 |
| - Múmiák az újkorból | 71 |
| - Exhumálás, személyazonosítás | 71 |
| - A történeti embertan távlatai | 71 |
| Az őskőkor és az átmeneti kőkor | |
| Az ember megjelenése Magyarországon | 77 |
| Vértessszőlős: az első emberek Magyarországon | 78 |
| A modern ember kialakulása és kultúrája | 81 |
| - A középső paleolitikum | 81 |
| - Átmenet a középső- és a felső paleolitikum között | 84 |
| - A korai felső paleolitikum | 84 |
| A jégkorszak végének vadászai | 85 |
| Mezolitikum: a termelőgazdálkodás felé | 91 |
| Az újkőkor | |
| A termelő gazdálkodás kezdetei Magyarországon | 99 |
| Az újkőkor történeti vázlata | 100 |
| - Az újkőkor fejlődés vázlata és időkeretei a Dél-Alföldön | 100 |
| - Az Alföld északi részének és az északi hegyvidék újkőkorának történetéből | 101 |
| - A dunántúli neolitikum a kezdetektől a Lengyel-kultúra kialakulásáig | 102 |
| - A késői neolitikum a Dunántúlon | 102 |
| Települések az újkőkorban | 103 |
| - Füzesabony-Gubakút | 104 |
| - Egy újkőkori falu a Dunántúlon: Mosonszentmiklós-Egyéni földek | 104 |
| - Hódmezővásárhely-Gorzsa | 106 |
| Temetkezési mód az újkőkor idején | 108 |
| - Újkőkori temetkezések a Tisza-vidéken | 108 |
| - Temetkezési mód és szokások a dunántúli neolitikumban | 110 |
| Újkőkori hitvilág | 112 |
| Nyersanyag, bányászat, kereskedelem | 118 |
| A rézkor | |
| A rézkor történeti vázlata | 125 |
| Települések | 127 |
| Korai fémművesség a Kárpát-medencében | 129 |
| A rézkori hitvilág | 132 |
| A bronzkor | |
| Változások a Kr. e. 3. évezredben : egy új korszak kezdete | 141 |
| - A korai bronzkor | 141 |
| A kora- és a középső bronzkori tell-kultúrák | 142 |
| - Bronzkori települési góc a Tiszazugban - Tiszazug-Kéménytető | 143 |
| - Sírok Nagyrév-Zsidóhalom körül | 144 |
| A Hatvan-kultúra területfoglalása | 145 |
| - Egy jellegzetes alföldi tell-telep: Jászdózsa-Kápolnahalom | 146 |
| - A Hatvan-kultúra temetői | 147 |
| Közép-európai típusú gazdálkodás: földművesek a Dunántúlon | 148 |
| Fazekasmesterek a Dunántúlon | 150 |
| - A mészbetétes kerámia kultúrájának temetkezései | 150 |
| Erődített központok a Duna mentén | 151 |
| - A Vatya-kultúra temetkezései - Dunaújváros-Dunadűlő | 155 |
| A Tisza-vidék középső bronzkorának fénykora: A Füzesabony-kultúra | 156 |
| - A Füzesabony-kultúra temetői | 157 |
| A Berettyó-Körös-vidék középső bronzkori lakói - a Gyulavarsánd-kultúra | 158 |
| - Egy Berettyó menti tell: Túrkeve-Terehalom | 158 |
| Tell-települések a Maros torkolatvidékén | 160 |
| A koszideri korszak | 161 |
| Egy új korszak kezdete: a Kárpát-medence késő bronzkora | 161 |
| - Hódítók nyugat felől: a halomsíros kultúra | 161 |
| - A kitágult világ: a bronz mesterei a Kárpát-medencében | 163 |
| A bronzkori fémművesség | 167 |
| - A bronzkori fémművesség kezdetei | 167 |
| - A bronzművesség a középső bronzkor idején | 167 |
| - Az aranyművesség | 168 |
| - A késő bronzkori bronzipar | 170 |
| - A késő bronzkori aranyművesség | 173 |
| A vaskor | |
| A vaskor kezdete: a preszkíták | 177 |
| A középső vaskor: a szkíták a Tisza-vidéken | 179 |
| - A temetkezések emlékei | 179 |
| - A települések, a gazdaság | 180 |
| - Lószerszámzat, fegyverzet | 181 |
| - Állatstílusú művészet | 182 |
| - Edényművesség | 182 |
| A korai vaskor a Dunántúlon: a Hallstatt-kor | 183 |
| - Új kutatási eredmények | 183 |
| - Erődített telepek | 184 |
| - Halmok, túlvilági élet | 185 |
| - Az urnatemetők | 187 |
| - Fegyverek, lószerszámok, viselet: a férfisírokban talállható leletek | 187 |
| - Női viselet, ékszerek | 187 |
| - Az edényművesség remekei, az ábrázolások | 188 |
| - A falusias jellegű telepek | 190 |
| - Kézművesség | 191 |
| A késő vaskor - La Téne-kor, a kelták | 192 |
| - A kelta kutatás legfontosabb új eredményei | 192 |
| - A kelták története | 192 |
| - A kelta temetők és temetkezési szokások | 193 |
| - A sírokban található mellékletek és viselet | 195 |
| - Településtörténet | 197 |
| - A kézművesség remekei | 198 |
| - A vallás | 200 |
| - A ménfőcsanaki kelta lelőhely | 201 |
| A római kor | |
| A római kor történeti vázlata | 205 |
| - A kutatás jellege | 205 |
| - Pannonia | 205 |
| - Berendezkedés Pannoniában | 205 |
| - Az életmód változása | 206 |
| - Pannonia szerepe a Római Birodalomban | 207 |
| - Pannonia az antik világban | 207 |
| - A 4. század változásai | 208 |
| - A továbbélés kérdései | 208 |
| Pannonia határvédelme | 209 |
| - Erődítmények | 209 |
| - Őrtornyok | 213 |
| - Limesút | 215 |
| Késő római erődök Pannoniában | 215 |
| Római utak a Dunántúlon | 218 |
| A pannoniai városok | 221 |
| - A pannoniai városok kialakulása | 221 |
| - A pannoniai városok vallási élete | 223 |
| - Savaria | 224 |
| - Scarbantia | 226 |
| - Aquincum polgárváros | 227 |
| - Brigetio | 229 |
| - Sopianae | 231 |
| Aquaeductus és a közművesítés | 232 |
| - Engedélyezés, tervezés, kivitelezés | 233 |
| - Üzemeltetés, fenntartás | 234 |
| - Vízzel kapcsolatos regionális létesítmények | 234 |
| - Új eredményen | 234 |
| - A római vízvezetékek későbbi sorsa | 234 |
| Vidéki települések Pannoniában | 235 |
| - Villák | 235 |
| - Római kori villák a Balatontól északra | 238 |
| - Falusi jellegű települések Pannoniában | 241 |
| A kézművesség emlékei | 243 |
| - Bányák | 244 |
| - Téglaégető kemencék | 244 |
| - Mészégető kemencék | 245 |
| - Fazekaskemencék | 245 |
| - Üvegművesség | 246 |
| - Vasművesség | 246 |
| - Bronzművesség | 247 |
| Kultuszközpontok Pannoniában | 247 |
| Temetkezés | 251 |
| - A temetkezési szokások alakulása a római korban | 252 |
| - A temetkezések és a településszerkezet | 255 |
| - Síremlékek, sírépítmények | 256 |
| - Római kori halomsírok a Dunántúlon | 257 |
| A római kori Barbarikum | |
| Történeti áttekintés | 265 |
| A római kori Barbarikum kutatásának története | 267 |
| - A szarmaták | 267 |
| - A kelták | 269 |
| - A dákok | 269 |
| - A kvádok | 270 |
| - A vandálok | 271 |
| A szarmata területek régészete | 271 |
| - Temetkezések | 271 |
| - A települések | 275 |
| A szarmata területek észak, északkeleti határvidékének régészete | 278 |
| A következő lépcsőfok | 280 |
| A népvándorlás kora | |
| A népek országútján | 283 |
| A hun kor | 284 |
| - A hunok története | 284 |
| - Kutatástörténet | 285 |
| - Temetkezések, társadalom | 286 |
| - A szarmaták a hun korban | 287 |
| A romanizált lakosság az 5-6. században | 289 |
| Germánok és alánok a Dunántúlon az 5. században | 291 |
| - A keleti gótok | 291 |
| - A szvébek | 293 |
| Germánok az Alföldön az 5. században | 293 |
| A gepidák | 294 |
| - Történet | 294 |
| - Kutatástörténet | 295 |
| - A temetők, a társadalom | 296 |
| - A telepek | 297 |
| A langobardok | 298 |
| - Történet | 298 |
| - Kutatástörténet | 299 |
| - A temetők, a társadalom | 300 |
| - A telepek, az életmód | 301 |
| A korai és a közép avar kor | 302 |
| - Történet | 302 |
| - Kutatástörténet | 302 |
| - A temetkezések és a társadalom | 304 |
| - A közép avar kor | 306 |
| - Kézművesség, viselet, eszközök | 306 |
| - A települések, az életmód | 307 |
| A kései avar kor | 308 |
| - Történet | 308 |
| - Kutatástörténet | 308 |
| - A temetők, a társadalom | 309 |
| - Kézművesség | 310 |
| - A telepek | 311 |
| A Karoling-kor | 312 |
| - Történet | 312 |
| - Kutatástörténet | 313 |
| - A temetők | 314 |
| - A telepek | 314 |
| - Mosaburg/Zalavár | 315 |
| A honfoglalás kora | |
| A magyar honfoglalás kori emlékek régészeti kutatásának története | 321 |
| 10-11. századi települések | 325 |
| Földvárak a 11-13. századi Magyarországon | 328 |
| Kézművesség | 331 |
| A honfoglaló magyarok hiedelemvilága és művészete | 333 |
| A honfoglalás kori temetők és leleteik | 338 |
| A középkor és a kora újkor | |
| A középkori régészet Magyarországon | 347 |
| Középkori királyi központok | 348 |
| - Székesfehérvár | 350 |
| - Esztergom | 352 |
| - A budai királyi palota | 355 |
| - 13. századi királyi várak | 355 |
| - A budavári gótikus szobrok | 358 |
| - A budai palota a középkor végén | 358 |
| - Visegrád | 359 |
| - A reneszánsz újjászületése Visegrádon | 362 |
| Középkori városaink régészete | 364 |
| - A középkori városszerkezet régészeti kutatása | 365 |
| - Középkori városi plébániatemplomok, ispotályok | 367 |
| - A városi régészet és az írott források | 367 |
| - A középkori mezővárosok | 368 |
| Székesegyházak, kolostorok, templomok: középkori egyházi emlékeink régészeti kutatása | 372 |
| - Középkori kolostorok | 372 |
| - Ferences kolostor Visegrádon | 375 |
| Várak, erődök, palánkok - Középkori és török kori hadiépítészet | 377 |
| - Kisvárak | 377 |
| - Királyi várak a késő középkorban | 378 |
| - Hadi építészet a török kori Magyarországon | 380 |
| - Palánkvárak a török kori Magyarországon | 381 |
| Középkori falvak és határuk | 383 |
| - Az Árpád-kori agrártelepülések szerkezete az 1990-es évek nagy leletmentéseinek tükrében | 384 |
| - Árpád-kori településtörténeti kutatások a Duna-Tisza közén | 385 |
| - Falusi plébániatemplomok | 386 |
| - Egy középkori lakóház rekonstrukciója | 386 |
| Népek és kultúrák a középkori Magyarországon | 388 |
| - Keleti népek a középkori Magyarországon | 388 |
| - A besenyő és a kun előkelők emlékei | 389 |
| - Az aultól a faluig, a kun és a jász szálások települései | 391 |
| - A kun és jász szállástemetők emlékei | 392 |
| - Különböző népcsoportok a középkori Magyarország városaiban | 394 |
| - Zsidóság és urbanizáció | 394 |
| Középkori anyagi kultúra - középkori régészet | 397 |
| - Mesélő kályhák, míves poharak. Késő középkori kerámia | 397 |
| - Nagy Lajos-kori kályha Visegrádról | 399 |
| - Gótikus kályhák és hatásuk a népi hályhaság fejlődésére | 399 |
| - Mátyás-kori kályha a visegrádi palotából | 401 |
| - Addig jár a korsó a kútra... | 402 |
| Török kori régészet - kora újkori régészet | 404 |
| A török hódoltság kora | 405 |
| - Török anyagi kultúra | 408 |
| - A falvak virágkora és hanyatlása | 410 |
| - A török kori magyar anyagi kultúra | 411 |
| - Egy rejtőzködő településtípus. Tanyák, szállások | 412 |
| Régészeti intézmények | |
| Régészeti gyűjtemények és múzeumok | 415 |
| - Mátyás antik gyűjteményéről a Nemzeti Múzeumon keresztül a "szakmúzeumig" | 415 |
| - A "régészeti" múzeumok változó feladatai a 19. század végétől, megszületésükről napjainkig | 417 |
| Feltárások: kincskereséstől az autópálya régészetig | 417 |
| Régészeti oktatás és kutatás az egyetemeken | 419 |
| - Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet | 419 |
| - Szegedi Tudományegyetem, Régészeti Tanszék | 421 |
| - Pécsi Tudományegyetem, Ókortörténeti és Régészeti Tanszék | 422 |
| - Miskolc, Miskolci Egyetem, Ős- és Ókortörténeti Tanszék | 423 |
| - Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Történelem Tanszék | 423 |
| A Magyar Tudományos Akadémia és a régészet | 423 |
| - Tudománypolitika, kiadói tevékenység | 424 |
| - Tudományos minősítés | 424 |
| - Akadémiai tagságok | 424 |
| - Köztestület | 424 |
| - MTA Régészeti Intézete | 424 |
| Védett régészeti lelőhelyeink - önkéntesek és amatőrök a régészetben | 425 |
| Nyilvántartás és adattárak | 427 |
| Régészeti emlékek helyreállítása, bemutatása: régészeti parkok, kísérleti régészet | 429 |
| A magyar régészeti örökség és a világörökség | 432 |
| Műemlékvédelem a megújult örökségvédelemben | 434 |
| A kötetben szereplő lelőhelyek | 437 |
| Válogatott irodalom | 445 |
| Képek jegyzéke | 467 |
| Kronológiai táblák | 473 |
Tétel sorszám:
451
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
7.002 Ft
Licitek száma: 8
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |