Nagymihály Sándor: Szegedtől Kolozsvárig (Tiltólistás kötet) Borítóterv és rajz: "Biczó" [Biczó András]
Regény
Szerző
Nagymihály Sándor
Athenaeum
(Budapest)
Kiadói tűzött papírkötés
, 56 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
18 cm x 13 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:20
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Athenaeum (Athenaeum r.-t. nyomása, Bp.), 56 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Szebb Jövő Könyvtára (számjelzés nélkül). Szegedtől Kolozsvárig. Írta: Nagymihály Sándor. Szerkeszti: Tornay Károly. Borítóterv és rajz: "Biczó" [Biczó András]
Kiadói tűzött papírkötésű példány színes feliratozású, illusztrált, keretes címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, foltos belívekkel, hátlapon a nyomda emblémájával, hiánytalan állapotban.
Ez a történelmi ihletésű elbeszélés 1918 októberében, az I. világháború végének sorsfordító időszakában veszi kezdetét, amikor a történelmi Magyarország az összeomlás szélére sodródik. A trianoni döntés előrevetülő árnyékában, Szeged városa válik az ellenforradalmi mozgalmak egyik bölcsőjévé. Az ország idegen megszállás alatt áll, és a dél-magyarországi városban olyan neves alakok tűnnek fel, mint Gömbös Gyula és Horthy Miklós, akik aktívan támogatják a nemzeti ellenállást. A főhős – vagy akár a szerző nézőpontja – harci elszántságtól és hazafias tettrekészségtől fűtve indul útnak, miközben az ország sorsa bizonytalan. A román hadsereg 1919-ben elfoglalja Budapestet, ideiglenesen megszállva a fővárost, ám a nemzeti ellenállás és a körülmények alakulása végül a kivonulásukat eredményezi. A könyv a történelmi háttér mellett azokra az eszmei és érzelmi mozgatórugókra is rávilágít, amelyek a magyar társadalmat formálták ebben a drámai időszakban – a hűség, a hazaszeretet, a fájdalom és a remény közé feszülve.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított, „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
A nagy magyar alföldi város neve és Erdély büszkesége, nem véletlenül kerültek így egymás mellé. A magyar Feltámadás útja Szegedről indult ki és huszonkét év után immáron a kincses Kolozsvárra is...
Tovább
Előszó
A nagy magyar alföldi város neve és Erdély büszkesége, nem véletlenül kerültek így egymás mellé. A magyar Feltámadás útja Szegedről indult ki és huszonkét év után immáron a kincses Kolozsvárra is elvezetett. Nagy út volt idáig. Hosszú és küzdelemteljes, de végül is diadalmasan győzött a magyar hit és a magyar igazságba vetett kitartás.
I. A szomorú magyar összeomlás.
Ezerkilencszáztizennyolc októberében a történelmi Magyarország mintegy varázsszóra omlott össze. Népeinek gyöngye, a magyar, vakhittel harcolt még a fél világ ellen: és mégis elbukott. Idegen, mérgező eszmék siettették a belső országrészek összeomlását és mire a harcterekről hazafelé indultak a világháború hősei, szétesett az ezeréves Magyarország.
A cseh zsoldosok már mélyen lent csavarogtak a Kárpátok alatt. Kassán, Pozsonyban cseh világ és Pest felett néhány ágyúlövésre már cseh zászló lengett. Sehol ellenállás és szabad az út. Erdélyben román vezényszavak pattogtak, a székelyek dühödten harcoltak és csak a Pestről jövő átkos parancsok ütötték ki kezükből a fegyvert. Lent, délen, Horvátország már régen leszakadt évezredes törzséről és Pécsett, Szabadkán, a magyar világ szívében szerb az úr.
Vissza