Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Révai nagy lexikona I-XXI. Az ismeretek enciklopédiája.
Az 1., 3., 6., 9. és 11. kötetben felirazozottan Cholnoky Jenő könyvtárából valók. Mindegyik címfedél hátoldalán nyomtatott tulajdonosi jelzés látható.
Teljes sorozat egységes külön kötetekben, a pótkötetekkel együtt.
I. kötet: A – Arany.
Bp., 1911, Révai Testvérek, 822 p. + [6] p. + [45] t. + [16] térk.: ill.
A szövegben 213 ábra; külön mellékletül 61 kép, ezek közt 9 színnyomat, 6 művészeti reprodukció, 16 térkép és 4 városi tervrajz.
II. kötet: Arány – Beke.
Bp., 1911, Révai Testvérek, 802 p. + [55] t. + [13] térk.: ill.
A szövegben 165 ábra; külön mellékletül 68 kép, ezek közt 6 színnyomat, 2 művészeti reprodukció, 13 térkép és 5 városi tervrajz.
III. kötet: Béke – Brutto.
Bp., 1911, Révai Testvérek, 796 p. + [34] t. + [4] térk. + 1 mell.: ill.
A szövegben 108 ábra; 39 külön melléklet, ezek között 4 színnyomat, 11 művészeti reprodukció, 4 térkép és 1 városi tervrajz.
IV. kötet: Brutus – Csát.
Bp., 1912, Révai Testvérek, 779 p. + [1] p. + [44] t. + [2] térk. + 3 mell.: ill.
A szövegben 173 ábra; 49 külön melléklet, ezek között 2 színnyomat, 9 művészeti reprodukció, 2 térkép és 5 városi tervrajz.
V. kötet: Csata – Duc.
Bp., 1912, Révai Testvérek, 787 p. + [1] p. + [39] t. + [2] térk.: ill.
A szövegben 301 ábra; 41 külön melléklet, ezek között 7 színnyomat, 4 művészeti reprodukció, 2 térkép és 2 városi tervrajz.
VI. kötet: Dúc – Etele.
Bp., 1912, Révai Testvérek, 787 p. + [1] p. + [41] t. + [5] térk.: ill.
A szövegben 200 ábra; 46 külön melléklet, ezek között 5 színnyomat, 2 művészeti reprodukció, 5 térkép.
VII. kötet: Etelka – Földöv.
Bp., 1913, Révai Testvérek, 779 p. + [1] p. + [36] t. + [10] térk.: ill.
A szövegben 249 ábra; külön mellékletül 46 kép, ezek közt 5 színnyomat, 3 művészeti reprodukció, 10 térkép és 1 városi tervrajz.
VIII. kötet: Földpálya – Grec.
Bp., 1913, Révai Testvérek, 788 p. + [54] t. + [6] térk.: ill.
A szövegben 157 ábra; külön mellékletül 60 kép, ezek közt 3 színnyomat, 8 művészeti reprodukció és 6 térkép.
IX. kötet: Gréc – Herold.
Bp., 1913, Révai Testvérek, 810 p. + [2] p. + [46] t. + [2] térk. + 3 mell.: ill.
A szövegben 179 ábra; külön mellékletül 3 szövegmelléklet és 48 kép, ezek közt 5 színnyomat, 2 művészeti reprodukció és 2 térkép.
X. kötet: Hérold – Jób.
Bp., 1914, Révai Testvérek, 875 p. + [1] p. + [29] t. + [5] térk. + 4 mell.: ill.
A szövegben 216 ábra; külön mellékletül 4 szövegmelléklet és 34 kép, ezek között 2 színnyomat, 6 művészeti reprodukció és 5 térkép.
XI. kötet: Jób – Kontúr.
Bp., 1914, Révai Testvérek, 875 p. + [1] p. + [39] t. + [5] térk. + 1 mell.: ill.
A szövegben 141 ábra; külön mellékletül 1 szövegmelléklet és 44 kép, ezek közt 7 színnyomat, 2 művészeti reprodukció, 5 térkép és 4 városi tervrajz.
XII. kötet: Kontúr – Lovas.
Bp., 1915, Révai Testvérek, 875 p. + [1] p. + [51] t. + [2] térk.: ill.
A szövegben 184 ábra; külön mellékletül 53 kép, ezek közt 7 színnyomat, 5 művészeti reprodukció, 2 térkép és 5 városi tervrajz.
XIII. kötet: Lovas – Mons.
Bp., 1915, Révai Testvérek, 875 p. + [1] p. + [47] t. + [25] térk. + [1] térk. + 3 mell.: ill.
A szövegben 88 ábra; külön mellékletül 3 szövegmelléklet és 72 kép, ezek közt 5 színnyomat, 13 művészeti reprodukció, 25 térkép és 1 városi tervrajz. (Utólag közzétett Magyarország politikai térképe a bekötési tábla hátlapján lévő táskában található.)
XIV. kötet: Mons – Ottó.
Bp., 1916, Révai Testvérek, 916 p. + [45] t. + [6] térk., + 1 mell.: ill.
A szövegben 79 ábra; külön mellékletül 1 szövegmelléklettel és 51 kép, ezek közt 8 színnyomat, 2 művészeti reprodukció, 6 térkép és 4 városi tervrajz.
XV. kötet: Ottó – Racine.
Bp., 1922, Révai Testvérek, 811 p. + [1] p. + [33] t. + [3] térk.: ill.
A szövegben 117 ábra; külön mellékletül 36 kép, ezek közt 3 színnyomat, 5 művészeti reprodukció, 3 térkép és 3 városi tervrajz.
XVI. kötet: Racine – Sodoma.
Bp., 1924, Révai Testvérek, 875 p. + [1] p. + [36] t., ill. + [2] térk. + 3 mell.: ill.
A szövegben 84 ábra; külön mellékletül 3 szövegmelléklet és 38 kép, ezek közt 1 színnyomat, 10 művészeti reprodukció és 2 térkép.
XVII. kötet: Sodoma – Tarján.
Bp., 1925, Révai Testvérek, 875 p. + [1] p. + [29] t. + [5] térk.: ill.
A szövegben 125 ábra; külön mellékletül 34 kép, ezek közt 7 színnyomat, 3 művészeti reprodukció és 5 térkép.
XVIII. kötet: Tarján – Vár.
Bp., 1925, Révai Testvérek, 788 p. + [41] t.: ill.
A szövegben 162 ábra; külön mellékletül 41 kép, ezek közt 1 színnyomat és 4 művészeti reprodukció.
XIX. kötet: Vár – Zsüri. / Kiegészítés: Aachen – Beöthy.
Bp., 1926, Révai Testvérek, 866 p. + [2] p. + [27] t. + [1] térk.: ill.
A szövegben 82 ábra; külön mellékletül 28 kép, ezek közt 5 színnyomat, 1 térkép és 3 művészeti reprodukció.
XX. kötet: Kiegészítés: Bér – Zsolt.
Bp., 1927, Révai Testvérek, 851 p. + [1] p. + XXI p. + [3] p.: ill.
A szövegben 76 ábra.
XXI. kötet: Kiegészítés: A – Z.
Bp., 1935, Révai Testvérek, [4] p. + 856 p. + [39] t. + [15] térk.: ill.
4 színes és 35 egyszínű táblával, 15 színes térképpel, a szövegben 221 ábra.
A munkatársak jegyzékével és képjegyzékkel kiegészített kötetek.
A szöveget valamennyi színes és fekete műmelléklettel nyomta a Pallas Részvénytársaság nyomdája, kivéve a XXI. kötet esetében, amit a Révai Irodalmi Intézet nyomdája nyomott, Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő kötetek feliratozatlan, dombornyomott növénymotívumokkal díszített címfedéllel, aranyozott feliratozású, dombornyomott díszítéssel gazdagon ellátott könyvgerinccel, mintás, kiadói előzéklapokkal, körben mintázott lapélekkel, feliratozatlan hátlappal.
Az 1., 3., 6., 9. és 11. kötetek egykori tulajdonosa, Csolnokosi Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Már fiatal korában érdeklődött a természet és a földrajz iránt, ezért a budapesti Műegyetemen tanult mérnöknek. Tanulmányai során Lóczy Lajos tanítványa lett, akinek hatására a földrajztudomány felé fordult. 1896-97-ben részt vett egy kínai-tibeti kutatóexpedíción, amely meghatározta későbbi tudományos pályáját. 1905-ben a kolozsvári egyetem földrajzprofesszora lett, és itt megszervezte a modern földrajzoktatást. Az első világháború után Budapestre költözött, ahol a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanított tovább. Fő kutatási területe a geomorfológia, a vízrajz és a tájföldrajz volt. Különösen a Balaton földrajzát vizsgálta, és e témában írt művei ma is alapvetőnek számítanak. Emellett népszerű ismeretterjesztőként sokat tett a földrajz megszerettetéséért.