Aukciós tétel adatai
Szeged, é.n., Bába Kiadó, 270 p.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Cigányok főztje. Aranyoldalak a magyar művelődéstörténethez. Írta: Csemer Géza.
A kötet illusztrált előlapján a szerző, Csemer Géza névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. Sz. J. úrnak tisztelettel... Bp. 2008. aug. 25. Csemer Géza."
Számos fekete-fehér illusztrációval közreadott kiadás.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratozott, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozott, könyvgerinccel, hiánytalan, szép állapotban.
Előszó
Különösebb vallási-ünnepi, hagyományozott étrendünk nincs. Sose volt. Ha nincs mit enni, az a böjt - ha akad lábosba való, az az ünnep.
Csak a halotti virrasztókon fogyasztanak szinte...
Tovább
Előszó
Különösebb vallási-ünnepi, hagyományozott étrendünk nincs. Sose volt. Ha nincs mit enni, az a böjt - ha akad lábosba való, az az ünnep.
Csak a halotti virrasztókon fogyasztanak szinte mindenütt túrót - s isznak hozzá pálinkát, azaz targyit. Búcsúkon és pirosbetűs ünnepeken, de meg általában is - azokat az ételeket főzik, mint a nem cigány (gádzsó) szomszédok.
Tehát akármilyen meghökkentően hangzik is - Indiából főzési-étkezési szokást nem örökített át a mi népünk, de egy ezeréves éhséget igen. Hogy a cigányok vándorlásukat Nyugat felé már a X. sz. előtt mi okból kezdték meg - titok, de hogy vándorlási ösztönük máig él, az köztudott. A cigány mindenütt vendégnép.
Magyarországra a 15. században jönnek - ahogy a szaktudósok állítják, a törökökkel együtt mint zenészek, kovácsok, teknővájók - jókedvű, kémkedni tudó népség. A romák vallást, második anyanyelvet, új hazát, szokásokat a környezetüktől vettek át - így aztán a konyhát is másolták.
Vissza