Divald Kornél-Siklóssy László-Rédey Miklós-Török Kálmán: Holics, Tata, Stomfa
Szent-György-Czéh, Magyar Amatőrök és Gyüjtők Egyesülete
(Budapest)
,
Kiadói fűzött papírkötés , 92 oldal
Kiadói fűzött papírkötés , 92 oldal
| Sorozatcím: | A magyar keramika története |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1917, Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyüjtők Egyesülete (Pápai Ernő műintézete, Bp.), II p. + 76 p. + [2] p. + XVI p.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A magyar keramika története. Szerkeszti: Dr. Siklóssy László. Holics, Tata, Stomfa. Írták: Divald Kornél, Siklóssy László, Rédey Miklós, Török Kálmán. Borítókép: "Fábry".
Szöveg közti, fekete-fehér, feliratozott illusztrációkkal, iniciálékkal, címlapon a kiadó emblémájával és kötetvégi fekete-fehér, feliratozott illusztrációkkal ellátott könyv. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, továbbá a címfedélen és a címlapon tollal beírt megjegyzés és számjelzés látható.
A könyvet Pápai Jenő műintézete nyomtatta Budapesten.
Kiadói fűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, színes illusztrációval díszített címfedéllel, feliratozatlan, belülről megerősített könyvgerinccel, tiszta, kiadói műnyomópapíros belívekkel, a színes illusztrációval díszített hátlapon a nyomda feltüntetésével, a hátlap belső oldalán a kiadó szöveges bemutatásával, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Divald Kornél (álneve: Tarczai György) (Eperjes, 1872. május 21. – Budapest, 1931. március 24.) magyar művészettörténész, muzeológus, műemlék-topográfus, író, műkritikus, fotográfus és az MTA tagja. Az eperjesi Királyi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a budapesti egyetem orvosi karán kezdte tanulmányait, később a művészettörténeti fakultás hallgatója lett. Selmecbányán fényképészeti műtermet nyitott, Eperjesen pedig az első magyar fototípia-intézetet hozta létre. Budapesten ismert műkritikusként tevékenykedett, emellett a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa volt. Írásai jelentek meg többek között a Magyar Szemle, a Magyar Iparművészet, a Magyar Mérnök és az Építész Egylet Közlöny hasábjain. Az egykori Felvidék régiségeit, szobrait, ötvösműveit és textíliáit, valamint az iparművészet népi, polgári és egyházi kincseit gyűjtötte, mentette meg és múzeumokba, közgyűjteményekbe szállította, miközben fotográfiákon is dokumentálta azokat. Önmagát tréfásan „műtörténeti detektívnek” nevezte, és az utókor az ő tevékenységét gyakran „a szentek fuvarosaként” idézi. Főként a Felvidék és Buda történetével, valamint művelődéstörténetével foglalkozott.
Szöveg közti, fekete-fehér, feliratozott illusztrációkkal, iniciálékkal, címlapon a kiadó emblémájával és kötetvégi fekete-fehér, feliratozott illusztrációkkal ellátott könyv. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés, továbbá a címfedélen és a címlapon tollal beírt megjegyzés és számjelzés látható.
A könyvet Pápai Jenő műintézete nyomtatta Budapesten.
Kiadói fűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, színes illusztrációval díszített címfedéllel, feliratozatlan, belülről megerősített könyvgerinccel, tiszta, kiadói műnyomópapíros belívekkel, a színes illusztrációval díszített hátlapon a nyomda feltüntetésével, a hátlap belső oldalán a kiadó szöveges bemutatásával, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Divald Kornél (álneve: Tarczai György) (Eperjes, 1872. május 21. – Budapest, 1931. március 24.) magyar művészettörténész, muzeológus, műemlék-topográfus, író, műkritikus, fotográfus és az MTA tagja. Az eperjesi Királyi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a budapesti egyetem orvosi karán kezdte tanulmányait, később a művészettörténeti fakultás hallgatója lett. Selmecbányán fényképészeti műtermet nyitott, Eperjesen pedig az első magyar fototípia-intézetet hozta létre. Budapesten ismert műkritikusként tevékenykedett, emellett a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa volt. Írásai jelentek meg többek között a Magyar Szemle, a Magyar Iparművészet, a Magyar Mérnök és az Építész Egylet Közlöny hasábjain. Az egykori Felvidék régiségeit, szobrait, ötvösműveit és textíliáit, valamint az iparművészet népi, polgári és egyházi kincseit gyűjtötte, mentette meg és múzeumokba, közgyűjteményekbe szállította, miközben fotográfiákon is dokumentálta azokat. Önmagát tréfásan „műtörténeti detektívnek” nevezte, és az utókor az ő tevékenységét gyakran „a szentek fuvarosaként” idézi. Főként a Felvidék és Buda történetével, valamint művelődéstörténetével foglalkozott.
Előszó
Művészetünk és iparunk szűkös multjában a magyar keramika története dicsőséges fejezet. Éppen azért muzaumi feladat lett volna emlékeit összegyüjteni és szakszerűen ismertetni. Az 1880-as években... TovábbElőszó
Művészetünk és iparunk szűkös multjában a magyar keramika története dicsőséges fejezet. Éppen azért muzaumi feladat lett volna emlékeit összegyüjteni és szakszerűen ismertetni. Az 1880-as években ennek biztató jelei mutatkoztak, a feladat teljesitése mindazonáltal elmaradt. Muzeumi gyüjteményeink hiányosak, irodalmunk pedig annyira hézagos, rapszodikus és tévedésekkel spékelt, hogy alig talál benne okulást az elszánt kutató, aki könyvtárakban felkeresi ezeket az elszórtan megjelent - mindenesetre tiszteletreméltó szándéku - dolgozatokat. VisszaTartalom
Siklóssy László: Előszó 1Divald Kornél: Régi magyar népies fayenceok 1
Divald Kornél: Régi magyar fazekas-munkák 11
Siklóssy László: Stomfa és a holicsi gyár apró versenytársai 35
Rédey Miklós: A tatai majolika 51
Török Kálmán: Holics 57
Siklóssy László: Néhány adat a tatai keramikai iparra vonatkozólag 76
Illusztrációk 77 Vissza
Tétel sorszám:
084
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
- Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |