Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana

Tartalom

Előszó 19

Első rész
Bevezetés 23

Első fejezet
A kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban 25
A vegyes gazdaság 26
Piaci kudarcok és kormányzati kudarcok 27
Kormányzati kudarcok 28
A kormányzat szerepvállalásának korábbi koncepciói 29
Micsoda vagy kicsoda a kormányzat? 31
Nemzeti kormányzat és integráció 32
A kormányzati szektor és az alapvető gazdasági kérdések 33
A kormányzati szektor közgazdaságtanának felépítéséről 35
Normatív és pozitív közgazdaságtan 36
A közgazdászok közötti nézetkülönbségek 40
- A gazdaságpolitika következményeinek hiányos áttekintése 40
- A gazdaság működésével kapcsolatos nézetkülönbségek 41
- Az érzékekkel kapcsolatos nézetkülönbségek 44
Összefoglalás 44
Kulcsfogalmak 46
Kérdések és problémák 46

Második fejezet
A kormányzati szektor főbb vonásai 48
A kormányzati tevékenység 50
A jogi keretek kialakítása 50
A kormányzat és a termelés 52
- A termelés támogatása 53
- Adókedvezmények 53
- A kormányzat tevékenysége a pénz-, tőke- és biztosítási piacon 54
Az állam az áruk és szolgáltatások vásárlója 55
Az állam jövedelem-újraelosztó szerepe 56
Egyéb, rejtettebb újraelosztási hatások 56
A magyar államháztartás fő jellemzői 57
A kiadások növekedési tendenciái 59
Az állami bevételek 62
- A fejlett piacgazdaságok adórendszere 62
- A költségvetés egyenlege; a deficit finanszírozása és az államadósság 63
- Az államháztartási adatok valósághűsége és „kozmetikázása" 68
- A költségvetés-tervezési eljárás 69
- Költségvetési reformok a fejlett országokban 70
- Reformok a posztszocialista országokban 71
Összefoglalás 72
Kulcsfogalmak 73
Kérdések és problémák 73
Függelék 74
- Forgalmi keretek 74
- Meghatározások 74
- Az államháztartás szerkezete 75

Harmadik fejezet
A kormányzat gazdasági jelentősége 78
A kompetitív piacok hatékonysága: a láthatatlan kéz 78
- A jóléti közgazdaságtan két alaptétele 80
- A kompetitív gazdaság Pareto-hatékonysága 82
- Verseny és innováció 88
A piaci kudarcok és a kormányzati fellépés 88
1. A verseny kudarca 88
2. Közjavak 92
3. Külső gazdasági hatások (externáliák) 93
4. A nem-teljes piacok 94
5. Információs kudarcok 96
6. Munkanélküliség, infláció és egyensúlyhiány 96
A piaci kudarcok viszonya 97
Resztribúció és a meritórikus javak: a kormányzati tevékenység két további indoka 97
A kormányzati szerepvállalás kétféle értékelése 99
- A normatív elemzés 99
- A pozitív elemzés 100
Összefoglalás 101
Kulcsfogalmak 102
Kérdések és problémák 102
Függelék: A Pareto-hatékonyság és a kompetitív egyensúly elemzése függvény-grafikonok segítségével 103
Cserehatékonyság 104
Termelési hatékonyság 105
A termékkosár-hatékonyság 107

Negyedik fejezet
Jóléti gazdaságtan: hatékonyság versus méltányosság 109
A hatékonyság és az elosztás közötti (kompromisszumos) átváltási viszonyok 109
A Pareto-hatékonyság 112
- Pareto-hatékonyság és individualizmus 113
- Fogyasztói szuverenitás versus paternalizmus 113
A jövedelemelosztás 114
- A hasznossági függvény és a határhaszon 114
- A Pareto-hatékonyság és a haszonlehetőség-görbe 117
- Pareto-hatékonyság és a kompenzációs elv 119
- A társadalmi közömbösségi görbe és a jövedelemelosztás 121
Társadalmi döntések 124
- Társadalmi döntések a gyakorlatban 125
- Utilitarizmus versus rawlsizmus 126
- Az utilitárius és a rawlsi társadalmi jóléti függvények összehasonlítása 128
- Rawls és az egalitarizmus 130
A gazdaságpolitikai alternatívák értékelése 130
- A társadalmi jóléti függvények levezetése 130
- A hatékonysági veszteségek mérése 133
- A gazdaságpolitikai döntések meghozatala 135
Összefoglalás 136
Kulcsfogalmak 137
Kérdések és problémák 138


Második rész
A közkiadások elmélete 141

Ötödik fejezet: Közjavak és államilag biztosított magánjavak 143
A közjavak meghatározása 143
- A nem-adagolható termékek 143
- Javak, amelyek esetében az adagolás célszerűtlen 146
Nem-tiszta közjavak 147
- A közjavak magánellátásának hatékonysága 148
- Javak, ahol a kizárás megvalósítható, ám költséges 150
Államilag biztosított magánjavak 152
- Az államilag biztosított magánjavak adagolási eszközei: az egységes ellátás 154
- A sorbanállás mint adagolási eszköz 155
A javak közszolgálati és magánúton történő biztosításának változó egyensúlya 155
A közjavak hatékonysági feltételei 156
- A közjavak keresleti görbéi 157
- Pareto-hatékonyság és jövedelemelosztás 162
- A jövedelem újraelosztásának korlátai és a közjavak hatékony kínálata 163
- Torzító hatásokkal járó adóztatás és a közjavak hatékony kínálata 163
A hatékony kormányzat mint közjószág 165
Összefoglalás 166
Kulcsfogalmak 167
Kérdések és problémák 167
Függelék: A közjavak hatékonyságának alternatív ábrázolásmódja - a maradványgörbe 168

Hatodik fejezet
A közösségi döntések 171
A forrásallokáció mechanizmusok a magánszektorban 172
Erőforrás - allokációs mechanizmusok az állami szektorban 172
- A preferenciák kinyilvánításának problémája 173
- A preferenciák aggregálásának problémája: a nézetkülönbségek kibékítése 173
A többségi szavazás 175
- Hogyan szavaz a tipikus választó? 175
- A médián szavazó 180
A többségi szavazás egyensúlya nem hatékony 182
- A szavazási paradoxon 183
- Egycsúcsú preferenciák és a többségi szavazási egyensúly létezése 184
- Arrow lehetetlenségi tétele 187
- A szavazással kapcsolatos további eredmények 188
- A kétpártrendszer és a médián választó 189
Politika és közgazdaságtan 190
- Miért szavaznak az emberek? 190
- A választások és a speciális érdekcsoportok 191
- A speciális érdekcsoportok hatalma 192
- Alturisztikus politikusok? 193
- A tartós hatékonyságveszteség melletti egyensúly 194
Alternatív módozatok a közjavak szintjének meghatározására 195
- A Lindahl-egyensúly 195
- A preferenciák kinyilvánításának új mechanizmusai 197
Érték és kompetencia 198
Összefoglalás 198
Kulcsfogalmak 199
Kérdések és problémák 199
Függelék: A preferenciák kinyilvánításának új mechanizmusai 201

Hetedik fejezet
Az állami termelés és a kormányzati szakapparátusok 205
A közjavak közszolgálati termelése és az állami szektor által biztosított magánjavak 206
- A törvények és a kormányzati programok igazgatása 206
Állami termelés a piacgazdaságokban 207
- Magánjavak állami termelése 208
- A természetes monopólium 209
- A kormányzat további lehetőségei a magánérdekek és a társadalmi érdekek összebékítésére: szabályozás és adóztatás (támogatás) 215
- A nem-beavatkozás 216
A közszolgálatilag biztosított javak termelésének alternatív keretei 217
- Szerződéskötés állami szolgáltatások előállítására 217
- Közbeszerzés 219
- Utalványos programok 219
Kevésbé hatékonyak az állami szervezetek? 219
- Az állami szektor és a magánszektor hatékonyságának összehasonlítása 220
A hatékonysági veszteségek forrásai az állami szektorban 222
- A szervezeti ösztönző tényezők 222
- Egyéni ösztönző tényezők
A szakapparátusok és bürokráciák 224
- Az adminisztrációs tevékenységek és a termelési (szolgáltatási) tevékenységek eltérései 225
- Mit maximalizálnak a szakapparátusi munkatársak? 226
- Bürokratikus eljárásmódok és kockázatkerülés 231
- A szakapparátusok reformja 232
- Új szervezeti formák keresése 233
Összefoglalás 234
Kulcsfogalmak 235
Kérdések és problémák 235

Nyolcadik fejezet
Külső gazdasági hatások (externáliák) 237
Néhány fogalommagyarázat 237
A külső gazdasági hatások következményei 238
Az externáliák kezelésének magángazdasági megoldásai 240
- A Coase-tétel 241
- Jogi szabályok 242
- Társadalmi szankciók 242
- A magánmegoldások kudarcai 243
Az externáliák kormányzati korrekciója 244
- Pénzbírságok ás adók (díjak) 245
- A környezetszennyezés csökkentésének támogatása 247
- Hatósági szabályozás 250
- Innováció 251
- Információk nyilvánosságra hozatala 252
- Kompenzáció és elosztás 253
- Az externáliák leküzdését célzó alternatív megközelítések értékelése 253
A kormányzati politika súlyponti területei 254
Összefoglalás 254
Kulcsfogalmak 255
Kérdések és problémák 255


Harmadik rész
Közkiadási programok 257

Kilencedik fejezet
A közkiadás-politika elemzése 259
A programok szükségessége 259
- Piackudarcok 260
A kormányzati beavatkozás alternatív formái 261
- Egy példa: az egyetemek 262
- A kormányzati programok konkrét tulajdonságainak jelentősége 262
Hatékonysági következmények 264
- A magánszektor válaszai a kormányzati programokra 264
- A jövedelmi és helyettesítési hatások és az előidézett hatékonyságveszteség 265
Elosztási következmények 268
- Az elosztási következmények értékelése 270
- Tisztességesség és elosztás 272
A méltányosság és hatékonyság átváltási viszonyai 272
A programok értékelése 274
A politikai folyamat 275
Összefoglalás 27
Kulcsfogalmak 277
Kérdések és problémák 278

Tizedik fejezet
Költség-haszon elemzés 279
Költség-haszon elemzés a magánszektorban 280
- Diszkontált jelenérték 280
Társadalmi költség-haszon elemzés 282
- A nem-piacforgalmú termékek értékelése 282
Költséghatékonyság 288
Árnyékárak és piaci árak 290
A társadalmi költség-haszon elemzés diszkontrátája 290
A kockázatok értékelése 294
Elosztási megfontolások 296
- Elosztási súlyozás 297
- A kormányzati programok hatásai az egyenlőtlenség mértékére 299
Összefoglalás 303
Kulcsfogalmak 304
Kérdések és problémák 305
Függelék: A Dalton-Atkinson-féle mérőszám 306

Tizenegyedik fejezet
Az egészségügy 308
Az egészségügyi ellátásra fordított kiadások 309
Az egészségügyi kiadások dinamikája 309
Az egészségügy finanszírozási rendszere 310
- A fogyasztó és a finanszírozó („harmadik fél") közötti kapcsolat 310
- A finanszírozó és a szolgáltató közötti kapcsolat 311
A kormányzati szerepvállalás okai az egészségügy finanszírozásában, szervezésében és szabályozásában 312
- Az egyenlőtlenség, és az egészségügyi szolgáltatások kormányzati finanszírozása 313
- Piaci kudarcok 314
- Az egészségügyi piacok miért nem teljesítik a szabályos kompetitív piacok szokásos feltételeit? 314
Egészségbiztosítás 319
- Az egészségbiztosítás jelentősége 320
- Az egészségbiztosítás következményei 321
- Erkölcsi kockázat 323
- A biztosítások fedezeti aránya és az ösztönzési hatások közötti alapvető kompromisszumos viszony 324
Egészségbiztosítás Magyarországon 325
- Az egészségügyi ellátás rendszere Magyarországon 325
- Az egészségügyi kiadások trendje 326
- Az egészségügyi rendszer reformja 327
- Összegzés 327
Összefoglalás 328
Kulcsfogalmak 329
Kérdések és problémák 329

Tizenkettedik fejezet
A honvédelem 330
A honvédelem szervezete 331
- A civil ellenőrzés 331
- A honvédelmi ellátás 332
- A kötelező és az önkéntes (hivatásos) katonai szolgálat 333
A költséghatékonysági elemzés 334
- A honvédelmi kiadások allokálásánál jelentkező kompromisszumok 335
- A honvédelmi kiadások allokálásának egyes problémái 335
Mennyi katonai közkiadás elegendő? 335
Összefoglalás 337
Kulcsfogalmak 338
Kérdések és problémák 333

Tizenharmadik fejezel
Nyugdíjbiztosítás 340
A társadalmi nyugdíjbiztosítás 341
- A nyugdíjrendszer és finanszírozása 342
A társadalmi nyugdíjbiztosítás közgazdasági kérdései 343
- Társadalom- és magánnyugdíj-biztosítások és a piaci kudarcok 343
- Kontraszelekció, kockázati terhek és költségek az egyes biztosítási formák esetében 345
- Erkölcsi kockázat és társadalombiztosítás 346
- Az öregkori biztosítás mint meritórikus jószág 347
Igazságossági problémák a nyugdíjbiztosítás körül 347
- Nemzedékek közötti újraelosztás 348
- Nemzedéken belüli újraelosztás 348
Allokációs hatások 349
- Megtakarítások 349
- A nyugdíjazási életkor csökkenése 350
Néhány további probléma az igazságossággal és a hatékonysággal kapcsolatban 351
Reformirányzatok a társadalmi nyugdíjbiztosításban 352
- A magyar nyugdíjreform 354
Összefoglalás 355
Kulcsfogalmak 356
Kérdések és problémák 356

Tizennegyedik fejezet
Szociális kiadások 357
Szociális segélyezés 359
Szociális segélyezés és társadalombiztosítás 360
Dologi szolgáltatások vagy pénzbeni kifizetések 360
- Igények és ösztönzők 361
- Beavatkozzon-e az állam az egyének döntési jogosítványaiba? 361
- Csoportspecifikus vagy általános segélyezés 362
A negatív jövedelemadó 362
Szociális ellátások Magyarországon 364
Az állam lakásügyi kötelezettségvállalásainak háttere 365
- Személyek támogatása, illetve tárgyi feltételek támogatása 368
- Lakástámogatás Magyarországon 369
A családi pótlék és a népesedési politika 369
- A gyermekes családok javára megvalósuló újraelosztás mellett szóló érvek 370
- A népesedéspolitika mellett és ellen szóló érvek 372
- A gyermekvállalást ösztönző intézkedések hatékonysága 373
- Családtámogatás Magyarországon 373
Munkaerőpiaci programok Magyarországon 374
Szociális támogatások az USA-ban 375
A szegénység elleni programok eredményessége 376
Összefoglalás 378
Kulcsfogalmak 379
Kérdések és problémák 379

Tizenötödik fejezet
Az oktatás 380
A magyar iskolarendszer és pénzügyi jellemzői 381
Az amerikai iskolarendszer 382
- Az oktatás közszolgálati problémái 383
- Érvényesül-e piackudarc az oktatás terén? 383
- Hogyan célszerű allokálni a közoktatási pénzalapokat? 385
- Miként korlátozza a szülői választás az egyenlőségi megfontolásokat? 387
- Az oktatás mint tehetségek kiválasztásának eszköze 388
- A magániskoláknak juttatott állami támogatás 389
- A felsőoktatásnak nyújtott anyagi támogatás 390
Összefoglalás 392
Kulcsfogalmak 393
Kérdések és problémák 393


Negyedik rész: Az adóztatás elmélete 395

Tizenhatodik fejezet
Az adóztatás: bevezető fogalmak 397
A háttér 397
- Az adózás változó mértéke és súlypontjai a fejlett piacgazdaságokban 398
Egy tetszőleges adórendszer öt célszerű alaptulajdonsága 401
- Gazdasági hatékonyság 401
- Adminisztrációs költségek 405
- Rugalmasság 406
- Politikai felelősség 409
- Tisztességes adózási feltételek 410
Összefoglalás 421
Kulcsfogalmak 421
Kérdések és problémák 422

Tizenhetedik fejezet
Ki fizeti meg ténylegesen az adót: az adóteher-megoszlás 424
Az adóteher-megoszlás a kompetitív piacokon 428
- A rugalmasság hatása 431
- Számít, hogy az adót a fogyasztókra vagy a termelőkre vetítik ki? 432
- Az adóhatás elemzése az üzleti vállalkozások szintjén 432
- Adóteher-megoszlás és a munka iránti kereslet és kínálat 434
- A rugalmatlan tényezők és áruk adóztatása 436
Az adóteher-megoszlás monopolisztikus illetve versenyzői környezetekben 436
- Az árváltozás és az adó összefüggései 438
- Értékadó és specifikus adó 439
Az adóteher-megoszlás oligopóliumok esetén 439
Ekvivalens adók 440
- Jövedelemadó és hozzáadottérték-adó 440
- A fogyasztási adó és a béradó ekvivalenciája 441
- Az életútfogyasztást és az életút-jövedelmet terhelő adó 442
Az adóteher-megoszlás elemzését befolyásoló tényezők 443
- Adóteher-megoszlás részleges és általános egyensúly esetén 443
- Rövid távú és hosszú távú hatások 444
- Nyitott, illetve zárt gazdaságok 444
- A kapcsolódó gazdaságpolitikai változások 445
Összefoglalás 446
Kulcsfogalmak 447
Kérdések és problémák 447
Függelék: Az értékadó és a specifikus termékadó hatásainak összehasonlítása a monopolhelyzetű termelő esetében 450

Tizennyolcadik fejezet
Adózás és gazdasági hatékonyság: a fogyasztás kérdései 451
A fogyasztók által fizetett adók hatása 452
- A jelenlegi és a jövőbeli fogyasztás 455
- A holtteherveszteség értelmezése a fogyasztói többlet szempontjából 459
- A holtteherveszteség mérése 461
A termelők által viselt adóhatások 464
Részben a fogyasztók, részben a termelők által viselt adóhatások 466
Összefoglalás 467
Kulcsfogalmak 468
Kérdések és problémák 468
Függelék: A holtteherveszteség mérése 469

Tizenkilencedik fejezet
Adóztatás és gazdasági hatékonyság: a munka kínálata 471
Az adóztatás hatásai a munkakínálat mennyiségére 47
- A munka és a fogyasztás közötti összefüggés 473
- Az adóztatás jövedelmi hatása és helyettesítési hatása 474
- A bérekre kivetett adók torzító hatásai 477
- Torzítási hatások rugalmatlan munkakínálat esetén 479
- Az adók és a nők munkakínálata 481
- Nyugdíjbamenetel 482
Az adók munkakínálatra gyakorolt hatásainak mérése 482
- Közvélemény-kutatások
- A piaci adatokat felhasználó statisztikai technikák 483
- Kísérletek 484
A munkakínálat további dimenziói 485
- Munkavállalói erőfeszítés 485
- Állás választás 486
- Munkakínálat és további háztartási döntések 486
- A nyugdíjazás formája 487
Összefoglalás 487
Kulcsfogalmak 488
Kérdések és problémák 488

Huszadik fejezet
Az optimális adózás 489
A torzító hatások számbavételének két hibája 489
A „második-legjobb" megoldás téves értelmezése 490
Optimális újraelosztó jövedelemadóztatás 490
- Miért célszerű torzító adókat kivetni? 491
- Az egyenlőtlenség és a hatékonyságveszteség közötti átváltási viszony 492
- Az adó progresszivitásának nagyobb mértéke miért jár együtt nagyobb holtteherveszteséggel? 493
- A progresszív adóztatás holtteherveszteségének grafikus elemzése 495
- A holtteherveszteség és az újraelosztás összefüggése 497
- A haszon lehetőség-görbe és a torzító adóztatás 497
- Rawlsiánus adóztatás 499
- Az adózás progresszivitása és a kormányzati kiadások közötti összefüggés 501
- Az optimális egykulcsos adó számszerű meghatározása 501
A jövedelemadók optimális struktúrája 501
- A munkakínálat rugalmassága és az adókulcsok 502
- Általános egyensúlyi hatások 505
Újraelosztás termékadók révén 505
- Hatékonyságveszteségek a termékadózásban 506
- A differenciált termékadózás ellen szóló további érvek 506
- Ramsey-féle adók 507
- Kamatjövedelem-adó és termékadózás 511
Optimális adóztatás és termelési hatékonyság 511
Hogyan függ az adóztatás optimális struktúrája a rendelkezésre álló adótípusoktól? 514
Összefoglalás 515
Kulcsfogalmak 516
Kérdések és problémák 516
Függelék: A termékekre kivetett Ramsey-féle adók levezetése 517


Ötödik rész
Adóztatás a gyakorlatban 521

Huszonegyedik fejezet
A személyi jövedelemadó 523
A személyi jövedelemadó alapvonásai az Egyesült Államokban 523
- Az alkalmazott jövedelemadót meg határozó elvek az Egyesült Államokban 525
- A jövedelem adóztatásának elve és a Haig-Simons definíció 525
- A progresszivitás elve 527
- A családok adóztatásának kérdése az Egyesült Államokban 528
- Az évenkénti jövedelemadózás elve 529
- Országonkénti eltérések a személyi jövedelemadózás alapvonásaiban 529
A jövedelemadó-rendszer alkalmazásának gyakorlati problémái 531
- A jövedelem meghatározása 531
- Időzítés 536
- Személyhez kötődő levonások az adóalapból 537
- Az adóztatás alapegysége (alanya) 541
- Tőkejövedelmek megkülönböztetett kezelése 542
Összefoglalás 542
Kulcsfogalmak 543
Kérdések és problémák 543
Függelék: A magyar személyi jövedelemadó-rendszerről 544

Huszonkettedik fejezet
A tőkeadóztatás 547
A tőkejövedelem meghatározása 549
- Az amortizáció 549
- Tőkenyereségek 551
- Nyugdíjrendszer és tőkeadóztatás 553
- Infláció 555
- Lakáshasználat és lakásépítés 557
A tőkeadóztatás bonyolultságának okai 558
- Adminisztrációs költségek 558
- Horizontális méltányosság és hatékonyság 558
- Ösztönzési hatások 559
Az egységes adók hatásai 560
- A tőkejövedelem adóztatásának hatása a megtakarításokra és a beruházásokra 560
- A tőkejövedelem-adók hatása a kockázatvállalásra 564
A nem-egységes adók következményei 566
- A lakásszektor példája a nem egységes adózásra az USA-ban 567
Örökösödési és örökhagyási adók (illetékek) 568
Vegyes adórendszerek 569
Összefoglalás 570
Kulcskérdések 571
Kérdések és problémák 571

Huszonharmadik fejezet
A társasági adó 573
A társasági adó legfontosabb tulajdonságai 573
A társasági adó alkalmazásának magyarázata 574
A társasági adóteher megoszlása és az adó hatékonyságra gyakorolt hatása 575
- A társasági adó mint a vállalati tőkejövedelmek adóztatásának egyik típusa 576
- A társasági adó mint vállalkozói adó 582
- A társasági adó hatása a korlátozott hitelképességű vállalatok körében 584
- A társasági adó mint monopolprofitra kivetett adó 585
- Menedzseri vállalatok: alternatív értelmezésmód 586
- A társasági adó mint a gazdaságpolitika eszköze 589
A társasági adó és a gazdasági hatékonyság 589
- Az effektív határadókulcsok 590
-Adóköteles jövedelem nélküli cégek esetében mutatkozó torzító hatások 590
A személyi jövedelemadó és a társasági adó hatásainak összehangolása 592
- A pénztőke elosztása: az alapelvek 592
- Az osztalék-paradoxon 594
- Fúziók, akvizíciók és részvény-visszavásárlások 595
- Pénzügyi újrastrukturálás 595
- Új beruházások 596
Vajon szükség van társasági jövedelemadóra? 597
- A társasági és a személyi jövedelemadó harmonizálása a gyakorlatban 598
Összefoglalás 599
Kulcsfogalmak 600
Kérdések és problémák 600

Huszonnegyedik fejezet
A forgalom és a fogyasztás adói, valamint egyéb termékadók 602
Értékteremtési adó vagy fogyasztási típusú adó 604
- A valóságos hozzáadottérték-adó tulajdonságai 604
- Az adóalap megállapításának problémái 605
- A fogyasztás típusú adóztatás mellett szóló érvek 606
Adómentességek és csökkentett adókulcsok 608
- A hozzáadottérték-adó mellett és ellen szóló érvek 610
Termékekre kivetett egyéb adók 610
- Fogyasztási adó jövedéki adó 610
- Vámok 611
- Ökoadók (környezetvédelmi adók) 611
- Iparűzési adó 612
Összefoglalás 613
Kulcsfogalmak 613
Kérdések és problémák 614

Huszonötödik fejezet
Az adókikerülésről 615
Az adókikerülés elvei 616
- Jövedelemcsúsztatás 616
- Az adófizetés halasztása 617
- Adóarbitrázs 618
Adómenedékek 618
Méltányossági és hatékonysági következmények 620
Összefoglalás 621
Kulcsfogalmak 621
Kérdések és problémák 621

Huszonhatodik fejezet
Az adórendszer reformja 622
Nemzetközi áttekintés 622
A reformigény alapjai 624
- Az adminisztrációs költségek 625
- Az adózási szabályok bonyolultsága 625
- A szabályok betartása 626
- Adókikerülés 626
Az adóreform elvei a fejlett országokban 627
Az amerikai adóreform 628
Várható reformirányzatok 630
- Az egykulcsos adó 630
- A fogyasztásra kivetett adó (fogyasztási típusú adó)
- Hozzáadottérték-adó (áfa) 634
- A fogyasztást terhelő adó nem egalitárius? 634
- Egykulcsos, fogyasztást terhelő adó 635
A magyar adóreform és a kilátások 636
Összefoglalás 638
Kulcsfogalmak 639
Kérdések és problémák 639


Hatodik rész
További összefüggések 641

Huszonhetedik fejezet
Költségvetési federalizmus 643
A szövetségi kormányzat, a tagállami kormányzatok és a helyhatóságok kapcsolata 643
- A pénzügyi transzferek nagysága 645
A költségvetési federalizmus elvei 645
- Országos közjavak, illetve helyi közjavak 647
- Externáliák 648
- Verseny és profitmaximalizálás 649
Redisztribúció 649
- Az egyének egyenlőtlensége 649
- A települések és a közösségek egyenlőtlensége 650
A közjószágok nyújtása, illetve finanszírozása 653
A településeknek nyújtott központi céltámogatások hatékonysága 654
- Elmélet és gyakorlat 658
A központi adórendszer és a helyi közkiadások 659
- A helyi közösségeknek nyújtott adókedvezmények hatékonyságveszteségei 659
Összefoglalás 660
Kulcsfogalmak 661
Kérdések és problémák 662
Függelék: A helyi közösségek finanszírozása Magyarországon 662

Huszonnyolcadik fejezet
Helyi adók és közkiadások 666
A helyi közpénzügyek adóteher-megoszlási elemzése 666
- Helyi tőkeadók 667
- Tárgyi (tulajdoni) adó 667
- Jövedelemadók, béradók és forgalmi adók 668
- Torzító hatások 668
- Mennyiben korlátozottak a jövedelem-újraelosztás lehetőségei? 668
- A lakbérek ellenőrzése 669
Kapitalizációs hatás 670
- Hitelfinanszírozás vagy adófinanszírozás? 671
- Rövid távú, illetve hosszú távú kapitalizációs hatás 672
- Ki nyer a helyi közjavaknak köszönhetően? (A kapitalizációs hatás hipotézise) 672
- Abszolút, illetve relatív kapitalizációs hatás 673
- Hogyan használható a földbérlet díjainak változása a hozamok méréséhez? 674
- A kapitalizációs hatás hipotézisének ellenőrzése 675
Közösségi döntések helyi szinten 675
Összefoglalás 677
Kulcsfogalmak 678
Kérdések és problémák 678
Függelék: Helyi adók Magyarországon 679

Huszonkilencedik fejezet
Költségvetési hiány, gazdasági stabilitás és növekedés 682
Költségvetési hiány és gazdasági stabilitás 682
- A fogyasztás fellendítése 683
- A beruházási tevékenység fellendítése 687
Deficit és beruházás 689
- Az adósságteher 690
- Költségvetési hiány a nyitott gazdaságokban 691
Újabb jelenségek a fejlett országok költségvetése egyenlegének "alakulásában" 692
A deficit magyarországi áttekintése 693
A kormányzati gazdaságpolitika hatékonyságának más megközelítési lehetőségei 698
- Kínálatoldali közgazdászok 699
- Új klasszikus közgazdaságtan 701
- A monetaristák 701
A gazdaságpolitikai változtatások időzítése: helyzeti döntések, illetve szabályozások 704
Növekedés 704
- Beruházás és növekedés 704
-K + F és növekedés 705
- Természeti erőforrások és a gazdasági növekedés 708
- Növekedés és méltányosság 711
Az Európai Unió költségvetése és a nemzeti költségvetések 713
Összefoglalás 714
Kulcsfogalmak 715
Kérdések és problémák 715

Irodalomjegyzék 717
Tárgymutató 729
Kulcsfogalmak szótára 743 Vissza