Előszó
Az egri vár legismertebb tisztje és kapitánya, Dobó István mellett, kétségtelenül a tragikus sorsú Bornemissza Gergely deák.
Először Gárdonyi Géza próbálta felderíteni származását az Egri...
Tovább
Előszó
Az egri vár legismertebb tisztje és kapitánya, Dobó István mellett, kétségtelenül a tragikus sorsú Bornemissza Gergely deák.
Először Gárdonyi Géza próbálta felderíteni származását az Egri csillagok című regénye megírása előtt, történeti adatgyűjtése során.
1897. november 13-án levélben kereste meg Majorrosi Miklóst, a pécsi polgármestert, hogy készülő munkájához Bornemissza Gergelyről, miként írta: ,,a föld alól is" hitelt érdemlő levéltári adatokhoz jusson.
Azzal indokolta meg Pécsre küldött kérését, hogy Tinódi Sebestyén - az egri 1552-es várostromról szóló historikus énekében - Gergely deákot, mint pécsi kovácsmester fiát említi.
Ebben az író nagyot tévedett, mert nem Tinódi Sebestyén utalt a származására, hanem Istvánffy Miklós. (Sugár)
Miután felmerült Gárdonyiban az ötlet, azt írta naplójába: ,,... csakugyan ez a legérdekesebb alakja az egri ostromnak... Az én kérdésem ez volt: lehetne-e olyan regényt írni, mely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne; bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétjébe? Lehetne-e igaz történelmet írni a regény alakjában...?"
Vissza
Fülszöveg
Talán nincs magyar, ki az Egri csillagok című Gárdonyi-művet nem olvasta. Nemes János Egri harangok című regénye e történetet kísérli meg folytatni Bornemissza Gergely Ferdinánd által nyert kapitányi kinevezésétől egészen a haláláig, melyet Isztambulban, hóhér által szenvedett el. A két esemény között Egerben és környékén történt fölöttébb cselekményes, izgalmas haditettek bemutatásával nem csupán a magyarság szívében örökkön élő Deák sorsát, hanem az egyszerű tisztek és vitézek, valamint a köznép életét is bemutatja a szerző. Megismerhetjük és szinte átélhetjük a török ostromba belepusztult vár utóéletét. Képet kap továbbá az olvasó a török katonák szolgálatáról, betekintést nyerhet iszonyú fegyelmezésekkel terhes életükbe, megérezhet valamit csata közbeni gondolkodásukból. A mű végvári szemmel látott és magyar lélekkel megélt korrajz, méginkább korfestmény, melyet letehetetlenül élvezetessé tesz a stílusa, ami a korabeli beszédmódnak a szerző által "érthetővé modernizált" változatán alapul.
A mű történései a legújabb kutatási eredmények felhasználásával íródtak, ellenőrzött adatokkal hitelesítve ily módon a regény meséjét.
Vissza