Gácsi Mihály (1926-1987): "Három királyok" - linómetszet, papír 12 cm x 13 cm

Életrajz

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:

Grafikus. Különböző szabadiskolákat látogatva, első stúdiumait Novotny Emil Róbert korrigálta. 1949-1952 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre, Hincz Gyula és Koffán Károly tanítványa volt. 1956-ban műtermet kapott a szolnoki művésztelepen, majd 1974-1976 között a hódmezővásárhelyi művésztelepen, 1976-tól haláláig pedig Zalaegerszegen működött. 1954-től jelentkezett hazai és külhoni kiállításokon (Dürer Terem, Derkovits Terem, Fiatal Művészek Klubja, Zalaegerszeg, Szolnok, Kecskemét, Tokaj, Karcag, Kisújszállás, Kiskunfélegyháza, Nagykanizsa, Marcali, Miskolc, Kaposvár, Berlin, Tallin, Stockholm, Firenze, Torino, Nápoly, Besztercebánya, Moszkva, stb.) Számos művészeti díj tulajdonosa. Többek között 1974-ben Munkácsy-díjat, 1976-ban Munkácsy-plakettet és Koszta-érmet kapott. 1976-ban a besztercebányai fametszet-biennále díjnyertese. Gácsi M. hallatlan társadalmi érzékenységgel és felelősséggel rendelkezett. Munkáiban - rézkarcain, fa- és linómetszetein - jelentős szerepet kaptak a szatirikus és a tragikomikus elemek. Nem a mindennapi bosszúságok, az egyéni kicsinyességek és a kalmárbetyárok kisded aljasságai ellen foglalt állást. Ex libriseiben humora könnyed, játékos, nem ritkán öncélú. A '70-es évek közepétől érdeklődése a festészet felé fordult. Tájakat, csendéleteket alkotott. Munkáit a zalaegerszegi Göcsej Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a szolnoki Damjanich J. Múzeum, a székesfehérvári István Király Múzeum őrzi. (MÉ , G.F.: Műv. 1968/2, MMR, Z.K.: Műv. 1977/4)
Vissza