Sinka István: Fekete bojtár vallomásai (Tiltólistás kötet) (A borítóterv Fáy Dezső munkája.)
Védőborítós példány
Magyar Élet Kiadása
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 251 oldal
Kiadói félvászon kötés , 251 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:30
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, Magyar Élet (Pesti Lloyd-nyomda), 251 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Fekete Bojtár vallomásai. Írta: Sinka István.
Sinka visszaemlékezéseinek folytatása 1944-ben jelent meg, amikorra az első rész már több kiadást megért. Így az "első kötet" önálló opus, amelynek később valóban lett folytatása.
"Ez a könyv megjelent Budapesten 1942. könyvnapjára a Magyar Élet Irodalmi kiadóvállalat kiadásában".
A borítón Fáy Dezső rajza látható. Nyomtatta a Pesti Lloyd-nyomda.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány a kiadó aranyozott emblémájával ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban, feliratos, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, sérült, kiadói borítófedélben.
A szerző, Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas (1990) költő, író. A Magyar Falu című újság pályázatára küldte be első verseit. A lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 1935-ben Barsi, Szabó és Sinka megalapították a Kelet Népe című folyóiratot. Versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, a szlovákiai Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg. Líráját a tragikus hangoltság és a mély pesszimizmus jellemzi, ami egyben múltra tekintő reflexió és summázás is. Költészete mélyről jövő panasz és számonkérés, ami nem céltalan pesszimizmus és keserű istenkáromlás, hanem szomorú, igaz számvetés az emberi sorssal, a nehéz élet valóságával.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Sinka visszaemlékezéseinek folytatása 1944-ben jelent meg, amikorra az első rész már több kiadást megért. Így az "első kötet" önálló opus, amelynek később valóban lett folytatása.
"Ez a könyv megjelent Budapesten 1942. könyvnapjára a Magyar Élet Irodalmi kiadóvállalat kiadásában".
A borítón Fáy Dezső rajza látható. Nyomtatta a Pesti Lloyd-nyomda.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány a kiadó aranyozott emblémájával ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban, feliratos, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, sérült, kiadói borítófedélben.
A szerző, Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas (1990) költő, író. A Magyar Falu című újság pályázatára küldte be első verseit. A lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 1935-ben Barsi, Szabó és Sinka megalapították a Kelet Népe című folyóiratot. Versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, a szlovákiai Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg. Líráját a tragikus hangoltság és a mély pesszimizmus jellemzi, ami egyben múltra tekintő reflexió és summázás is. Költészete mélyről jövő panasz és számonkérés, ami nem céltalan pesszimizmus és keserű istenkáromlás, hanem szomorú, igaz számvetés az emberi sorssal, a nehéz élet valóságával.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
Részleta kötetből: Szülőanyám állítása szerint ragyogószemű kis kölyök voltam, eleven, mint a csík, de sovány, kicsi és fekete. Hogy úgy mondjam, családi nevemnek megfelelően csakugyan - sinka.... TovábbElőszó
Részleta kötetből: Szülőanyám állítása szerint ragyogószemű kis kölyök voltam, eleven, mint a csík, de sovány, kicsi és fekete. Hogy úgy mondjam, családi nevemnek megfelelően csakugyan - sinka. Tudniillik a betegeseket és a nagyon szegényeket nevezik így. Hogy miért sinka az, aki szegény, nem tudhatom. Vannak, akik egy régi istenséggel hozzák kapcsolatba. Viszont vannak olyanok, akik már sokalják ezt a rangot a Sinka névtől. Mindenesetre a fogarasi három Sinka eredete a döntő. Három falu és mind a három Sinka. Nagyon szegény vidék lehet az, úgy gondolom, mert mondanom se kell, én a mellett maradok, hogy a nagy szegénység sinkai állapot. Sőt, ezt a gyermekkorommal bizonyítani is tudom. Mint kisgyerek nagy kaningben jártam ugyanis s eme lenge viseletemet csak akkor változtatták át nadrággá, mikor ősszel már nagyon alá fúkált a szél. Születni, Szalontán születtem a Nagy-Csegőd-utcában a Bozsár-féle házban, abban a szobában, ahol Mados Zsuzsa nagyanyám meghalt. Anyám vallomása szerint az érthetetlen dolgok egész sorozata történt, amikor születtem. Igy beszélte el: Szél fútt, este volt, esőcseppek suhogtak, az utcaajtóban két kicsi rongyos gyermek sirdogált, anyám kiment, bevezette a két gyereket, megvacsoráztatta és lefektette őket. Éjjel arra ébredt, hogy sírt nagyon megint a két gyerek. VisszaFülszöveg
"Sors és sorsok éneke ez a könyv egy népről, aki évszázadok óta magára hagyatva és kiszolgáltatva hányódik a puszták mélységében, s alig vár reá más jóság, mint a temető szája...Igaz,... Tovább
Fülszöveg
"Sors és sorsok éneke ez a könyv egy népről, aki évszázadok óta magára hagyatva és kiszolgáltatva hányódik a puszták mélységében, s alig vár reá más jóság, mint a temető szája...Igaz, magamról írtam ezt a könyvet, de csak annyi az enyém belőle, mint amennyi ütést a hátam és a lelkem kapott. Én csak egy vagyok e nép közül, a vallomások pedig az egészért szólanak. Az ütéseket, amiket én kaptam, mindegyik megkapja, az utakat, amiket én jártam, mindegyik járja ma is. Azt csak különös kegyelemnek tartom, hogy a magam sorsáról az ő sorsukkal együtt szólhatok.
Legyen ez az írás harc és emlék érettük." Vissza
Tétel sorszám:
354
Kikiáltási ár:
9.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
9.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |